Heves Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-21 / 18. szám
2012. JANUÁR 21, SZOMBAT 5 MEGYEI KÖRKÉP az idei Év első irodalmi délutánját rendezték az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban, ahol bemutatták a Fülöp Lajos és Lisztóczky László által szerkesztett, számos egri vonatkozást is tartalmazó, Tudós tanárok a gyöngyösi gimnáziumból című kötetet. Kelemenné Csuhay Zsuzsanna köszöntője után Fülöp Lajos elmondta, hogy azért is fordulópont a kötet létrejötte, mert nemcsak jól ismert, hanem több, eddig ismeretlen tudós, alkotó nevét is megismerheti a nagyközönség. ■ Az intézmény jelentősége kiemelkedő a magyar oktatás történetében. A gyöngyösi gimnáziumot 1634-ben Pázmány Péter bíboros érsek alapította, egy évvel a híres nagyszombati egyetem megnyitása előtt. Az intézmény szerepe természetesen nem mérhető össze a debreceni vagy a sárospataki „illustris scholák”- éval, azonban jelentősége így is kiemelkedő a magyar oktatás és művelődés történetében. Az itt közölt arcképek, pályarajzok azoknak az életét, munkásságát elevenítik fel, akik a 19. század végétől a 20. század első feléig ebben a Heves megyei gimnáziumban működtek, vagy akiknek a pályája - akár tanulóként is - innen indult el, és későbbi tanári tevékenységükkel az egyetemes magyar nyelvi, irodalmi, történelmi és néprajzi műveltséget gazdagították. ■ Sz. E. ' Új kötet. Lisztóczky László Holtai asszisztense lehet ösztöndíj Az ifjú természetfilmesnek komoly ambíciói vannak Az Eszterházy Károly Főiskola Koltai Lajos-ösztön- díjasa, Tisza Balázs főiskolai hallgató mesterével New Yorkba készül. A tervek szerint a nemzetközi hírű rendező-operatőr oldalán lesi el a szakma csínját-bínját. Sike Sándor- A dolgok természeténél fogva az ön neve nem csenghet még ismerősen a filmszakmában. Ki is az a Tisza Balázs?- Szlovákiából, Kassáról jöttem. Huszonegy éves vagyok, gimnáziumot végeztem, a filmmel a középiskola eleje, közepe táján kezdtem el foglalkozni. Mivel most Szlovákiában nincsen mozgóképkultúra- és médiaismeret-képzés, ezért jelentkeztem 2009-ben - érettségim évében - Magyarországra, az egri „mozgóképes” szakra. Névjegy TISZA BALÁZS, 1990. április 22., Kassa szülei: apja gépészmérnök, édesanyja építészmérnök TESTVÉRE: Attila iskolái: általános iskola, Kassa; Márai Sándor Gimnázium és Alapiskola; Eszterházy Károly Főiskola, III. évfolyam, .ozgóképkultúra szak Tisza Balázs: „Az ösztöndíj a mesterrel való személyes kontaktusról szól”- Kik azok a tanítómesterek, akiktől a szakmát elleshetik? Egyáltalán egy-egy nagy név milyen hatással van a hallgatóra?- Hál’ istennek ismert rendezők képeznek bennünket. Most például Szirtes András volt itt tanítani egy órát. Bollók Csaba és Koltai Lajos is oktat, előbbi elég rendszeresen jön, vele két-három hetente van óránk. Az első találkozás velük egészen érdekes érzés. Utána már, amikor 2-3 évet vagyunk együtt, természetessé válik. Nagyon jó dolog, hogy ilyen | tanárokkal vagy rendezőkkel dől- | gozhatunk, mert megismerhet- | jük az ő gondolkodásmenetüket, hogyan építik fel a filmjeiket. így egyre közelebb kerülünk a professzionális filmkészítéshez.- Elnyerte a Koltai tanár úrról elnevezett ösztöndíjat. Mi volt az a plusz, ami ehhez a sikerhez vezetett?