Heves Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-02 / 1. szám
4 MEGYÉNK KISTÉRSÉGEI 2012. JANUÁR 2., HÉTFŐ EGRI KISTÉRSÉG Adományokból kapott uj gumikat egy egri mentő Nem mindennapi ötlettől vezérelve szervezett adománygyűjtést három egri vállalkozó az Egri Mentőállomás lestrapált mentőautóinak felszerelésére. A szervezők az adományokból azt szerették volna elérni, hogy legalább egy mentőautó új gumikkal futhasson a télen. Az egy garnitúra téli gumiszett közel 140 ezer forintba kerül, amihez egy megyeszékhelyi gumibörze is hozzájárult, pénzzel és munkával - szereléssel - egyaránt, de több szakmai szervezet is csatlakozott a kezdeményezéshez. Másfél hónap alatt a szervezők több helyszínen felállított ládi- kákba várták az adományokat, melyeket jelképesen Csathó Mónika, az Egri Mentőállomás vezetője vett át december végén. ■ Egyesülve találhatnak megoldást Számos képviselő-testületi ülésen napirendre került egy tájékoztató az Eger Térsége Fejlesztési Egyesületről. A megalakulás előtt álló szervezet célja, hogy azon keresztül erősödjön az egri kistérségben működő önkormányzati, magán- és a civil szektor együttműködése úgy, hogy az egyes települések határain átívelő problémákra közös megoldásokat találjanak. További célként a többi között megfogalmazták a környezet- és természetvédelmet is. ■ Oldalszerkesztő: Pécsik Attila Telefon: 06-30 202-4733 Hirdetési ügyben: 06-36 513-633 Egri kistérségi oldalunk legközelebb 2012. január 30-án jelenik meg. Dobbanó szívű családorvos dr. bene Zsuzsanna Könyvet is írhatna az elmúlt 35 évről Manapság már ritka, hogy valaki egy munkahelyen töltsön el 35 esztendőt. Dr. Bene Zsuzsanna, egerszalóki körzeti orvos azonban pontosan ennyi ideje gyógyít. Pécsik Attila- Miért lett orvos?- Gyermekkoromban sok időt töltöttem a nagynénémnél, aki ápolónőként dolgozott Budakeszin, a Korányi TBC-szanatóri- umban. Nem volt családja, és sokszor, ha be kellett mennie dolgozni, elvitt magával a munkahelyére. Láttam sovány betegeket, s azt a szeretetet és gondosko- f| dást, ahogy ő a páciensekkel foglalkozott. Es láttam azt a viszontszeretet és hálát, amit ő kapott a betegektől. Biztos vagyok benne, hogy ez meghatározó volt. Aztán nyolcadikos koromban ösz- sze is vesztem édesanyámmal, mert én mindenáron egészség- ügyi iskolába akartam menni, ő pedig azt szerette volna, hogy vegyész legyek Végül mégis Miskolcra felvételiztem fogá szati asszisztensi szakra, s elvégeztem a gyermekgondozói szakot is. Jó tanuló voltam, és tanáraim is biztattak, ezért felvételiztem az orvosira.- Szomolyai születésű. Hogyan került Egerszalókra?- Miután elvégeztem az egyetemet, be kellett mennem a tanács irodájába, ahol közölték: hol vannak üres körzeti orvosi állások, amiket be kellene tölteni. Balaton, Tarnalelesz és Eger- szalók közül választhattam, utóbbi mellett döntöttem. A férjem a megyei közúti igazgatóság főmérnöke volt, az ő munkahelyéhez is ez esett közel. De az is lehet, hogy ő már akkor sejtette azt a fejlődést, ami itt később végbement.- Mi volt az első nehézség frissdiplomásként egy idegen helyen?