Heves Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-11 / 9. szám

4 2012. JANUAR 11., SZERDA HORGÁSZ-VADÁSZ A szafari-vadász kalandjai élmények Regénybe illő valós történetek a fekete kontinensről A szafari-vadászok álma egy méltóságos bika. Tanzánia cseppet sem veszélytelen hely, ám a legszebb trófeákat kínálják szavannái. HIRDETÉS 3300 Eger, M.iklári út 82. Telefon: 70/362-7941; 36/322-705 E-mail: g a borjúi horgász pa rad i c so m. co m 20.000 Ft felett ingyenes | házhozszállítás! I Tízezres voksolás: a széles kárász lett az idei év hala lezárult „Az év hala - 2012” cí­mért folyó verseny, amelyet ta­valy szeptemberben hirdetett meg a Magyar Haltam Társaság. A tízezres szavazóközönséget megmozgató voksolás győztese a széles kárász lett. A második helyen a lápi póc, a harmadikon a szilvaorrú keszeg végzett - összegezte a Kárpát-medence őshonos halainak népszerűsíté­sét célzó akció eredményét Har- ka Ákos, a társaság elnöke. A széles kárász valószínűleg annak köszönheti győzelmét, hogy a természetvédők és a hor­gászok körében egyaránt ismert, és mindkét csoport szimpátiáját élvezi. A színezete miatt arany­kárásznak is nevezett halnak öt­ven éve még sűrű állományai él­tek a növényekkel gazdagon be­nőtt holt medrekben, csatornák­ban és mocsarakban, de napja­inkra élőhelyeinek túlnyomó többségéről kiszorította a Ma­gyarországra 1954-ben behozott ezüstkárász, Romániából pedig már gyakorlatilag eltűnt. A Szent István Egyetem Halgazdálkodási Tanszékének munkatársai kidol­gozták a faj mesterséges szaporí­tását, így lehetőség van ivadéka­inak kihelyezésére. ■ Oldalszeifcesztö: Szuroml Rita Telefon: 06-30 55-65-072 Hirdetési ügyben: 06-36513-633 Horgász-vadász oldalunk legközelebb február 15-én jelenik meg. Szívemben Afrika címmel jelent meg a közelmúlt­ban az egri kötődésű Simkó Gyula izgalmas él­ménybeszámolója afrikai vadászélményeiről. A ka­landregény izgalmával megírt úti élményt a szer­ző nem csak vadászoknak szánta. Szuromi Rita A szerző, Simkó Gyula, a Safari Club Közép-magyarországi Egyesületének elnöke gyermek­korában Egerben élt. Édesapja szenvedélyes vadász volt, így kiskorában gyakran nyílt alkal­ma, hogy elkísérje őt a Mátra er­deibe. Kalandos életútja a sop­roni egyetemre vezette, ahol fa­ipari üzemmérnökként végzett. Az 51 éves üzletemberrel ma leg­szívesebben családjáról, a va­dászszenvedélyéről, újonnan megjelent könyvéről és a Safari Clubról beszél.- Megtiszteltetés az elnöki tiszt?- Igen, óriási. Nekem nem vol­tak elnöki ambícióim, a szerve­zetnek csak egy hasznos tagja szerettem volna lenni. Hatalmas lelkesedéssel vetettem magam a munkába, és az elképzeléseim többségét - úgy érzem - sikerült megvalósítani. Ez igazi csapat­munka, amelynek alappillére az összetartás és a bizalom. A leg­büszkébbek a fiatalok nevelése és szemléletformálása terén el­végzett munkánkra lehetünk, amelynek nyomán megalakult az ifjúsági tagozatunk Nimród Apród Klub néven.- A 2011-es esztendő esemé­nye volt a Nemzeti Vadászati Kerekasztal alapító okiratá­nak aláírása. Ha jól tudom, e kezdeményezésnek a klub volt az ötletgazdája.- Szentpéteri István alelnö- künk javasolta, hogy hozzunk létre a hazai szakmai és társa­dalmi vadászszervezetekből olyan fórumot, amely a vadászat problémáinak feltárásában és megoldásában szakmai szerv­ként, a jogszabály-előkészítés­ben mint javaslattételi és véle­ményező testület venne részt. Az egyik legfőbb közös célunk olyan programcsomag és kom­munikációs stratégia kidolgozá­sa, ami a vadászat pozitívabb tár­sadalmi megítélését segítené.