- Valószínűleg az elért filmeredményeim erőteljesen befolyásolták, mint ahogyan a tanulmányi átlagom is. 2010-ben készítettem az Insekvence nevű, majd’ félórás dokumentumfilmemet Rovarokról szól, és makrofel- vételekből áll össze. Ezzel az alkotással az utóbbi időben elég sok helyen nyertem. A legrangosabb elismerés a Pusztaszeri Országos Természetfilm Fesztiválon megszerzett legjobb amatőr fűm kategória fődíja volt Ugyanígy Szlovákiában is országos fesztivált nyertem ezzel az alkotással.- Rovarokat filmezni nem lehet könnyű...- A forgatás legnagyobb nehézsége az volt, hogy ezeket az, állatokat össze kell szedni, emellett ezek a rovarok kicsik. Elég erős kutatómunkát kell folytatni, hogy megtaláljuk őket. Természetesen mivel makrovilág, magának a képnek a mélységélessége sem könnyen megfogható. Ami éles abból a rovarból, az néhány milliméter. Igen nehéz volt ezt úgy elkapni, hogy jól filmezzem le. Nagyon steril környezet is szükséges, mert ha rajta van a növényen a kis bogárka, bármiféle szellő egy kicsit meglebbenti, az teljesen elmozdul, annyira közeli a kép.- Miről szól maga a Koltai- ösztöndíj?- Az ösztöndíj azért jött létre, hogy egy diák személyes kontaktusban együtt dolgozhasson a tanár úrral. Meglátjuk. Egyelőre minden tervezés alatt áll. Ezek a filmek olyanok, hogy elkezdenek rajta dolgozni, minden szépen alakul, a végén meg kiderül, hogy a producer nem ad pénzt. De más probléma is adódhat. Az a terv, hogy Amerikában, New Yorkban készülne egy filmje, és ott szívesen lát engem is diákként, asz- szisztensként.- Milyen távlati terveket dédelget a filmszakmában?- Eléggé ambiciózus vagyok. A jövőben főképp természetfilmezéssel szeretnék foglalkozni. Ezenkívül a játékfilmtől kezdve a kísérleti filmen át a reklámfilmig minden érdekel. Az álmom az, hogy a BBC-ben vagy más komolyabb produkciókban tudjak érvényesülni. Arról is álmodom, hogy természetűimet film nyersanyagban tudjak leforgatni. A mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) már megkezdte a 2011. évi területalapú támogatás második részletének utalását A különböző jogcímekre szánt teljes keret eléri a 280 milliárdot, amely minden korábbinál nagyobb összeg. Január 19-étől mintegy 142 milliárd forint kifizetése indult meg. Természetesen a Heves megyei gazdáknak is folyamatosan utalják pénzüket - mondta el Simon Attila, az MVH Heves Megyei Kirendeltségének vezetője.- Mekkora összeg jut Heves megyébe?- Nálunk több mint 7200 gazdálkodó nyújtott be területalapú támogatási kérelmet. A nyertes ügyfelek száma meghaladja a 6600-at, akik 172 300 hektárnál is nagyobb területre kapnak támogatást. A termelők összesen közel 10 milliárd forinthoz jutnak a területalapú támogatás révén megyénkben.- Hektáronként milyen támogatásra lehet számítani?- Az Európai Unió által jóváhagyott bázisterületet figyelembe véve a támogatás összege hektáronként 56 911 forint. Ez az összeg hozzájárul a magyar gazdák tevékenységéhez, versenyképességük növekedéséhez.- Mtiyen jogcímeken indultak még kifizetések?- Ötven jogcímen, például az agrár-környezetgazdálkodási programra, a Natura 2000, a kedvezőtlen adottságú területek támogatására is. Hamarosan érkezik a tejtermelőkhöz a nemzeti tejtámogatás, és a gazdák kárenyhítése is. ■ T. B. Simon Attila: 6600 nyertes. FOTÓ: ÖTVÖS IMRE [H PERCES INTERJÚ Tízmilliárd a gazdáknak Tudós tanárok a gyöngyösi gimnáziumból, és egri kapcsolatok így lett a méltán híres iskolavárosból „magyar Athén” Eger, a kultúra városa A második világháború után nem használták az elnevezést, de később helyreállt a rend Elődeink a klasszikus görög műveltséget a kulturális élet fokmérőjeként hasonlat formájában is használták. így lett Boston az „amerikai Athén”, Edinburgh a „skót Athén” stb. Egy település kulturális életének Athénhoz történő hasonlítása hazánkban sem ismeretlen. Sárospatak a „Bod- rog-parti Athén”, Eger a „magyar Athén” volt. A török uralom alól felszabadult Eger életében a 18. század nemcsak az újjáépítés időszakát jelentette, hanem azokat a szellemi-tárgyi alkotásokat is, amelyek a század második felére a régió oktatási központjává tették a várost. 1705-ben megnyílt a Tele- kessy István püspök által létrehozott Egri Papnevelő Intézet, Foglár György kanonok pedig 1740-ben jogi iskolát alapított, majd 1754-ben elkészült a jezsuita gimnázium új épülete. Barkóczy Ferenc püspök 1755- ben bevezette a bölcseleti oktatást, és létrehozta Eger első nyomdáját, majd 1760-ban az egrivel egyesítette a kassai papnevelő intézetet. Az oktatási intézmények száma az idők során továbbiakkal bővült: 1807-ben Fuchs érsek leányiskolájával, 1828-ban a Pyrker János László érsek által létrehozott első magyar nyelvű tanítóképző intézettel és a rajziskolával, majd Bartakovics Béla érsek 1852-ben letelepítette az angolkisasszonyok rendjét. A száA Líceum épülete Egerben zad második felében alsófokú ipariskola, majd kereskedelmi iskola jött létre, 1890-ben elkezdődött az oktatás a reáliskolában, a századforduló végén, Illetve elején a borászati szakiskolával és a siketnéma-intézettel bővült az egri oktatási intézmények köre. A felsorolás jól érzékelteti Eger iskolaváros jellegét, amelyről a helyi sajtó már 1867-ben azt írta, hogy „Kevés vidéki város dicsekedhetik oly sok és annyiféle tanintézettel..., mint Eger”. Ezek nagy részét a 18-19. század egri főpapjai hozták létre. Madách Imre 1864. szeptember 8-án kelt, és Tárkányi Bélához intézett levelében Egert „Új virágzásnak indult kis Athén”nak nevezte, de szóhasználata ekkor még nem vált gyakorlattá. 1908-ban azt írta a helyi újság, hogy „egy évtizeddel ezelőtt any- nyira fellendült és virágzott Egerben a szellemi élet, hogy Eger várost a magyar Athén címmel kezdték felruházni.” Ettől az időponttól kezdődően évtizedeken át rendszeresen olvasható e hasonlat a helyi sajtóban, de előfordul pl. az esztergomi újságban is. A „magyar Athén” jelképe az egyetemi oktatás céljára emeltetett Líceum volt. Az épületben 1950 előtt számos oktatási intézmény működött: 1774-től itt kapott helyet a hazánkban másodikként alapított jogi oktatás és a teológiai oktatás is, 1828-tól a rajziskola, 1852-től a már említett tanítóképző intézet. Itt működött az 1921-ben alapított fiú felsőkereskedelmi iskola, és az épületben volt a belvárosi elemi iskola, valamint a tanítóképző gyakorló iskolája is, de 1914-től 1918- ig ideiglenesen itt volt elhelyezve a főreáliskola is. A Líceum részese lett a város kulturális életének: 1874-ben itt nyílt meg Eger első múzeuma, és az alapításától kezdődően a mai napig az épületben működik az Egri Főegyházmegyei Könyvtár. A II. világháború után a „magyar Athén” elnevezés háttérbe került Eger azonban a jelenben is iskolaváros, s mint ilyen „magyar Athén” ma is. ■ Kiss Péter
