Heves Megyei Hírlap, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)

2011-12-06 / 285. szám

2011. DECEMBER 6., KEDD 5 MEGYEI KÖRKÉP Lea Istennő piros palástban rostás Bea Szobrát Temesváron avatták föl, itthon elnyerte a Príma Díjat Rostás Bea, Piros. Egerben is szeretné megmutatni, mire is képes, mit tanult az első kiállítása óta. Hol itt, hol ott tűnik föl a világban. Cikázik ide-oda, s ahol, mint vörös villám, lecsap, nyomot hagy ma­ga után. Ő Rostás Bea, Pi­ros, a szobrász, aki min­dig Egerbe tér haza, ahol a minap kapta meg a He­ves Megye Príma Díjasa kitüntető címet. Egres Béla Azt szeretné, ha a Magyarorszá­got körülvevő országok mind­egyikében állna alkotása. E cél felé pedig jó úton halad, már alig van olyan szomszédunk, ahol ne csodálhatnának meg egy-egy Rostás Bea-szobrot. Mint mond­ja, jelenleg azt az életmódot foly­tatja, amit szimpózium-szob- rászkodásnak neveznek. Vagyis olyan művésztelepekre jár, ahol követ és lehetőséget is kap arra, hogy elképzeléseit megfaraghas­sa. A fejében kavargó formákon, gondolatokon túl egy fiatal nő­höz kevéssé illő tárgy az állandó útitársa, mégpedig a flex, ami­nek segítségével rákényszeríti akaratát akár a legkeményebb kőre is, hogy életet adjon a holt anyagnak. Mint mondja, nem a két végén égeti a gyertyát. Az ő gyertyájának legalább hét ága van. A szobrászkodáson kívül rajzol, illusztrál, készül a dokto­ri iskolára, de énekel is. Mindezt úgy, hogy alig van itthon, sőt, mint bevallja: „Két hónap után z már zsibog a seggem!” J A megszokástól eltérően leg- I utóbb nem szimpozionon járt, hanem egy temesvári műgyűjtő hívta meg, hogy ott faragja meg legújabb alkotását. A Jecza Péter özvegye, Sorina íecza által veze­tett galéria szoborparkjában szü­letett meg az az újabb mű, mely végül a Zeita Lea, vagyis a Lea Is­tennő nevet kapta a keresztség­ben. De - ahogyan az Rostás Bea életében már megszokott - ez sem véletlen. Éppen a szobor el­készültének napján jött világra Bea bátyja, Péter kislánya, akit Leának hívnak. A két születés így vált eggyé, s eldöntetett, hogy azt a széles csípejű alko­tást, mely egyfajta termékenysé­gi szimbólum, nem nevezhetik másként, mint Leának. Lea istennő azonban nemcsak arról nevezetes, hogy - mint iga­zi, ősi asszonynak - széles és gömbölyű a csípeje, melyet em­beralakok öveznek, hanem arról is, hogy a feje egy házat formáz. Házat, vagy még inkább műter­met. Beának ugyanis vágya, hogy ne ezt a „cigány életet” él­je, ne kelljen mindig utaznia Anya találkozása az istennővel- édesanyám először jöhetett el egy szobrom avatására - meséli Rostás Bea -, sőt elő szőr látta „élőben ” köztéri munkámat Bár ő érti csak igazán, mit is csinálok, min­dig feltétel nélkül támogatott, mégis most tapasztalta meg először, hogy valójában mi­lyen kemény világban kell megállnom a lábamon. A férfi kőszobrászok nem szívesen is­merik el, hogy egy fiatal nő is képes megbirkózni az anyag­gal Ahol lehet, belém körnek, de nem hagyom magam, és végül úgyis győzök1A tehetség ugyanis nem csak ajándék, de átok is. Ha azonban nem bontakoztatod ki, az bűn! akár a világ túlsó végére is, egy szép kő vagy lehetőség után, ha­nem itthon, Egerben valósíthas­sa meg álmait. Évek óta próbál­kozik azzal, hogy sikerüljön itt olyan otthonra lelni, ahol való­ban kiélheti alkotni vágyását. Valóságos mozgalom indult az egyik közösségi oldalon is azért, hogy szülővárosában is láthas­sunk Rostás-szobrot. Talán ha több időt tölthet itthon az ener­gikus, fiatal művész, egyszer an­nak is eljön az ideje, hogy itt avassák föl egyik, éppen ide szánt, ide készült művét. Mert ahogy említi, hatalmas élmény volt az is, ahogyan a pezsgő mű­vészeti élettől izgalmas Temes­váron fogadták, s megindítónak találta azt is, hogy a szobrok közt gyermekek játszanak délutá­nonként. Mégis azt tartaná iga­zán fontosnak, ha itthon mutat­hatná meg, mire is képes, mi mindent tanult azóta, hogy ti­zenhárom évesen először állítot­ta ki kisplasztikáit. Megtermelik a cirokot, kötik a seprűt Erken Nem kell boszorkányos ügyes­ség ahhoz, hogy a cirokból sep­rű készüljön az asszonyok keze alatt - egyebek mellett ez is mo­tiválta az erkieket, amikor elha­tározták, jövőre két brigádban kötnek seprűt.