Heves Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-20 / 17. szám

2012. JANUÁR 20., PÉNTEK 5 Koltai-ösztöndíj: egy hallgató Amerikában forgathatna az eszterházy Károly Főiskola harmadéves hallgatója, Tisza Ba­lázs nyerte el a Koltai Lajos-ösz- töndíjat. Az operatőr, filmrende­ző a Hírlap kérdésére elmondta: abban látja az ösztöndíj jelentő­ségét, hogy nem volt még a fel­sőoktatási gyakorlatban olyan, hogy a tanítvány el tudjon men­ni együttdolgozni a mesterével.- Annak idején Gábor Pállal sokat beszélgettünk erről a mun­kakapcsolatról, amit most Eger­ben dr. Hauser Zoltán rektor és dr. Kis-Tóth Lajos rektorhelyettes urak messzemenőkig támogat­nak. Szerettem volna, ha ma­gyarországi forgatáson dolgo­zunk együtt Balázzsal, de a honi filmes viszonyok közepette erre most nem ígérkezik lehetőség - fogalmazott az ösztöndíj névadó­ja, aki ezért egy amerikai, egé­szen pontosan New York-i forga­táson tervezi mélyvízbe dobni a Kassáról származó, Egerben ta­nuló fiatalembert. ■ Már javában folyik az amerikai produk­ció forgatókönyvé­nek összecsiszolása.- Most folyik az amerikai pro­dukció forgatókönyvének össze­csiszolása, majd a szereplők ki­választása, felkérése következik. Az előkészítő szakaszban még nem, de a forgatás megkezdése­kor már ott lesz a helye mellet­tem Balázsnak. Azon vagyunk, hogy a fiatalember valamilyen módon a stábba is bekerülhes­sen, mert akkor akár tovább is maradhatna. ■ S. B. S. Koltai Lajos, a névadó HIRDETÉS www.egerallatorvos.hu egerallato rvosiagmail.com Híreink a weben: MEGYEI KÖRKÉP Egy egri lány Afrika leikéről 9 sorsfordító Diplomával takarít, sötét novellákat magyarít Nem fekete, sötét az a kontinens, ahol re­mek írók születnek, s akiknek novelláit az egri Szabó Mari­anna fordította le és rendezte kötetbe, mi­közben angol házak­nál takarít. Egres Béla Megjelent egy könyv. Ez még nem igazán hír. Ez azonban egy különös, ismeretlen világba, Af­rikába repít, amit a könyv alcí­me nem a jól bevált fordulattal nevez fekete kontinensnek, ha­nem a sokkal többet mondó sö­tét jelzőt biggyeszti a földrész neve elé. Ami pedig fontos még, hogy e mű történeteit egy egri leány, Szabó Marianna fordította le, hogy a honi olvasók is találkoz­hassanak különböző afrikai nemzetek szerzőivel. Belekós­tolva egy földrajzi és kulturális értelemben is távoli világ min­dennapjaiba, az ott élő emberek lelkének egy-egy rezdülését megismerve. A kérdés az, ho­gyan is jut eszébe egy, a Károli Gáspár Egyetem Nagykőrösi Fő­iskoláján végzett fiatal nőnek, hogy ilyen vállalkozásba fogjon. Szívbéli ügy volt, amiért Afri­kába utazott 2004-ben. Mint meséli, a remélt boldogságot ugyan nem lelte meg ott, de a csalódás mellett belekóstolt ab­ba a világba, mely - szerinte - valóban egy sötét világ. Kezébe került egy novelláskötet, s ak­kor megszületett benne a gon­dolat: az írásokat meg kell osz­tani majd itthon is. A könyvek­kel való foglalkozás addig sem állt tőle távol, hisz 4 évig a Gonda Könyvkiadó és Könyvke- <5 reskedésben dolgozott. | így vette kezébe e novellákat, Angliában takarít, itthon