- Minden (nevet). Az egyetem elsősorban elméleti képzés, más fiatal orvosként bekerülni egy kórházba, tapasztalt szakemberektől tanulni. Nekem a csecsemőktől az idősekig mindenkivel kellett foglalkoznom. Persze sokat segítettek a kollégák, a kerecsendi és verpeléti körzeti orvos, ám ők nem voltak „kéznél”. Nekem kellett döntenem. De igazán nehéz a 24 órás készenlét volt. Ez olyan röghöz kötöttséget jelentett, ami embert, családot próbáló feladat volt. Színházbérletet soha nem vehettem, mert amikor előadásra indultunk volna, biztos, hogy közbejött valami. Ma már nagy segítséget jelent az egri központi ügyelet.- Mi változott a kezdetek óta?- Nem tudom azt mondani, hogy az utóbbi időben jobb lett: agyonadminisztráljuk A beszélgetés néha többet ér, mint a gyógyszer. magunkat. Régen sokkal több időnk volt a betegekkel foglalkozni, beszélgetni, ez pedig bizonyos helyzetekben többet ér, mint a gyógyszer. Ma többet bámuljuk a monitort, mint a pácienst. Persze a technológia, műszerek nagyon sokat fejlődtek, s az önkormányzat is segíti a munkánkat.- Mire jut még általában ideje a munka mellett?- Mindenre, ami muszáj. Nem szeretem, ha valaki azt mondja: „nincs rá időm”. Nyilván szervezéssel jár, de az ember ne vállaljon el olyan feladatot, amit nem tud elvégezni. Kicsit félek is attól, hogy mivel fogom tudni kitölteni az időmet, ha majd nyugdíjas leszek. Nehezen tudom elképzelni, milyen lesz.- Elgondolkodott az elmúlt esztendőkön?- Nem készítettem számvetést, de biztosan szép kis könyvet lehetne kerekíteni az elmúlt évek történeteiből. Ennyi idő alatt családokat ismer meg az ember, s nagyon szoros kapcsolatok alakulnak ki. Az igazi családorvoslás az, ha a születésétől a haláláig egy orvos látja a családot. Sokszor volt rá példa, hogy egy famíliában előforduló problémát (magas vérnyomást, cukorbetegséget) hatékonyabban kezeltünk, vagy előztünk meg. A kudarcok, halálesetek a mai napig megviselnek, akkor is, ha gyógyíthatatlan betegről van szó. Amíg az én szívem is feldobog, azt mondhatom van értelme a dolognak, mert azt csinálom, amire annak idején tanítottak. 'Wm ‘ír fi '.’V. •SS® Ismeri az embereket. Dr. Bene Zsuzsanna nehezen tudja elképzelni magát otthonülő nyugdíjasként. A gyógyítás az élete. KOVÁCS GABORNE DR. BENE ZSUZSANNA Egerszalók háziorvosa 35 esztendeje, a település alpolgármestere SZÜLETETT: Szomofya, 1951. március 23. család: házas, két fia van hobbi: ha csak teheti, szívesen kertészkedik, olvasásra is szán időt, háziállatokat nevel Oktatásra megy Ostoroson a rendkívüli év végi pénz A kormány még karácsony előtt döntött arról, hogy az önhibáján kívül hátrányos helyzetű önkormányzatoknak szóló keretből 1644 önkormányzatot támogatnak 4,6 milliárd forinttal. Heves megyébe a december 23-ai, rendkívüli döntés nyomán 139,2 millió forint érkezik, 64 helyhatósághoz. Az Egri Kistérség öt települése örülhet a hírnek. Kisari Zoltán, Ostoros polgár- mestere elmondta, soha nem részesültek még ilyenben, de most éltek a lehetőséggel. A falu korábban 2,8 millió forinthoz jutott, a község első embere pedig úgy fogalmazott: minden pénzt oktatásra fordítanak majd. Decemberi (12.23.) ÖNHIKI támogatások az Egri Kistérségben Település Összeg (Ft) Egerbakta 286 000 Egerszólát 830 000 Kerecsent) 2 892 000 ' Novaj 1460 000 Ostoros 1 431 000 FORRÁS: KORMANY.HU Egerbakta polgármestere Varga Tibor a Hírlapnak kérdésére hangsúlyozta: a közoktatási mikrotársulási és az intézményfinanszírozási tartozás törlesztésére költik a 286 ezer forintot.