Heves Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-19 / 16. szám

4 2012. JANUÁR 19., CSÜTÖRTÖK PÉTERVÁSÁRAI KISTÉRSÉG Ki képes túlélni egy hónapot adósság nélkül? hét falu - egy hálózat elneve­zéssel indult tavaly november­ben az a hároméves komplex felzárkóztató program, mely­nek keretében az Egerbaktán, Sírokban, Szajlán, Terpesen, Bükkszentmártonban, Heves­aranyoson és Szócsőn mélysze­génységben élőkön próbálnak meg segíteni. A SZETA Egri Alapítványa és a Kárpátok Ala- pítvány-Magyarország sikerrel pályázott egy olyan programra, amelynek célja a közösségek felzárkóztatása, a mélyszegény­ségben élők integrációja és a munkanélküliség csökkentése. A novemberben kezdődött és 2014-ig tartó program megvaló­sításának központja Sirok. A cél: megerősíteni a helyi gazdaságokat, s az adott tele­pülésen munkahelyeket kell lé­tesíteni. Szeretnék elérni, hogy a legrászorulóbbak szakmát szerezhessenek, képesek le­gyenek alkalmazkodni a válto­zásokhoz. A program hivatalos nyitó­rendezvényét január 26-án ren­dezik meg a siroki művelődési házban. A köszöntők után Tíz év múlva címmel a Magyargéci Roma Filmiskola Alkotóközös­ségének rövidfilmjét tekinthe­tik meg, majd dr. Kállai Ernő, az Eszterházy Főiskola tan­székvezető tanára tart előadást a mélyszegénységről, valamint a romák és a társadalom fele­lősségéről. Végül „Ki él túl egy hónapot adósság nélkül?” címmel egy játékot szerveznek a hét falu csapatai között. ■ Oldalszerkesztő: Barta Katalin Telefon: 06-30/556-4250 Hirdetési ügyben: 06-36/513-633 Pétervásárai kistérségi oldalunk legkö­zelebb február 16-án jelenik meg. MEGYÉNK KISTÉRSÉGÉI Üres iskolák a falvakban átalakítás Sok helyen sikerült élettel megtölteni az épületeket Szerencsés az a település, ahol nem zárták be az iskolát. Párádon az elmúlt esztendőben jelentős korszerűsítéseket is sikerült végrehajtani. dönteni, hogy a szomszédos Tar- naleleszre ingázzanak a helyi di­ákok. Válóczi István polgármes­ter szerint népszerűnek bizo­nyult az a nyári bentlakásos tá­borozás, amelyen a szomszédos községek hátrányos helyzetű gyermekei vehettek részt több turnusban.- E célra megfelel az épület, hiszen szép időben különösebb ráfordítás nélkül is kényelmes szálláshelynek bizonyul, és fog­lalkozások megtartására is alkal­mas - közli a faluvezető. - Az eg­ri Esélyek Háza felajánlásának köszönhetően sikerült számító- gépes termet is kialakítani, ahol a helyi és környékbeli lakosság­nak szerveztünk informatikai tanfolyamokat. Sajnos a megma­radt három gépünket néhány he­te elvitték, hogy leltárba vegyék, de bízunk abban, hogy hamaro­san visszakapjuk azokat. Erre azért is nagy szükségünk lenne, mivel a földrajzi viszonyok miatt a faluban csupán rádióhullámú internet működik. Istenmezején is át kellett szer­vezni az intézmény működését. Az alsó tagozatos osztályok ösz- szevontan tovább működnek, a nyolcezer kötetes községi és is­kolai könyvtár ide költözött. A földszinten tornaszobát alakítot­tak ki a kicsiknek. Megyénk számos kistele­pülésén az elmúlt évek­ben sorra zárták be az is­kolákat. Az elárvult épü­leteket ki-ki másképp hasznosította. Barta Katalin A Pétervásárai Kistérség húsz községéből mára csupán hatban - Párád, Pétervására, Mátra- derecske, Sirok, Recsk, Tarnale- lesz - működik önálló alapfokú oktatási intézmény. A legtöbb te­lepülésen a frekventált helyeken épült iskolákat ki-ki lehetőségei szerint hasznosította. Bükkszé; ken a falu központjában tágas, parkosított területen magasodik a kétszintes épület. A gyermekek egy ideje a szomszédos Sírokban folytatják tanulmányaikat. Zagyva Ferencné polgármes­ter és a képviselő-testület tagjai nehezen hozták meg az iskola be­zárásáról szóló döntésüket, de nem volt más választásuk. Az épület azóta alussza Csipkerózsi­ka-álmát, s csupán néhány na­gyobb rendezvényen, a jótékony- sági bálon és a térségi főzőverse­nyen telik meg élettel. Szeretnék újrahasznosítani, visszahozni az oktatást a falak közé, ám erről még nincs konkrét döntés.- Terveink szerint egyelőre fő­ként kulturális és idegenforgal­mi célokra használnánk a volt is­kolát - mondja a helység első em­bere. - Itt kapna he­lyet egy-két állandó kiállítás, s itt tarthat­nák összejövetelei­ket a helyi civilszer­vezetek. A Salvus- víz történetéről, a helyi hagyo­mányőrzők munkáiból gazdag anyag áll rendelkezésünkre. Ezekből szép tárlatokat tudnánk kínálni nyáron a fürdővendégek­nek. Az épület jellegén egyéb­ként nem kívánunk változtatni, tehát kisebb ráfordítással is újra élettel telhet meg, így a jövőben közösségi házként funkcionálhat. Fedémesen a kis­iskola bezárása előtt újították fel a létesít­ményt. Tetőt, nyílás­zárókat cseréltek, új vizesblok­kot alakítottak ki. Mire azonban az ingatlan megújult, a kisdiá­kok száma alaposan megcsap­pant, így kénytelenek voltak úgy A volt iskolák ma közösségi célokat szolgálnak egy településen kevés lehan­golóbb lát\ány van a végleg bezárt iskolaépületnél Me­gyénkben is egymás után tet­tek lakatot az intézményekre. Egy részüket sikerült mára új­ra a közösség szolgálatába ál­lítani. Csak a Pétervásárai Kistérségben megszűnt az ok­tatás Bodonyban, Bükkszé­ken, Fedémesen, Istenmezején (részben), Ivádon, Parádsas- váron, Szajlán, Szentdomon­koson, Váraszón. A bükkszéki iskolában tavaly rendőrku­tyáknak tartottak kiképzést (képünkön). ■ Több helyen is közösségi épü­letté alakítot­ták az iskolát. Fedémesen is megoldódhat a szennyvízgond, ha lesz rá pénz pályázat Ma már mindössze alig több mint 300 ember él Fedémesen. Ahogy fogyatkoz­nak, úgy nő az összefogás a kis faluban. Évről évre kevéske pénzből gazdálkodnak, s az el­múlt időszakban pályázataik kö­zül többet forráshiányra hivat­kozva utasítottak el. Ennek elle­nére szemmel láthatóan gyara­podik a falu, és 2012-re is van­nak terveik. Az egyik legfontosabb céljuk a szennyvízkezelés megoldása. Válóczi István polgármester ér­deklődésünkre elmondta: tavaly rábukkantak egy olyan egyedi szennyvízkezelési eljárásra, amit több hazai kistelepülésen évek óta eredményesen alkal­maznak. Ennek lényege, hogy minden egyes portán egy nagy­méretű baktériumos műanyag­tartályba kerül a szennyvíz, amelyen átjutva, szűrt állapot­ban, 90 százalékban megtisztul­va szivárog el a talajba. A kör­nyezetbarát megoldáshoz nincs szükség költséges csatornaháló­zatra, szennyvíztisztító telepre, és az üzemeltetése is pénztárca­kímélő (a kalkulációk szerint 14- 15 ezer forint évente). A