Heves Megyei Hírlap, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)
2011-12-28 / 303. szám
6 2011. DECEMBER 28., SZERDA GAZDASÁG Csütörtöktől 5 forinttal drágul a benzin emeli bruttó 5 forinttal a 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát csütörtökön a Mól Nyrt., a gázolaj ára nem változik - értesült a Magyar Távirati Iroda. A benzin átlagára 400-402 forintra nő, a gázolaj átlagára 420 forint marad. A Mól egy hete bruttó 4 forinttal csökkentette a gázolaj literenkénti nagyker árát, a benziné akkor nem változott. Ab: napirenden a nyugdíjügy AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG (Ab) napirendre vette a magánnyugdíjakról szóló beadványokat, így ma akár dönthet is a taláros testület. Ugyanakkor még ha az Ab dönt is a magánnyugdíjakról, a téma könnyen okafogyottá válhat. A kormány ugyanis olyan módosító javaslatot fogadott el, amely szerint a pénztártagok állami nyugdíjra is jogosultak lesznek jövőre, viszont a tagdíjukat megszüntetik, március 31-éig pedig megnyitják az állami kapukat. A kasszák viszont önkéntes tagdíjat szedhetnek, így önkéntes nyugdíjkasszákká alakulnak át. ÁKK:csak drágán kellettek a papírok a megemelt, negyvenöt milliárdos, meghirdetett összeget mérsékelten túljegyezték, így feltehetően a magas hozamajánlatok miatt értékesített az aukcióra vittnél alacsonyabb összegben három hónapos diszkont kincstárjegyet tegnap az Állam- adósság Kezelő Központ (ÁKK). Az elsődleges forgalmazók 75,943 milliárd forint ajánlatot nyújtottak be, ebből az ÁKK a meghirdetett összegnél 10 milliárd forinttal alacsonyabbat fogadott el. A mostani aukción 7,43 százalékos átlaghozam alakult ki, ez negyven bázisponttal magasabb az előzőénél. BÉT-áruszekció (forini/tonna, 12.27.) malmi búza 2011. december 51000 TAKARMANYBUZA 2011. december 46000 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. december 47 000 OLAJ NAPRAFORGÓ 2011. december 111500 REPCE 2011. december 130 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. december 27-én: 1€ 1$ 1CHF f f f 306,91 Ft 234,71 Ft 251,08 Ft +0,23 Ft +0,03 Ft +0,30 Ft Több helyen drágul a víz januártól plafon A rendelet az alkalmazható tarifa felső határát szabja meg, nem magát az árat A mosogatással persze nem lehet spórolni, de azzal igen, hogy közben pár percre elzárjuk a vizet január l-jétől drágul a víz- és csatornaszolgáltatás igénybevétele azon a mintegy 360 településen, amelyen a nyolc, állami tulajdonú társaság üzemelteti a víziközműveket. Több helyen csak az alapdíj nőtt, a fogyasztási díj nem. B. Horváth Lilla A jövő évtől többet kérhetnek az ivóvízért és a szennyvízelvezetésért az állami tulajdonú közműszolgáltatók a december 23-án megjelent rendeletmódosítás alapján. A változás körülbelül 360 telepü- J lést érint, köztük több vidéki I nagyvárost. A Magyar Közlönyben most közzétett emelési mértékek között jelentős a szóródás, de fontos hangsúlyozni, hogy a közzétett tarifák a díjak alkalmazható, de nem kötelező felső határát jelentik. A víz- és a csatornaszolgáltatás lakossági nettó alapdíja legnagyobb mértékben: 24, illetve 18 százalékkal a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (DRV) hét, a Velencei-tó közeli településén nő, ám ugyanezeken a településeken változatlan marad a mennyiségarányos fogyasztási díj. Szintén a DRV ellátási területén lévő további 335 településen viszont egyáltalán nem emelkedhet sem a víznek, sem a csatornának sem az alapdíja, sem a fogyasztási díja. A második legmagasabb, 12 százalékos vízalapdíj-emelés a Pest megyei váciakat érinti - itt a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. az