Heves Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-18 / 15. szám
2012. JANUÁR 18., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP 5 Nem vonták meg a segélyt a kosz miatt a falvakban Hetvenöt éve egymásért évforduló Sanyi bácsi száz kilométert biciklizett Ági nénihez 1-----------■ PERCES INTERJÚ Aprópénzre váltott értékek tavaly januárban több megyei településen is feltételekhez kötötték a bérpótló juttatás kifizetését. Pétervásárán és Szajlán is helyi rendeletet alkottak arról, hogy a portákon rendet kell tartani. A településeken örültek a szigorításnak, amelynek hallatára olyanok is szorgos rendrakásba kezdtek, akik korábban vajmi keveset foglalkoztak környezetük tisztán tartásával. Az elmúlt egy év tapasztalatairól megkérdeztük a két település vezetőjét is. Vincze Imréné szajlai polgármester szerint a rendelettel nem a fenyítés volt a céljuk, hanem az, hogy mindenkiben tudatosuljon: a saját portájának rendben tartása elemi dolog. A testület tagjai ellenőrző szemlén is részt vettek. Ahol szemetet, koszt láttak, ott felszólították a tulajdonost, hogy tegyen rendet, s ennek eleget is tettek a lakók. Itt tehát nem kellett egyéb szankciót alkalmazni, mint ahogy Pétervásárán sem vontak meg senkitől szociális juttatást. Eged István polgármester arról számolt be, hogy a szemlézőbizottság a rendelet elfogadása után szétnézett a portákon, és szóban figyelmeztette a gondatlan tulajdonosokat a rendrakásra. Bérpótló juttatást az elmúlt egy évben senkitől nem vontak meg ilyen indokkal. ■ B. K. Tavasztól komposztálnak Dormándon minden ház komposztálóládát kaphat Dormándon, az önkormányzat ugyanis pályázott az országos zöldhulladék-hasznosítás- ban való részvételre. - Előzőleg felmérést végzett a képviselő-testület, és a lakosság 95 százaléka támogatja a programot - tájékoztat Rajna Kálmán polgármester. - Mintegy 310 ingatlan udvarán helyeznénk el komposztálóládákat, ami a lakók számára ingyenes, és egy tájékoztató előadást is meghallgathatnak. A program 9 millió 500 ezer forintba kerül. Január végére, február elejére várjuk a pályázati elbírálást, és március végén akár már el is kezdődhet a ládák kiosztása. ■ Sz. K. Az összetartozás őszinte érzése. Sanyi bácsi és Ági néni szép kort értek meg, és egész életükben együtt voltak jóban-rosszban. Ritka, ha valaki háromnegyed évszázada házas. Márpedig a füzesabonyi Bocsi Sándor és felesége, Jenyó Ágnes 1937-ben fogadott örök hűséget egymásnak. Sanyi bácsit édesanyja beszélte rá a házasságkötésre, ám Ági néni majdnem meggondolta magát. Szilvás Krisztina Az idős házaspár együtt töltött éveinek szép számához természetesen még szebb életkor' társul: Ági néni idén tölti be a 94. életévét, Sanyi bácsi pedig a 99. esztendejét tapossa. Es, köszöni szépen, a korához képest jól van.- A baráti társaságomban, a kollégáim közül senki sem élt ilyen sokáig - mondja Sanyi bácsi. - Az egészségem jó. Csak a lábaim fájnak meg a kezeim remegnek, és rossz az egyik szemem, hályog van rajta. Arcvonásai azonban nem tükrözik az egy híján 100 évét, ráncokat alig látni rajta. Az étvágya is jó. Feleségének sajnos kevésbé jó az egészségi állapota.- Ő nehezen akar enni, de lassan azért elfogyasztja, amit a lányom ad nekünk - meséli neje helyett is, és elmagyarázza, hogy a nagyobbik lányuk, Irén velük él, de a másik lányuk, Mária és a többi családtag is gyakran jön látogatóba. Mindkét gyermekük betöltötte a 70-et, a dédunokák közül is van, aki mára 28. évében jár. Irén és Mária azt is elmesélik, hogy édesanyjuk ügyes, talpraesett, kedves és beszédes asszony volt mindig. Háztartásbeliként a cáaláddal, a kerttel foglalkozott, az utóbbi időben azonban már kevésbé kommunikatív. De a kertbe még kimegy egyedül is. Sanyi bácsi viszont még 98 évesen is elültetett tizenöt darab diófát, és a szőlőt is metszegetí.