Heves Megyei Hírlap, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)
2011-12-28 / 303. szám
ül A TUDASTAR Az első ember nyomában Afrikában KELET-AFRiKA Válogatott kutatók közösen derítik fel az ember kialakulásához vezető eseményeket Mohák és különös óriásnövények a Rwenzori-hegységben. A hegyvonulat egy földtani „gyűrődés” része, amely felfogja az esőt Egy új sziklatömb új éghajlatot és új tájegységet hoz létre, ahol egy teljesen új, két lábon járó és nagy aggyal rendelkező lény megtalálja a létezéshez vezető utat. így történhetett ez Kelet-Afriká- ban a 10 millió és a 2,5 millió év között tartó időszakban. Valójában földtani zavarok kései következményei vagyunk? Az evolúció kísérletezni kezdett. A két lábon járó lények közül körülbelül 2-3 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki a Homo nem első képviselői. Ősemberek, akik megtanultak szerszámokat készíteni, összetett társadalmi szerkezetekben élni, és végül megszelídíteni a tüzet.'A paleo- antropológusok főként az éghajlatváltozásra vezetik vissza azt, hogy mindez megtörténhetett. Afrika szárazabbá, hűvösebbé vált. Az erdőből szavanna lett, űj életkörnyezet keletkezett a felegyenesedve járó és szerszámot készítő lény számára. Úgy tűnik, hogy egy éghajlat- változás gyermekei vagyunk. Hogyan indult el ez a folyamat? Vajon Afrika köveibe és mélységeibe vannak zárva az ember-kialakulását ösztönző erők? Az afrikai kontinens keleti felén hatalmas geológiai dráma játszódik több mint húszmillió éve. Afrika mindennap egy kicsit tovább hasad. A földkéregből felemelkedő forró kőzet áradata szétfeszíti az arab, az afrikai és a Szomáliái kontinentális lemezt. Közötte - Szíriától a Vörös-tengeren át Mozambikig - a földkéreg észak-déli irányban felszakad. Egy 6000 kilométer hosszú, kétágú hasadék keletkezett így, a „Great Rift Valley” (az angol rift szóból, mely hasadékot jelent). A Nagy-hasadékvölgy közepén a föld felszíne több száz méterrel a tengerszint alá süly- lyedt. A hasadék szélein hegyláncok emelkedtek ki, mint a Rwenzori-hegység, vagy vulkánok tornyosultak elő a földkéregből úgy, mint a Kilimandzsáró, a Kenya-hegy és a Virunga-hegy- ség krátere. A Riftlink nevű nagyszabású projektben kutatók próbálják meg a hasadékképződés, az éghajlatváltozás és az ember elődeinek kifejlődése közötti összefüggéseket modellezni. 2003 óta gyűjtenek adatokat, főként a Rwenzori-hegységben, mely Uganda, Ruanda és a Kongói Demokratikus Köztársaság háromszögében emelkedik elő az afrikai hasadékrendszer nyugati ágából. Hill II A kutatók adatai azt bizonyítják, hogy az emelkedés csak öthárom millió évvel ezelőtt alakí■ A felfedezőcsapat három nap alatt teszi meg a vizsgálati területhez vezető 2000 méter szintkülönbséget. tóttá át döntő mértékben a kon- ünens topográfiáját. Tehát röviddel az előtt az időszak előtt, amikor a majomszerű, két lábon járó lények ősemberekké váltak. A kiemelkedő sziklák hirtelen nyugat felé terelték a korábban kényelmesen keleti irányba tartó folyókat. Hatalmas tóhátságok szakadtak szét. Kelet-Afrika éleket és gyűrődéseket kapott. Tízmillió évvel ezelőtt még esőerdő borította Afrika középső részének széles sávját, a mai Mauritániától Csádon keresztül Etiópiáig, Angolától Kongón keresztül Tanzániáig. Nyáron és télen is trópusi, fojtó éghajlat volt itt. Akár 50-60 méter magasra nőttek az óriásfák, melyeket liánok vettek körül. Több mint 6000 kilométer hosszú és 2000 kilométer széles zöld takaró terült el itt. Vadászokból és üldözöttekből, gyümölcsökből és rügyekből, levélzetből és levélirtókból, fáradhatatlan tevékenykedésből, felvirágzó életből és gyors halálból összeszőtt gőzölgő világegyetem. Legkésőbb hétmillió évvel ezelőtt mindennek vége lett. Ugyanis már egy ideje drasztikusan csökkent a Föld hőmérséklete. Az Antarktisz jégsapkája túlnőtt a kontinens szélén. Európa gleccserei a völgyek irányába nyújtották nyelvüket, szárazabb lett az éghajlat. Ez az új világ egy forradalmi találmány színtere Volt. Ugyanis ebben a szétzilált vegetációs övezetben különös főemlősök bukkantak fel. Már nem négy lábon jártak, hanem átépítették mozgásrendszerük anatómiáját. Ezek a homininák, az ember két lábon járó elődei és rokonai. A korai két lábon járó lények összes ősmaradványa az egykori esőerdő szétdarabolt területén nem sok maradt ránk őseinkből, főleg koponyák és fogak. A szakemberek ezek segítségével rekonstruálják az emberi evolúció útját. Például ha a gerincoszlop tapadási helye a koponya alatt van, akkor ez a felegyenesedett járás jele. A kvantumugrást a főemlősök között szuperagynak számító Homo vitte véghez. Két és fél millió évvel ezelőtt elkezdett volt elszórva. Tehát ott, ahol a szárazság, az évszakok és az egyre hidegebb idő a sűrű zöldet lassanként foltokból álló takaróvá változtatta. Azonban miért éppen ott egyenesedtek fel az első, két lábon járó teremtmények? „Mert így az akkor teret nyerő füves szavannákat köny- nyebben szemmel tudták tartani, és így tartósan uralni tudták őket” - sokáig így vélték az antropológusok. Időközben azonban felmerült egy konkurens elmélet. Ugyanis a korai, felegyenesedve járó lények közül néhánynak igen törékeny fogai voltak, és csak gyümölcsöket, friss leveleket és puha rügyeket tudtak rágni. Emiatt éltek még mindig az erdőkben. ‘ Lehetséges azonban, hogy előrenyomultak a nyílt téren is. Talán egy új járási technikának köszönhetően különösen hatékonőni őseink agytérfogata, szerszámaiknak és ügyesebbé válásuknak köszönhetően elegendő húst tudtak enni. A proteindús táplálék segítette az agy növekedését. Egyre gyorsabban zajló visszacsatolási folyamat indult el, mely látványos fejlődési lehetőségeket nyújtott az embernek. Felfedezte a tüzet, majd vadász, földműves és művész lett. nyan győzték le a távolságokat. A lassú két lábon járás energiafelhasználás szempontjából igen takarékos. Az újítás talán jobb hűtést eredményezett számukra az árnyék nélküli területeken való átkelésnél. Ugyanis a felegyenesedett test kevesebb támadási felületet ad a napnak. És lehetséges, hogy a táplálékszerzés szűkössége is hozzájárult az anatómiai reformhoz. Amikor az erdők eltünedeztek, keve■ Az őskorban az erős esőzéssel járó időszakokban a talaj mélyedéseiben lévő tavak jelentősen megduzzadtak. sebb lett az olajtartalmú gyümölcs és mag. A homininák fehérjeforrások után kutatva algákra, kagylókra és csigákra állhatták át. Ehhez felegyenesedve és kitartóan kellett a folyókban és tavakban gázolniuk. A puhatestű állatok fogyasztása megadta az agy fejlődéséhez szükséges döntő lökést. Ezek ugyanis számos olyan zsírsavat tartalmaznak, amelyek elengedhetetlenek a gondolkodás központjának kiépüléséhez. A korai úttörőkből végül újabb és újabb változatok fejlődtek ki, melyek lassanként nagyobb agyakat és egyre hajlékonyabb felegyenesedett járást hoztak létre. Időközben keleten egyre magasabbra