ellátó -, de a fogyasztási díj alig nő. A csatornahasználat Szolnokon drágulhat legjobban (Tisza Menti Regionális Vízművek Zrt.), ahol a nettó alapdíj és a fogyasztási díj is 20- 20 százalékkal emelkedik. A többi emelés 1-6 százalékos lehet. A nem lakossági víz- és csatornahasználók esetében azonban a mostaninál akár nettó 29-33 százalékkal is vastagabban foghat a DRV ceruzája, amikor az alapdíjat írja, viszont a fogyasztási díjat ezeknél az ügyfeleinél sem emelheti a cég. A váci nem lakossági felhasználóknak 12 százalékos vízalapdíj-, és 10 százalékos csatornaalapdíj- növekedésre kell felkészülniük, viszont a fogyasztási díjuk alig lehet majd magasabb a jelenleginél. Szolnokon akár 20-20 százalékkal is magasabb lehet a csatornahasználat alap- és fogyasztási díja, mint 2011-ben, a többi érintett településen az előbbieknél kisebb lehet a drágulás. A rendeletmódosítás a jelenleg érvényesnél magasabban szabta meg azt az árat is, amelyet a fenti hét állami víziköz- mű-társaság kiszámlázhat 34 helyi szolgáltatónak. A DRV például 2,3-2,6 százalékkal emelheti a literenkénti vízátadási díjat, az Észak-dunántúli Vízmű Zrt. 11 százalékkal. Az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. területén nagyobb a szórás, van példa 17 százalékra is. Ugyanakkor több település estében megváltoztak (nőttek) azok a mennyiségi határok, amelyek alapján sávosan változnak a vízátadási díjak is. Emelkedés természetesen a nem állami víziközmű-szol- gáltatóknál is várható. A fővárosi víz- és csatornadíjak például körülbelül 2,6-2,6 százalékkal nőnek a korábbi bejelentés szerint. Új lakossági víziközműdíjak Szolgáltató Ivóvíz Csatorna (Ft/hó) (Ft/m3) Alapdíj Fogyasztási díj (Ft/hó) (Ft/m3) Dunántúli Zrt.* 260 397 455 540 Duna Menti Zrt. 260 397 420 569 Észak-dunántúli Zrt. 216 331 180 261 Észak-magyarországi Zrt. 212 390 267 488 Tisza Menti Zrt. 235,9 590,7 228 542,4 Délzalai Zrt.290 367,2 Pécsváradi Kft.307,7•HÉT VELENCEI-TÓ KÖZELI TELEPÜLÉS FORRÁS: MAGYAR KÖZLÖNY Cáfolja a Mai Zrt. Illés Zoltán állításait A tavalyinál jobb évet zár a mezőgazdaság vádak A vörösiszap-katasztrófa nem a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mai) Zrt. tevékenységének következménye - jelentette ki a cég vezér- igazgatója. Bakonyi Zoltán ajkai sajtótájékoztatóján cáfolta Illés Zoltán állításait a 2010. októberi balesettel kapcsolatban. A Vidékfejlesztési Minisztérium környezetvédelmi államtitkára korábban azt mondta: a Mai nem akarta folytatni a tevékenységét 2011. február 28. után, amikor lejárt az egységes környezethasználati engedélyük. Bakonyi bemutatta a zöldhatóság 2006-ban kiadott engedélyét, amely tartalmazza, hogy a következő engedélykérelmet 2010. október 30-ig kell benyújtani. A vörösiszap-katasztrófa Tizenöt gyanúsított a nemzeti Nyomozó Iroda gazdaságvédelmi főosztálya a múlt héten fejezte be a vizsgálatot a tíz halálos áldozatot követelő katasztrófa ügyében. a hatóság mind a tizenöt gyanúsított ellen vádemelést javasolt a Veszprém Megyei Főügyészségnek közveszélyokozás, környezet- károsítás, valamint természetkárosítás bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt. A gyanúsítottak a katasztrófa idején valamennyien az ajkai timföldgyár vezetői vagy alkalmazottai voltak. október 4-én következett be, annak időpontjáig ezért nem nyújtotta be az újabb kérelmet a Mai. Szerinte a cég hosszú távú terveit a tragédiát megelőzően elkezdett beruházások is igazolják: 1,7 milliárd forintot költöttek a halimbai mélyművelésű bánya bővítésére és a hidrát- gyártás korszerűsítésére. A zöldhatóság 2010. szeptember 29-én ellenőrizte a halimbai bauxitbánya