Heves Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-03 / 2. szám
4 2012. JANUAR 3., KEDD HEVES MEGYE GAZDASÁGA Az export húzta a gazdaságunkat kamara Vannak javaslataik arról, hogyan lehetne fölzárkóztatni a megyét Tizenhat cégnél foglalkoztattak 250-nél is több munkavállalót A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HKIK) a megfelelő színvonalú és szerkezetű oktatásban, képzésben látja az előrelépés lehetőségét. Tóth Balázs Heves megye gazdasága meglehetősen vegyes képet mutatott 2011-ben. Az ipar - elsősorban a gépgyártás és a járműipar - az exportnak köszönhetően jelentős növekedést könyvelhetett el, míg az építőipar mélypontra került. Utóbbit az adókkal, illetve a magánlakások építésének ösztönzésével lehetne kihúzni a bajból. Szintén növekedést mértek az idegenforgalom ágazatában, míg a kereskedelem és a szolgáltatás helyben járt. A munkanélküliség a 2010-eshez hasonló mértékű volt. Az ezer tagvállalkozással rendelkező Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vezetése szerint legfőképpen a szakképzésben, az elvándorlás csökkenésében és az infrastruktúra fejlesztésében kellene új ötleteket megvalósítani.- Nagyon fontosnak tartjuk a munkaerő-piaci igényekhez igazodó iskolarendszert, a beiskolázási keretszámok vállalkozói, munkaadói szempontoknak megfelelő befolyásolását. A szakképzés ugyanis nem igazodik az álláskínálathoz, ebből fakadóan nagy a túlképzés, ami bizony elvándorlással jár együtt. A külföldre vagy Budapestre irányuló migrációt lakástámogatási programokkal, továbbá béremeléssel lehetne megakadályozni. Hatalmas problémákhoz vezethet, hogy egyre több nő hagyja el az észak-magyarországi régiót és megyénket - fejtette ki Fülöp Gábor, a HKIK főtitkára. A nagy létszámú alulképzett réteg oktatása kulcsfontosságú, erre alkalmas lehet az egész napos iskola bevezetése, de eredmények évtizedek múlva várhatók. Erősíteni kell a szellemi centrumokat, a főiskolákat, a kutató cégeket, szükség van a patrióta gazdálkodókra. Probléma, hogy nincs, aki a gazdaságban jogi és pénzügyi eszközökkel Húzóágazat. A gép- és járműgyártás eredményei 2011-ben sokat javultak Heves megyében, főleg az élénkülő nyugati keresletnek köszönhetően. A gazdaságot a meglévő északdéli utak minőségének javítása is előrébb vinné. rendelkező intézmények, szervezetek működését összehangolja, ezt a kamara igyekszik pótolni. A városok működésre kénytelenek költeni a helyi adókat, a megye csak jövőre lát el területfejlesztési feladatokat. Mindenképpen szükséges a gazdaság előrelendítését elősegítő infrastruktúra-fejlesztés, -bővítés. A meglévő utak mennyisége elegendő, minőségük azonban nem. Szorgalmazni kell az észak-déli irányú közlekedés Adózás és foglalkoztatás szempontjából a Top 10-be tartozó vállalkozások Robert Bosch Elektronika Kft. _ ___________Jármúelektronika-gyártás Mátrai Erőmű Zrt. Bányászat, villamosenergia-termelés ZF Hungária Kft. ___________Sebességváltóm ú-gyártás ZF Lenksysteme Kft. ________________Kormányműgyártás CP US Építő Zrt. Építőipar LKH Leonl Kábelgyár Kft Kábelgyártás Heves Megyei Vízmű Zrt. ______________Közüzemi szolgáltatás Agria Volán Zrt. Személyszállítás Pikopack Zrt. Fémcsomagoló-ipar Horváth Rudolf Kft. Logisztika fejlesztését a dolgozók bejárásának könnyítése, ezáltal a falvak megmaradása érdekében. Fülöp Gábor a kamara javaslatait összegző jelentést bemutatva a Hírlapnak elmondta, hogy jobban kell koncentrálni a természeti adottságok kihasználására. A megye a biomassza és biogáz terén, a geotermikus energiában érhet el igazán sikereket. Támogatják a Mátrai Erőmű szivattyús vízi erőművének létrehozását a Mátrában, illetve a termálvizek hasznosítását például a kertészetben, a távfűtésben. Ezek jelentős számú A kamara még jobban együttműködne a megyei önkormányzattal A HKIK szorgalmazza, hogy fl Heves Megyei Önkormányzattal még szorosabbá váljon az eg}'üttműködés. dr. bánhidy Péter kamarai elnök (képünkön) szerint a hatékony terület- fejlesztés érdekében rendszeresen, legalább évente szervezett módon mutatnák be a helyi kezdeményezéseket, programokat, találnák meg a helyi szinergiákat. Az állami, önkormányzati civil és gazdasági szereplők érdekeit kölcsönösen meg kell ismerni, hogy össze lehessen azokat hangolni. Ezért javasolják a kamarai fórumokhoz illesztve megyei szintű fejlesztési konferencia szervezését. Szeretnének összeállítani egy olyan kiadványt, amely a megye adottságait mutatja be, érintve a fejlesztési irányokat, rendelkezésre álló kapacitásokat. A Heves Megyei Befektetési Katalógus több nyelven, nyomtatott és digitális formában is megjelenne. munkahelyet teremtenének. Szintén jónak tartanák a meglévő ásványkincsek hasznosítását. A felsőoktatás tömegképző jellege csökkenni fog, nagyobb hangsúlyt kell kapniuk a (főként alkalmazott) kutatásoknak. Az államnak támogatnia kell a nagyvállalatokkal közös kutatás- fejlesztési programokat. A kamara szerint ha az iparnak jól megy, a kereskedelem és szolgáltatói szektor eredményei is javulnak. A turizmusban a desztináció- menedzsmentek munkájától várnak eredményeket. A kézműipart láthatóvá kell tenni, nagyobb figyelmet kell rá fordítani. Az ágazat a foglalkozta- t á s b a n ugyan nem jelentős, ám mégis fontos lakossági megtartóerő. A tavalyi első háromnegyed évben 51 ezer gazdasági szervezet - 2,4 százalékkal több, mint 2010-ben - működött Heves megyében. Egy év alatt az egyéni vállalkozások száma 2 százalékkal 36 ezerre nőtt, míg a társaságoké 11 ezerre csökkent A vállalkozások harmada fő- tevékenységként mezőgazdasággal foglalkozott, de 10-10 százalékuk az ingatlanügyletekben, illetve a kereskedelemben volt érdekelt. Az egyéniek négytizede mellékfoglalkozásúként tevékenykedett, további 30 százalékuk pedig nyugdíj mellett működött. A társas vállalkozások kétharmadát korlátolt felelősségűként, 30 százalékát betéti társaságként jegyezték be. A regisztrált társas vállalkozások hattizede kevesebb, mint tíz embert foglalkoztatott, 16 olyan vállalkozás volt, amelynél 250-nél többen dolgoztak. ■ A természeti kincsek kerülnek a középpontba A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szerdán 10 óra 45 perctől a La Contessa Kastélyhotelben tartja 2012. évi gazdasági évnyitóját. Idén a természeti kincsek, erőforrások hasznosítása jegyében tartanak előadásokat a meghívott szakemberek. Dr. Szöllősi László, a Nemzet- gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a foglalkoztatás bővítését várja mindettől, dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a vállalkozásfejlesztés szemszögéből járja körül a témát. Dr. Nagy Lajos, az OMYA Hungária Kft. ügyvezetője a hazai lehetőségeket vizsgálja a világpiaci trendek tükrében, míg dr. Bánhidy Péter, a Heves Megyei Vízmű Zrt. vezérigazgatója a vízkészletben rejlő lehetőségeket ismerteti. A szakmai előadásokat követően kamarai díjakat adnak át. ■ Oldalszerfcesztö: Tóth Balázs Telefon: 06-30387-3204 Hirdetési ügyben: 06-36 513-633 Gazdasági oldalunk legközelebb január 10-én jelenik meg. Kertészetek pályázhatnak beruházásra támogatás Épületfejlesztésre, alternatív energiaforrásra kérhető pénz Minden őstermelőnek kötelező az igazolvány Négymilliárd forintra pályázhatnak január 1-től a mezőgazdasági termelők, illetve a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és szervezetek kertészetek korszerűsítésére. A kérelmeket január 31-ig kell a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz benyújtani. Fontos, hogy egy kérelemre az eddigi, célterületenkénti 200 millió helyett maximum 50 millió forint adható. A támogatás keretösszege az euró árfolyamától függ, legfeljebb négymilliárd forint. A zöldség-gyümölcs termelői csoportok, szervezetek három célterületre kérhetnek forrást, egyrészt a kertészetben szükséges épületek, létesítmények építéséhez, felújításához, másrészt £ y < £ r Számos alternatív fűtési módszerre lehet támogatást kérni új tárolók, manipuláló létesítmények építéséhez, korszerűsítéséhez, harmadrészt az épületek (alternatív) energiaellátását biztosító beruházások megvalósításához. Egy ügyfél azonban csak egy kérelmet nyújthat be, a támogatás mértéke pedig a célterülettől, a beruházás helyétől, illetve típusától, a fiatal gazda minősítéstől függően az elszámolható kiadások 35-60 százaléka között változik. A támogatás igénybevételének feltétele, hogy a mezőgazdasági termelő ügyfél mezőgazdasági üzemének mérete (a beruházás befejezését követő első naptári évben) meghaladja a 4 európai méretegységet (EUME). ■ Ettől az évtől kezdve nem tekinthetők őstermelőknek azok a magánszemélyek, akiket kizárólag a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv ügyfélnyilvántartási rendszerében tartanak nyilván. Mezőgazdasági őstermelő a megfelelő igazolvánnyal rendelkező magánszemély lehet, illetve az, aki családi gazdálkodó vagy a gazdálkodó család tagja. További változás még az is, hogy a kifizetőnek akkor nem kell adóelőleget megállapítania az őstermelői tevékenységből származó bevételből, ha a magánszemély legkésőbb a kifizetéskor (a juttatáskor) bemutatja az adóévre hitelesített értékesítési betétlapját vagy a családi gazdálkodói okiratát. Az első értékesítést megelőzően célszerű hitelesíttetni az adóévre az értékesítési betétlapot, mivel annak hiányában a kifizető köteles a magánszemélytől adóelőleget levonni. Csak azok tekinthetők az év egészében mezőgazdasági őstermelőnek, akik az értékesítési betétlapot március 20-a előtt érvényesíttetik. A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelők 2012-től a korábbi években elhatárolt veszteséget a tárgyévi jövedelem feléig vehetik majd figyelembe. A 2011-es évben a teljes összegig csökkenthető a jövedelem. ■