- A Safari Club valóban dús­gazdagok alkotta elit alakulat?- Ez ellen a megítélés ellen küzdünk! A vadászokat is gyak­ran kritizálják a szenvedélyü­kért, pedig mi tudjuk, hogy a va­dászat aktív természetvédelem. A klub nemzetközi szervezete, az SCI az általa létrehozott ala­pítványon át évente több mint 40 millió dollárral támogatja a vi­lág veszélyeztetett vadfajainak megmentését, a vadállomány fenntartását. Az SCI Közép-ma­gyarországi Egyesülete az ame­rikai tapasztalatokra építve, de kifejezetten a hazai viszonyok­hoz alkalmazkodva működik. A tagfelvételhez két ajánlás és az éves tagdíj, 80 ezer forint befize­tése szükséges.- Személyes kívánalmak az új évben?- Nagyon boldog embernek tartom magam, mert a családom és munkám mellett olyan csodá­latos szenvedélyem lehet, mint a vadászat, amely eddig is hihetet­len élményekhez juttatott. Hakuna matata - szuahéli nyel­ven annyit tesz: minden rend­ben, szép az élet. Nekem ez az ars poeticám, a legnehezebb helyzetben is észreveszem a szé­pet és a jót. Az új év kemény vizs­gákkal fog indulni, ugyanis szeptemberben beiratkoztam a Nyugat-magyarországi Egyetem vadgazda mérnöki szakára. Te­hát tanulok is, igyekszem képez­ni magam, és közben minden idegszálammal a családomra, a cégemre és az SCI Közép-ma­gyarországi Egyesületére kon­centrálok. • A muflonkosok minősége országosan is kiemelkedő heves megyében az Egererdő Zrt. teljes területének közel négyötödén folytat vadgazdálko­dási tevékenységet, és ezen belül három vadaskertet is üzemeltet. A Bükk és a Mátra vadföldek­kel tarkított egybefüggő erdő­tömbjei, valamint a Heves-Bor- sodi-dombvidék meredek olda­lakkal szabdalt tája ideális élő­helyet nyújt a hazai nagyvadfa­jok számára. A területen élő ős­honos nagyvadfajok közül leg­nagyobb számban a vaddisznó található meg, de kiemelkedő je­lentőségűek a gímszarvas- és őz­állományok is. A régi vadgazdál­kodók és vadászok mindhárom tájegységre telepítettek be muf­lont, amiből a kosok minősége országos szinten is kiemelkedő. Az erdei vadállománnyal való gazdálkodás hosszú távú terve­ket és azok magas szintű megva­lósításáért felelős szakszemély­zetet igényel. Fontos a vadállo­mány élőhelyének folyamatos fejlesztése is, amely tájba illesz­kedő vadföldek, itatok, etetők, dagonyák, sózok, magaslesek ki­alakításával és karbantartásával valósul meg. Stratégiai cél az er­dő és a benne élő vadállomány közti megbomlott egyensúly helyreállítása, a patás nagyvad­állomány létszámának az erdő megújulását nem veszélyeztető szintre történő beállításával. Az egyensúly helyreállításának esz­köze a tervszerű vadászat. Mivel a fakitermelés és a vadá­szat ideje döntően a téli időszak­ra esik, az erdőbe ilyenkor láto­gatóktól a balesetek elkerülése érdekében fokozott figyelmet és óvatosságot kérnek az erdészek és a vadászok. Ha a természetjá­rók a terepen találnak vadászat­ra, fakitermelésre figyelmeztető jelzéseket, turistaút-lezárásokat, azt minden esetben saját bizton­ságuk érdekében vegyék figye­lembe! ■ Minden vadászaton csábító zsák­mány a muflon Első kötetes szerző lett a Safari Club elnöke simkó gyula (képünkön) me­séli kötetéről: - Eddig kedvező fogadtatásra talált, csupa pozi­tív visszhang érkezett hozzám. Ahogyan a könyv címe is su­gallja, Afrika a nagy szerel­mem. Először 13 éve jártam a fekete földrészen, és annyira magával ragadott a hangula­ta, lenyűgöztek a természeti szépségei és hatalmába kerí­tett a különlegessége, hogy szinte megrészegültem az afri­kai vadászat varázsától Ez az egész olyan, mint egy szenve­délybetegség: nehéz