- Ez a 3,4 millió nem óriási összeg, de év végén nagyon jól jön - értékelt Farkas Sándor. - Semmilyen adósságot nem viszünk át 2012-re, stabilizálva érzem a helyzetünket - tette hozzá Verpelét polgármestere. ■ Drágább lesz idén Novajon a szemétszállítás Rendkívüli ülést tartott december végén a novaji képviselő-testület. A grémium tagjai második fordulóban megszavazták a szemétszállítási díjat, miután elfogadták a szolgáltató - a Város- gondozás Eger Kft. - 9 százalékos tarífaemelési javaslatát. A novajiaknak ez bruttó 401 forintot jelent hetente. A viszonylag rövid tanácskozáson a képviselők döntöttek arról, hogy későbbre halasztják a temetőüzemeltetési pályázat kiírását, mert felül kell vizsgálni a jelenleg érvényes rendeletet. ■ Minősített intézménnyé vált a Reményi Ede Zeneiskola verpelét Kilencmilliós hírt kapott év végén a nagyközség vezetése, így új eszközökre is biztosan futja majd Verpeléten 16 esztendeje folyik zeneoktatás, a zeneiskola 2000- ben vette fel Reményi Ede zeneszerző, hegedűművész nevét. Nagy változás volt a település életében, hogy a nyáron összevonták a közoktatási és közművelődési feladatokat ellátó intézményeket, s létrejött az Általános Művelődési Központ (ÁMK). Farkas Sándor elmondta: az átszervezésre azért volt szükség, hogy hatékonyabban, magasabb színvonalon dolgozhassanak. A polgármester úgy fogalmazott: komolyan veszik az iskolát, hiszen a megye legnagyobb nagyközségében mindenkinek kiemelten fontos, hogy a gyermekek helyben tanulhassanak.- Lényeges, hogy a szülők is tudják: nem érdemes máshová vinni a gyermekeket - mondja a helység első embere, majd hozzáteszi: Verpelét megtartó erejét is növeli a saját intézmény, ezért mindenképpen meg akarják tartani az iskolát, ahol majd’ 300 gyermek tanul. E törekvést jelzi az is, hogy a minap minősített zeneiskola lett a verpeléti. Ismert: 2007-ben nyilvánvalóvá vált, hogy 2011/12-re csak azok az önkormányzatok igényelhetnek állami normatívát, ahol minősített ■ Közel ÍOO tanulót oktat három főállású és egy óraadó tanár. Az a szép muzsikaszó. A gyerekek számos rendezvényen bemutathatják a zeneiskolában megszerzett tudásukat a településen. intézmény működik. Hosszú folyamat végére került pont decemberben. Molnár Zoltánné igazgató elmondta: módosítani kellett a dokumentációt, de persze nem csak papírmunkával járt az eljárás. A minősítő testület megvizsgálta, hogy a zeneiskola megfe- lel-e a törvényi előírásoknak, illetve képzett pedagógusok tanítják-e a növendékeket. Óralátogatásokon nézték meg a szakemberek, milyen színvonalú az oktatás, de az eszközparkot is szemügyre vették.- Négy tanszakon tanítunk: fafúvós, vonós, billentyűs és elektroakusztikus. Ma közel 100 tanulót oktat három főállású és egy óraadó tanár. Nem csak helyi gyerekekről van szó, sokan járnak hozzánk Kisnánáról és Domoszlóról is - magyarázza az intézményvezető, aki maga is elkötelezett híve a zenének. Ő vezeti a kórust, s ő alapította meg négy éve a Tarnamenti Dalkört. ÁMK-igazgatóként pedig a növendékek bemutatkozási, szereplési lehetőségét is segíteni tudja: számos ünnepségen muzsikáltak már a zeneiskolások. A minősítés pedig - a szakmai elismerésen túl - persze pénzben is mérhető: több mint 9 millió forintot fordíthat a zeneiskolára ezután a település. Az ösz- szegből pedig biztosan jut majd új eszközökre is. ■