községben az igényeket is felmérték már, és elkészültek a szükséges szakhatósági hatásta­nulmányok is. A berendezés te­lepítése családonként közel más­fél millió forintba kerülne, s az ígéretek szerint pályázatot is ír­nak ki hasonló beruházásokra. Ebben az esetben csupán tíz szá­zalékos önrészt kellene a helyi­eknek előteremteni, amit a la­kosság nyolcvan százaléka ké­pes biztosítani. Mivel a környező hegyek mi­att nincs térerő a faluban, ezért csak a mikrohullámú internet alkalmazására nyílt lehetőség. Találtak ilyen szolgáltatót is. ■ A rézbánya ma már csak egy emlék érdekesség Sokakat vonz a bányatörténeti kiállítás a művelődési házban Jeleskedtek a bükkszékiek a szlovák böllérversenyen Recsk az ércbányászatáról vált híressé. Rezet, cinket, ólmot és nemesfémeket tartalmazó ércle­lőhelyeit már a XVIII. század ele­jén ismerték. Magyarország egyetlen művelés alatt álló ne­mesfémbányája az 1830-as évek­től 1926-ig magánkézben műkö­dött. 1850-ben Károlyi György alapította meg az első bányatár­sulatot a Recsk környékén talált rézérc feltárására. Az 1930-as években Magyar Királyi Állami Mátrabánya néven réz-, arany- és ezüstbányászatot folytató te­lep működött. A háború után, 1945 február­jában a bányaüzem 70 dolgozó­val kezdte meg működését, majd némi szünet után, 1950 őszén önálló üzemmé szervezték át a Recski Ércbánya Vállalatot, ahol napi 200 tonna feldolgozóképes­séggel újraindult a termelés. Eb­ben az időszakban nagy hang­súlyt fektettek a bányászok élet- körülményeinek javítására. A dolgozók elhelyezésére lakáso­kat építettek, s különböző szoci­ális létesítményeket alakítottak ki. Amikor a Lahóca-hegyi ércbá­nya kimerült, 1979-ben bezár­ták, működését szüneteltetik.- A muzeális bányatörténeti anyagokat, a páratlanul gazdag ásványgyűjteményt ma a műve­lődési ház kiállítóhelyiségeiben tekinthetik meg az érdeklődők - tudtuk meg Hugyecz János helytörténésztől. ■ A bányamúzeumban az országban egyedülálló a tárlat vetélkedés Osztatlan sikert ara­tott a bükkszékiek orjalevese és májas hurkája a Szlovákiában megrendezett böllérversenyen, amelyen 12 csapat mérte össze tudását a közelmúltban. Zagyva Ferencné polgármestertől meg­tudtuk, hogy a Tiszolc nevű tele­pülésen (Alacsony-Tátra) egye­dül a tíztagú bükkszéki csapat képviselte hazánkat. Ä reggeli órákban minden csapat egy frissen leszúrt sertést kapott, így a feldolgozás minden fázisához szakértelem kellett. A pörzsölést követően hamarosan elkészült a hagymás vér, ami pil­lanatok alatt elfogyott. Kora dél­után indult el a zsűri, hogy pon­tozza az ételeket. A bükkszékiek orjalevese, toros káposztája és májas hurkája az egyik legke­lendőbb ételnek bizonyult. A több ezer látogató közül sokan itt álltak sorba, hogy megkóstol­hassák az ízletes falatokat. A zsűri végül a levest és a hurkát különdíjjal jutalmazta. A vendéglátó tiszolciak ígére­tet tettek arra, hogy a nyáron megrendezendő bükkszéki bog­rácsfesztiválon mindenképpen részt vesznek. A böllérverseny sikere a ma­gyar csapat tagjait elgondolkod­tatta. Fontolóra vették, ha befeje­ződik a Salvus fürdő fejlesztése, Bükkszéken is rendeznének ha­sonló téli gasztronómiai rendez­vényt jövőre. ■

Next

/
Thumbnails
Contents