- Napközben tévét nézek, pi- hengétek, kimegyek az udvarra, nézegetem a fákat - sorolja. - Én csináltattam a házat, én telepítettem a szőlőt. Szép rózsafák voltak az udvaron, orgona még most is van. Sanyi bácsi ezeket is nagyon szereti. Lányai azt mesélik, volt, hogy egy fába oltott be három színt. De nem csupán a kertről, hanem az életéről, a vasútnál töltött időkről is szívesen beszél. Azt is elárulja nekünk, hogyan ismerte meg a feleségét. TTTTTTT!----------------(TE-----............... Boc si Sándor SZÜLETETT: 1913. április 21. Jenyó Ágnes SZÜLETETT: 1918. július 18. házasságkötésük: 1937. november 6. családjuk: 2 gyermek, 2 unoka, 4 dédunoka Koccintani a százhúsz esztendőre kell Sanyi bácsinak határozott válasza van arra, hogy mit csinálna másképp, ha tehetné: tovább járna iskolába, mert csak a hatodik elemiig volt erre lehetősége. A szokásos kérdésre pedig, hogy vajon minek köszönheti a hosszú életét, elmeséli, hogy amikor a barátaival koccintottak, ő viccből mindig azt mondta: Isten éltessen százhúsz évig! Hát, talán ez lehet az oka - mosolyodik el.- Katona voltam Gyöngyösön, és Alsóvadászra voltam kihelyezve 4 hónapig - emlékszik vissza. - Ott a legények rábeszéltek, hogy menjünk el a szomszéd faluba, mert bál van. De nem volt bál, ezért elmentünk egy másik faluba is. Végül Felsővadászon kötöttünk ki. A kocsmába mentünk be, ahol megismerkedtünk több helyi fiúval, és az egyikük mondta, hogy bemutat egy szép lánynak. így ismerte meg Sanyi bácsi Ági nénit, és előfordult, hogy lóháton, sőt, biciklivel látogatott el hozzá Füzesabonyból.- Akkor még csak udvaroltam - emlékszik vissza. - A szomszédból elkértem a kerékpárt, és 100 kilométert bicikliztem. Elindultam hajnalban, de akkor még köves utak voltak. Miskolcra beértem, ott meg kilyukadt a gumim, de az utamba esett egy gumijavító. Aztán még aznap visz- sza is kerékpároztam, hajnali 3 körül értem haza. Amikor Erdőtelken vásár volt, anyámmal ketten elindultunk malacot venni. Volt időnk beszélgetni az úton, és ő beszélt rá, hogy házasodjak meg - folytatja Sanyi bácsi, aki aztán meg is kérte Ági néni kezét. Csakhogy ő majdnem meggondolta magát, még levelet is írt erről Sanyi bácsinak. Végül mégis házasság lett a dologból, méghozzá immár 75 éve tartó. Heves Megyei Területi Családügyi Tanácsot alakítottak kedden Egerben a megyeszékhely, Gyöngyös és Hatvan nagycsaládosainak helyi szervezetei. A Nőj nagyra családtámogató programsorozat részeként civilszervezetek, intézmények, önkormányzatok képviselőinek bevonásával egy szakmai műhelyt is létrehoztak. A családügyi tanács motorja, Molnárné Brinza Edit beszélt lapunknak az új szerveződés céljairól.- Miért érzik fontosnak az összefogást?- A családok által képviselt értékeket szeretnénk aprópénzre váltani, megtalálni azokat az utakat, amelyekkel segíthetjük a gyermekeket nevelőket. Úgy gondoljuk, összefogva hatékonyabban képviselhetnénk a családok érdekeit a települési és megyei ön- kormányzatoknál.- Kik vesznek részt a szakmai műhely munkájában?- Helyben működő civil- és érdekképviseleti szervek munkatársait, önkormányzati szakembereket, illetve olyan intézmények munkatársait hívtuk meg, akiknek tevékenysége valahogyan kapcsolódik a családokhoz.- Milyen segítséget kaphatnak a családok?- Nemcsak a családok jólétéért dolgozunk, hanem azt Is fontosnak érezzük, hogy legyen egy védőernyő körülöttük. A jórészt felbomlott közösségi hálókat szeretnénk újraépíteni. Nemcsak segíteni szeretnék: a család értékeit is erősítenénk a köztudatban: szorgalmazzuk az Év családja díj megalapítását Heves megyében. ■ G. R. Molnárné Brinza Edit: A család értékeire hívjuk fel a figyelmet FOTÓ: LÉNÁRT MÁRTON Udvarhelyi Nóra a kultúra ünnepén az egri színházban Földszinti trágárszínház és egy női sors fül, gége, kés Horvát szerző, németországi színész, magyar rendező Tűzifát kapnak a rászorulók Felsőtárkányban vendégelőadás Henrik Ibsen Nóráját hozza el Egerbe a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház a Magyar Kultúra Ünnepén, január 20-án, délután öt órától a Gárdonyi Géza Színház stúdió- színpadára. Csurulya Csongor rendező szerint a mai emancipált társadalomban már nem tűnik olyan fontosnak, hogy Nóra megpróbálja legalább fenntartani az elvárt családmodell látszatát, mégis gyakorta érezzük, hogy nem jó irányba haladunk. A Babaház - ez Ibsen művének másik címe - siralomház lesz, ahol emberek régi létezéseket keresnek, de már csak emlékeikbe kapaszkodhatnak, mert a valóság könyörtelen és magányos. ■ A horvátok tán még nálunk, magyaroknál is trágárabbul be-' szélnek. E feltételezést igazolta pénteken este az egri Földszint 2. szobaszínházban rendezett vendégjáték, melyen a horvát írónő Vedrana Rudan Fül, gége, kés című, a délszláv háború idején játszódó kegyetlen regényéből készült darabot láthatta a közönség Holler Márta főszereplésével. A darabot átható trágárság azonban az egriek számára jól ismert Dávid Zsuzsa, a darab rendezője szerint nem öncél. A háború, valamint a szerb és a horvát nép közti kibékíthetetlen ellentétből fakadó megrendítő történetet egy nő sorsán keresztül mutatja meg a szerző kíméletlen őszinteséggel. A rendező úgy gondolja, hogy a déli határaink közvetlen közelében zajlott háború valahogy elsiklott a magyarok mellett. Amit annak idején „viccként” éltünk meg, arra e darab kapcsán kell rádöbbennünk, mennyire mélyen gyökerezett, milyen tragédiát jelentett a szomszéd népek életében, az egyéni sorsokban. Ezért is fontos, hogy egy olyan művészszel közösen vitték színre a darabot, mint Holler Márta, aki Németországban vált színésszé, ott, ahol érdekes módon sokkal inkább átérezték azt a sorstragédiát, mely a háborút jelentette.- Németül egyszerűen elő sem lehetne adni a Fül, gége, Holler Márta Vedrana darabjában kést - véli a színésznő, aki 1970- ben hagyta el Magyarországot, s nemrégiben tért ismét haza. - A német nyelvben egyszerűen nincsenek meg azok a szavak, melyek a magyarban léteznek, s visszaadják a horvát káromkodásokat. Bár nem ez a lényeg. A lényeg az a női sors, melyen keresztül meg lehet mutatni azt a kiszolgáltatottságot, ami egy nő osztályrésze egy háborúban. S azt is, milyen mély tragédiát jelenthet a kisebbségi lét, ha erőszakos integráló törekvésekkel párosul. Az eddig a Merlin színházban játszott darabot először mutatták be ez alkalommal vidéken, méltán nagy sikerrel. ■ E. B. segítség Összesen 60 köbméter fát osztanak szét a napokban a településen. A községben kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a településen ne legyenek lemaradó, leszakadó családok. Ezért az önkormányzat - anyagi lehetőségeinek függvényében - igyekszik támogatni a szociálisan hátrányos helyzetű helybelieket. Két pályázatnak köszönhetően 40 család kap másfél köbméternyi tüzelőt, ami mintegy 25 ezer forintos segítséget jelent. Juhász Attila Simon polgármester a Hírlapnak elmondta: a kiszállítást és a rakodást is az önkormányzat intézi, már tegnap megkezdték a munkát. ■ P. A.