emelkedtek a hasadék szegélyei, és ez mindent megváltoztatott. Körülbelül 2,7 millió évvel ezelőtt új időszak kezdődött. Ugyan tovább folytatódott a szárazabb és hűvösebb éghajlati trend, de a hasadék szomszédsága a szélsőségek területévé vált. A Föld tengelyének ingadozásai éreztették hatásukat. Éppen az éghajlati szeszély időszakában fejlődtek ki teljesen új prototípusok Kelet-Afrika két lábon járó lényei között. Otromba legények léptek színre: a „diótörők”, a Paranthropus nem képviselői, akik az előemberekhez tartoznak. Durva csontozató lények voltak, akik hatalmas őrlőfogakkal és rendkívül erős rágóizmokkal rendelkeztek. így szét tudták őrölni az erős rostozatú leveleket és a vastag héjú magokat. Ugyanis a növények egyre durvább burkokkal védték magukat az éghajlat szélsőségeitől. Körülbelül ugyanekkor fejlődött ki egy ellenkező tulajdonságokkal rendelkező lény, a Homo rudolfensis, a Homo nem első képviselője, a történelem legősibb embere. Nemcsak törékenyebb volt, mint a durva „diótörő”, hanem kisebbek voltak a fogai is. Az 1. számú Homo a környezetében is érezhetővé tette az egyedfejlődést, szó szerint kézbe vette az evolúciót, hiszen - felegyenesedett járásának hála - új feladatokra használhatta a kezét. Ez az ősember szilánkokat ütött le a kövekről, hogy azokkal vágjon. Először fordult elő, hogy egy földlakó tervszerűen készített kőszerszámokat. Bár feltehetően más, két lábon járó lény is használt már korábban szikladarabokat csontok darabolásához, hogy hozzájusson a csontvelőhöz, de csak azt használta eszközként, amit talált. Az ősember ezzel szemben szerszámkultúrát fejlesztett ki. Volt elképzelése az eszköz használatáról, amelyet ennek megfelelően munkált meg, és tudását generációkon át továbbadta. Főként a Homo rudolfensis és utódai voltak feltehetően abban a helyzetben, hogy így alkalmazkodni tudtak az éghajlat gyorsan változó feltételeihez. Tehát az eső felgyorsította elődeink evolúcióját. A diótörő ember kb. egymillió évvel ezelőtt kihalt, ugyanis a szájában rögzített „szerszámosládával” nem volt elég rugalmas a változások idején. A világ ura a Homo, az alkalmazkodás mestere lett. Szuperagy a főemlősök között Megajándékozhatjuk a GEO két lapszámával? Éljen a lehetőséggel, vegyen részt próbaolvasási akciónkban, és fedezze fel a GEO világát! Kérjük telefonáljon 2012. január 4-én szerdán 8:00 és 16:00 óra között, és igényelje lapcsomagunkat! © Telefonon: (+36-1) 488-5588 © E-mailben: elofizetes@axels.hu Ajánlatunk 2012. január 4~én beérkezett jelentkezés esetén érvényes. Prőbaolvasási ajánlatunk kizárólag az adott megyei napilap terjesztési területén lakóheiiyei/tartózkodási hellyel rendelkező előfizetők által vehető igénybe. Kérjük, hogy az adott megyei napilap terjesztési területével kapcsolatosan érdeklődjön a megyei napilap helyi tarifával hívható ügyfélszolgálati telefonszámán. Az ajánlatot azok a természetes személyek vehetik igénybe, akiknek az akciót megelőző 3 hónapon belül a megadott személyes adatokkal és/vagy címen nem volt érvényes, az ajánlatban feltüntetett magazin/magazinokra előfizetése, és nem volt próbaolvasása sem. Az előfizetésre és adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseket az Előfizetői Üzletszabályzatban találja a wa/w.aslapokJui oldalon. Az ajánlatban feltüntetett magazinok korábbi lapszámait összecsomagolva küldjük ki az akcióban résztvevőknek, a készlet erejéig. i 1 r * u