könyve jelenik meg. Teljes életről álmodik, s nem csupán magyarította, de meg is szerkesztette kötetét, mely felkeltette egy igényes ki­adó, az Ad Librum érdeklődé­sét is. így kerülhetett nemrég a boltok polcaira az Afrika lelke című alkotás. Persze az sem véletlen, hogy megragadta Mariannát a Sötét Kontinens világa. Végzett dia­kónusként, keresztény értékek­re támaszkodva, evangéliumi szellemben éppen a szükséget szenvedő embertársaink testi, Öt novella Afrika leikéről mesél öt szerző ugyanennyi novellá­ját kötötte csokorba Szabó Ma­rianna abban a kötetben, melynek remekeit ő fordította le angolról magyarra, s szer­kesztett egységes egésszé. A kis kötetben a kenyai Sam Kahiga, a nigériai Chinua Achebe, a botswanai Bessie Head, a gambiai Tijan M Sallah, valamint Ken Saro- Wiwa nigériai író művei olvas­hatók, melyek nemcsak Afri­kába, mint földrészre, de an­nak különböző országaiba, népeinek egymástól alapvetá en eltérő kultúrájába is elve­zetnek. Szabó Marianna SZÜLETETT: Eger, 1973. no­vember 8. TANULMÁNYOK: Dobó István Gimnázium, ének tagozat; Károli Gáspár Református Egyetem, diakónus-kántor szak (Nagykőrös) életút: Eger - Nagykőrös - London (menettérti) ZENEI ÉLETÚT: Vízss Márta ke­zei közül a Cantus Agriensi- sen át az angliai templomi kórusig hobbi: olvasás, komolyzene, úszás szociális, lelki és spirituális te­rületein kívánt mindig is segí­teni. Éppen ezért reagál nagyon érzékenyen a társadalmi prob­lémák okozta egyenlőtlensé­gekre, amiket megtapasztalt Afrikában. Mariannát azonban nem csak az egri könyvesboltból is­merhetik, hanem különböző kó­rusok tagjaként is, hisz a zene áthatotta eddigi egész életét. A diakónia mellett így lett válasz­tott hivatása a református kán­tori elfoglaltság is. S természe­tesen az angol nyelv sem áll tá­vol tőle, így dolgozott egy idő­ben az Oxford Nyelviskolában is, a megyeszékhelyen. Mostanság ritkán találkozha­tunk vele Egerben. Mint mesé­li, pár éve Angliában töltött egy hetet barátnőjénél, s akkor szü­letett meg benne a gondolat, hogy újra elindul szerencsét próbálni, de most nem egy má­sik kontinensre, mégsem Euró­pába, hanem a Szigetre. Sokáig tanakodott, de az elkezdődött gazdasági hanyatlás könnyen meggyőzte arról, nagyobb esé­lyekkel találkozhat külföldön, mint szülőhazájában. Vette hát a cókmókját, s meg sem állt a ködös Albionig, ahol nem nyelv­iskolában, nem is könyvesbolt­ban dolgozik, hanem takarítás­ból él, ha nem is dúskálva, de jobban, mint itthon tehetné, diplomákkal a zsebében. Há­zakhoz jár, mindenütt megbe­csülik a munkáját. S közben ír, fordít, szerkeszt, aminek ered­ményeként most az itthoni olva­sók kézbe vehetik a Sötét Kon- ünens novelláit, megérezhetik Afrika lelkének rezdüléseit. PKB.fTKS tNTKB.tti Hasznosítanák a kispiacot újhatvan több utcájában ki­javították az útburkolatot, de volna még fejlesztenivaló a településrészen. Az egyik legfontosabb teendő az úgy­nevezett kispiac rendbe téte­le volna - mondja Kondek Zsolt tanácsnok, a körzet ön- kormányzati képviselője.- Mik a legsürgősebb ten­nivalók?- A tetőszerkezetnek csak­nem a fele hiányzik; az erős szél könnyen leszakít egy- egy elemet, ami balesetve­szélyes. A létesítményt kör­be kellene keríteni, továbbá vizesblokkot, mosdót kéne kialakítani, hogy ismét meg­kaphassa a piaci besorolást a létesítmény. íelenleg ugyan­is közterületi besorolású.- Végeztek kalkulációt a költségekre?- Konkrétan még nem szá­molgattunk, de az látható, hogy nem kis összegbe ke­rülne a beruházás. Minden lehetőség érdekel bennünket a további hasznosítást illető­en, tehát várjuk a lakosság és a vállalkozók ötleteit, javas­latait is. Attól sem zárkózunk el, hogy a későbbiekben ne piac működjön a területen.- A településrészen számos útszakasz állapota is kíván­nivalót hagy maga után...- A képviselők összefogtak, hogy rendbe tegyék ezeket. A Traktor, a Táncsics Mihály és a Mátyás király utcákban már befoltozták a nagyobb ká­tyúkat. Az útburkolat javítá­sára további tervek is rendel­kezésre állnak, s ehhez bizto­sítottak a költségek is. A mun­kálatok már ebben az évben elkezdődhetnek. ■ T. 0. Kondek Zsolt: egymilliót külö­nítettek el az utakra FOTÓ: ALBERT PÉTER Az egriek ismét más szerepben a színpadon szerepcsere Négy éve szüle­tett meg a gondolat, hogy a me­gyeszékhely ismert polgárai megmutathassák a nagyközön­ség előtt, milyen értékek, kvali­tások rejteznek még bennük. Az ötletből hagyomány lett, s évről évre egyre bővül a „társu­lat”. Január 28-án immár ne- gyedszer mutatják meg magu­kat egy zenés showműsorban azon vállalkozó kedvű egriek, akik polgári foglalkozásukat te­kintve távolról sem a show- bizniszben érdekeltek. A Bartakovics Béla Közösségi Házbaji rendezendő Ismert egri­ek más szerepben című est házi­asszonya Dr. Hanisné Petró Valé­ria lesz, a köszöntőt pedig Blaskó Balázs színidirektor mondja majd. A műsorban hangszeres és énekes darabok, versek hang­zanak el, lesz bűvészmutatvány és tánc is. Széles és színes re­pertoár várja a nagyérdeműt. Az eseményen, melyet Orosz Ibolya, a város kulturális és ide­genforgalmi bizottságának elnö­ke nyit meg, énekelni fog többek között az ügyvéd, a mozivezető, a lakatos, a szobrász; zongorá­zik majd az orvos, a mérnök; ver­set szaval a közönségszervező, a főorvos, de hastánc is elkápráz­tatja majd az érdeklődőket, köz­ismert dallamok szólalnak meg a szintetizátoron, de zeng ezen az estén a szaxofon, a tárogató és a tangóharmonika is. ■ E. B. Zenélő romák: figyelnek a tehetségekre a zenei tehetséggondozás volt a témája a legutóbbi Roma Műhely elnevezésű programnak. A fórumot egyébként havonta szervezi meg a SZETA Egri Ala­pítványa a felnémeti Civil Ház­ban azzal a céllal, hogy roma és nem roma emberek rendszere­sen találkozzanak egymással, és kicseréljék tapasztalataikat. Karnizsné Hócza Zsuzsanna, a Farkas Ferenc Zeneiskola tanára arról beszélt, hogy a tehetséges roma fiatalok képzését Eger Ön- kormányzata és a zeneiskola is fontosnak tartja, ezért 2009 óta szerveznek közösen Roma Zenei Fesztivált. A legutóbbi rendezvé­nyen Lakatos Mátyás, a zeneis­kola növendéke énekelt. ■ Sz. E. HIRDETÉS AKCIÓ A HÚSVÁRBAN!

Next

/
Thumbnails
Contents