leszokni róla, és gyakorta „elvonási tü­netekkel jár”. Akár ki is tud­nék költözni. A trófeagyűjtést - a fokozatosság elvét be­tartva - az antilopvadá­szatokkal kezdtem, majd az egyre ritkább vadfa­jok egy-egy példányát sikerült terítékre hoznom. A könyvem­ben nem akarok „nagy vadász­ként” feltűnni, ezért is írtam le az átélt félelmeimet, a nehézsé­geket, a bakikat, a kezdeti ru­tintalanságomból eredő sztori­kat, hogy az ember is megje­lenjen az olvasó számára. Nemcsak vágjak, de fel is újítják erdőgazdálkodás Genetikailag őshonos fajok lehetnek előtérben Az ősz és tél a „betakarítás” idő­szaka az erdőgazdálkodásban és a vadászatban egyaránt. Az előbbiben a betakarítás a vágás­érett faállományok faanyagá­nak kitermelését jelenti. Az Egererdő Zrt. célja az erdőállo­mányok folyamatos fenntartása és megújítása, amihez a szüksé­ges forrásokat saját gazdasági tevékenységükkel teremtik elő. Az országos arányhoz hasonló­an itt is csak közel háromne­gyedét termelik ki a független állami hatóság által készített, tízévente megújított erdőtervi lehetőségnek. Magyarország igen szigorú er­dőtörvénye kötelezi az erdőgaz­dálkodót, hogy a kivágott erdő helyen újra erdőt hozzon letre, ezt nevezzük erdőfelújításnak. Ez történhet természetes és mes­terséges úton. Természetes erdő- felújításról akkor beszélünk, amikor az anyaállomány földre hullott terméséből csemete nö­vekszik, abból pedig erdő. Az idős anyaállományt pedig csak akkor termelhetik ki, ha alatta a természetes újulat kellő mennyi­ségben és minőségben rendelke­zésre áll. A természetes erdőfel­újítás a genetikai őshonosság megőrzésének is eszköze. A ter­mészetes erdőfelújítások itt or­szágos szinten kiemelkedőnek számítanak. A kezelt erdőterü­letek 90 százalékát ezzel a mód­szerrel újítják fel.- Az erdőbe latogato túrázok, pihenni vágyók gyakran talál­koznak fakitermeléseink nyo­maival, akár a kitermelt és készletezett faanyag formájá­ban, akár vágásterületek for­májában. A kitermelt fából, mint megújuló nyersanyagból készült eszközök otthonaink­ban megtalálhatók. Az erdé­szek nemcsak levágják az er­dőt, de gondoskodnak is annak megújításáról és a jövő nemze­dékek számára való felnevelé­séről. Ezzel az erdőgazdálkodás jelentősen hozzájárul a vidéki lakosság foglalkoztatásához, megélhetéséhez - mondta Jung László, az Egererdő Zrt. vezér- igazgatója. ■ Hasít a fűrész. A tél az erdökiter- melések Időszaka. VADÁSZTÖRTÉNELMI PERCEK Tudatos vadgazdálkodó Károlyi família A fácán tartása Európában a középkorban vált divattá. Azt a zárt területet, ahol fácánte­nyésztés folyt, fácánosnak, fá­cánkertnek nevezték. A fá­cánosházak létesítése elősegí­tette a tenyésztést, a vadásza­tokat pedig kényelmesebbé tette. Ilyen fácánosok voltak a megyében a püspökség terü­letén Kerecsenden, Puszta­szikszón és Nagytályán. Er- dődy püspök Kerecsenden is építtetett fácánosházat. Az Eg­ri Érsekség felsőtárkányi töl­gyes erdejében 1830-ban be­kerített vadaskertet hoztak létre szarvasok részére Pyr- ker János László egri érsek rendeletére. ám nemcsak királyi, egyházi birtokok területén hoztak létre vadaskerteket, hanem nagyúri birtokokon is. Gróf Károlyi György 1847-ben örök áron vette meg a deb- rő-parádi uradalmat, me­lyet fia, Károlyi Gyula örö­költ. A parádi erdő vadas­kertjében mintegy 400-500 szarvas élt. a szarvast és a muflont a Károlyiak honosították meg. A vadtenyésztést már tuda­tosan végezték, télen a nagy hóban és hidegben gondos­kodtak az éhes állatokról. Nemcsak lőtték, hanem gon­dozták is a vadat. FOLYTATJUK

Next

/
Thumbnails
Contents