bővítését. A létesítmény Bakonyi szerint 2014- 16-ig biztosítja a nyersanyagellátást. A vezérigazgató cáfolta az államtitkárnak azt az állítását is, miszerint az átszakadt X-es tározót túltöltötték volna. Bemutatta a zöldhatóságnak a Mai környezetvédelmi bírságáról szóló nyilvános határozatát: a helyszíni mérések szerint 215,5 méter tengerszint feletti magasságot vettek alapul a bírság számításához, miközben a kazetta megengedett töltési szintje 216,0 volt. Illés Zoltán egy szakértői véleményre hivatkozva múlt csütörtökön azt nyilatkozta az MTI-nek: a talaj átnedvesedése és a tározó túltöltése együtt okozhatta 2010 októberében a katasztrófát. így az szerinte nem természeti jelenség, hanem a Mai Zrt. tevékenységéből származik, ezért a felelős csakis a tulajdonos és az üzemeltető lehet. Bakonyi Zoltán szerint a felelősség megállapítása a bíróság feladata, az államtitkár kijelentései pedig veszélyeztetik a cég működését és hatezer ember munkahelyét. ■ VG kibocsátás Folyó áron az előző évihez képest 26 százalékkal, több mint 2000 milliárd forintra emelkedik 2011-ben a mezőgazdaság teljes kibocsátása az előzetes adatok szerint - olvasható az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Agrárgazdasági Figyelő című kiadványában. A bruttó hozzáadott érték az előzetes adatok szerint 48 százalékkal, a mező- gazdasági tevékenységből származó nettó vállalkozói jövedelem pedig 75 százalékkal lesz magasabb, mint 2010-ben volt. A reáljövedelem 2011-ben 42 százalékkal emelkedik az előző évihez képest. Mennyiségben a bruttó kibocsátás az előzetes adatok szerint 9 százalékkal nőtt, szemben a 2010. évi 12 százalékos visszaeséssel. A növényi termékek mennyisége 16, az állati termékeké mérsékelten, egy százalékkal emelkedett az AKI előzetes adatai szerint. Az idén az előzetes adatok szerint a mezőgazdasági termelői árak 15 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A növénytermesztési és kertészeti termékek termelői ára 18, az élő állatoké és az állati termékeké 12 százalékkal nőtt. A legnagyobb tételt jelentő takarmányköltségek közel 30 százalékkal voltak magasabbak 2011-ben az előző évinél. Az energiaköltségek 10, a vetőmagráfordítások 28 százalékkal emelkedtek. ■ Hétmilliárd a településeknek hiteltörlesztésre támogatás Az 51 milliárd forintnyi rövid lejáratú hiteleik törlesztéséhez 7 milliárd forint támogatást kaptak az önkormányzatok - az erről szóló belügyminiszteri rendelet a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg. Azok az önkormányzatok kaptak támogatást, amelyek a háromnegyed éves mérlegjelentésükben 20 millió és 2 milliárd forint közti rövid lejáratú hitelt mutattak ki. ■ Baja és Veresegyház kétszázmillió forintot meghaladó vissza nem térítendő támogatást kapott az államtól. A támogatás vissza nem térítendő, amelyet a Magyar Államkincstár - egy összegben - legkésőbb december 30-ig folyósít. Az önkormányzatok a támogatást elsődlegesen likvidhitel-, folyószámlahitelkeret- és munkabérhitel-tartozásuk törlesztésére fordíthatják. A támogatás összegét a rendelet melléklete tartalmazza. Annak tipikus összege egymillió, illetve tízmillió forintos nagyságrendű. Ennél nagyobb összegű támogatást kapott például Baja városa, amely az 1,8 milliárdos hitele után 259 millió forinthoz jutott így. Ajka 1,1 milliárdos hitele után 156 millió, míg Mátészalka 1,2 milliárdos hiteléhez 163 millió, Orosháza egymilliárdos hiteléhez 142 millió, Veresegyház pedig 1,7 milliárdos hiteléhez 235 millió forintos támogatást kapott. ■ •) t f I i' Ik » f M *r *# *^Sc v* r.. r- * A kedvezőbb időjárás jóval magasabb hozamot eredményezett