- A télen két lakást is átalakí­tanak a közmunkások, amelyek így alkalmasak lesznek a manu­ális munka végzésére - jelezte Meleghegyi Béla polgármester. - Tavasztól két épületben két bri­gád, nők és férfiak készítik majd el a takarítóeszközt. Szeretnénk helyben megtermelni az alap­anyagot is, ehhez pedig vannak alkalmas földek Erk környékén. Az értékesítést a befogadófalu koordinátora, a Máltai Szeretet­szolgálat segíti, így remény van arra, hogy üzletláncok nagy té­telben vegyék át az erki seprűt. Ösztönzőrendszerben dolgozta­tunk, vagyis jobb teljesítmény­nyel több pénzhez juthatnak a közmunkások. Jövőre Erken elindul a konyha­kerti gazdálkodás is. Másfél hek­tárt művel majd tíz helybeli, akik konyhai alapanyagokat termel­nek, a felesleget pedig kedvezmé­nyesen értékesítik. ■ Sz. R. PROMÓCIÓ SZÉCHENYI TERV EU-támogatással épült új A Heréd Községi Önkormányzat 30.083.077 forint uniós támogatást nyert a „Az Észak-magyarországi Operatív Program keretében meghirdetett „Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése / Kistérségi járóbeteg­szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg­szakellátás korszerűsítése” című pályázati kiíráson az Új Széchenyi Terv keretében. A pályázatban a támogatási intenzitás a fejlesztés bruttó összegének 90%-a volt. A beruházás teljes költségvetése 33.425.642.- Ft, melyből a 30.083.077.- Ft az uniós támogatás összege. A pályázatból önkormányzati ingatlanon új, akadálymentes orvosi rendelő épült meg, új berendezésekkel, eszközökkel. A fejlesztéssel javul a szolgáltatások minősége, javulnak a munkafeltételek. A megvalósult beruházás illeszkedik a települést és akistérséget érintő fejlesztési elképzelésekhez. A beruházás célja Heréd lakosai életfeltételeinek, életminőségének, s ezen keresztül az itt élő emberek egészségi állapotának javítása az élet minőségét befolyásoló tényezők változtatás ánkeresztül. A pályázat része volt a telekommunikációt segítő IT fejlesztés, hardver-beszerzés. Ezzel párhuzamosan egyéb, orvosi rendelő Heréden infrastruktúrához kapcsolódó eszközök beszerzése is szerepelt afejlesztésben. A fejlesztés középpontjában maga a lakosság állt, cél a jó egészségi állapot kialakítása, fenntartása. A fejlesztés megvalósítása tehát igen jelentős, ami túlmutat az alapellátás fejlesztésén, jelentősen befolyásolja az emberek egészségi állapotát. Közvetetten a fejlesztés gazdasági hatása is mérhető lehet. Kapcsolat: Név/cím: Heréd Községi Önkormányzat, Kómár József polgármester 3011 Heréd, Rákóczi út 39. Tel: 37/377-009 E-mail: hivatal@hered.hu Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.ujszechenyiterv.QOv.hu 06 60 639 638 MA6WR0RSZM MEGUMH A projekt az Európai Unió támogatásával, az Eu Szociális Alap társfinanszírozáséval valósul me EGYPERCES INTERJÚ Az ember ha akar.; ha nem, megváltozik Víg estét rendezett az egri Eszterházy Károly Főiskola hallgatói klubja. Az érdeklő­dők Tarr Béla Oscar-díjra jelölt A torinói ló című filmjét néz­hették meg az Agria Moziban, majd a Ricsárdgír és a ’80-as évek legendás kultzenekara, a Balaton koncertjére táncolhat­tak. A frontembert, Víg Mi­hályt kérdeztük.- Hisz Istenben?- Igen. De szigorúan ma­gánügynek tartom, másokat erről nem akarok meggyőzni.- Nem fáradt el?- Nem. Azt érzem, hogy életkorszakasz-határon va­gyok, fólnőttek a gyerekeim. Valószínűleg majd szépen las­san mást fogok csinálni, de hogy pontosan mit, azt nem tudom. Végül is nem hiszem, hogy olyan radikálisan kell megváltozni, inkább folyama­tosan és rugalmasan. De az ember ha akar, ha nem, úgy­is megváltozik.- Van remény?- Deus ex machina. Talán az Isten beavatkozik ebbe - az első kérdésre visszatérve. Mást én már nem nagyon lá­tok. Az emberek itt is teljesen el vannak foglalva pitiáner dolgokkal. Holott tényleg ma már az egész világ szörnyű veszélyben van, és olyan fö­lösleges dolgokkal csapják agyon, olyan hülye gyűlölkö­désekkel. Igazából arra,"hogy megforduljanak a dolgok, ma­ga az emberiség, arra sok esélyt nem látok. Vagy ha igen, nagyon nagy katakliz­mák után. Elhiszem most már, hogy megfordíthatatlan károk történtek a Földdel. ■ B. R. élettörténetét A Hartl Ede-emléktábla avatásá­nak egyéves évfordulóján kis ünnepséggel emlékezett meg a sarudi önkormányzat a kisisko­lásokkal együtt a Tisza árvízi hajósáról a helyi templomnál. Az általános iskola alsó tago­zatosai egy közös séta után a márványtábla előtt rövid elő­adást hallhattak Hartl Ede életé­ről, valamint Tiszahalász pusz­tulásáról és az 1876-os árvízről. Dr. Petrovits János polgár- mester és Dalmay Tamás alpol­gármester újrakoszorúzták az egy éve felavatott táblát, a gye­rekek pedig az elhangzottak alapján megrajzolták Tisza­halász végnapjait és Hartl Ede tetteit. ■ Sz. R. < A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents