Heves Megyei Hírlap, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)

2011-12-22 / 299. szám

2011. DECEMBER 22., CSÜTÖRTÖK 5 MEGYEI KÖRKÉP Ismeretekkel segítette a vállalkozóvá válást az Agria TISZK A gúzsba kötés mestere seprűkészítő Rendes portán a vesszőseprűt maguk készítették Befejeződött az Agria TISZK vál­lalkozói tréningje. Az ingyenes programokon a vállalkozások in­dításához, fejlesztéséhez szüksé­ges ismereteket adtak át a jelent­kezőknek. A félszáz résztvevő - akik között voltak álláskeresők, üzleti tevékenység indítását ter­vező alkalmazottak, de gyakorló cégtulajdonosok, egyéni vállal­kozók is - kiscsoportos foglalko­zásokon ismerkedhetett az üzle­ti tervezéssel, a marketinggel és az internettel. Amennyiben konkrét ötleteik voltak, üzleti ta­nácsadó állt rendelkezésükre. A Neumann Ifjúsági Vállalko­zói Központban tartott záró kon­ferencián elhangzott, a Neumann János Középis­kolában 1987 óta folyik gazdasági képzés, s min­dig kiemelten foglalkoztak a vállalkozóvá válással. Dr. Sipos Mihály igazgató elmondta: újszerű játékokkal adták át a cég­alapításhoz és irányításhoz nél­külözhetetlen gyakorlati készsé­geket a diákoknak. Kézzel, lábbal. Mátraballán a hatvanhét éves Katona Barnabás ötven-hatvan vesszőseprűt köt meg egy szezonban. Portékáját országszerte ismerik. ■ A sikeres vállalkozáshoz nem elég a pénz, az ötle­ten és a szakmai isme­reteken is sok múlik. Kolman Miklós tréner a ta­pasztalatokat foglalta össze. Eszerint lelkesen járt a foglalko­zásokra a csapat, amelynek első­sorban az egyéni és kisvállalko­zók számára szükséges ismere­teket igyekeztek megtanítani. A tankönyvekben ugyanis főleg multinacionális cégek példáját mutatják be, ezeket nehéz átül­tetni az itteni környezetbe. Az eg­ri körzetben idén 76 ügyfélnek segített a munkaügyi központ ab­ban, hogy vállalkozóvá váljon. Szabó Ferenc, a Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának egri kirendeltség­vezetője kifejtette, pályázhatnak például a támogatásra azok, akik legalább három hónapja munka- nélküliek. A pályázatot segíte­nek elkészíteni, így - a tapaszta­latok szerint - ezek zömében si­keresek. Idén nagy volt az érdek­lődés, s jövőre is lesz lehetőség a kedvezményre. Sedon Gabriella, a Heves Megyei Vállalkozás- és Területfejlesztési Alapítvány Vál­lalkozói Központjának ügyveze­tője kifejtette, ők az induló vállal­kozásokat mikrohitelekkel tud­ják támogatni. ■ T. B. Mátraballán néhány évti­zede minden családban értettek a seprűkészítés­hez. Ma csak egy ember műveli ezt a tudományt. Ő látja el az egész falut. Barta Katalin Szakad a decemberi eső Mátra­ballán, amikor egy átlagos hét­köznap délelőtt felkeressük ott­honában Katona Barnabást, akit az egész környéken jól ismernek az idősebb gazdák. A faluban ő az egyetlen, aki a mai napig rendszeresen, nagyobb tételben is készít vesszőseprűket. Olyan alkalmatosságok ezek, amik pó­tolhatatlanok a paraszti portán. A cirokseprű vagy műanyag tár­sai a nyomába se érhetnek a fa- gyalvesszőből készült termetes eszköznek, amely lomb- és hóseprésre egyaránt alkalmas, de a trágya eltakarítására is ez vált be a legjobban. Barnabás a fészerbe kalauzol bennünket, ahol kötegelve sora­koznak a már kész seprűk.- Látszólag egyszerű mester­ség ez, de csak látszólag - mond­ja a 67 éves mester, aki a hiteles­ség kedvéért előveszi szerszáma­it, s hozzálát egy darab elkészíté­séhez. A vonószékre - máshol fa­ragószékként ismerik - ül, s a már előre letakarított szerszám- nyelet beékeli a szükséges helye­ken. Aztán áttelepszik a sámlira, fogja a két nyaláb fagyalvesszőt, s szoros gúzsba köti az ellenálló anyagot. Erős dróttal rögzíti, majd a görbe késsel egyenletesre met­szi a vesszőnyaláb végét. Negyed­óra alatt kész a mű, ám szakérte­lem és rutin nélkül feltehetően egy óra is kevés lenne erre a munkára. Míg a dolgos kezek szorgoskodnak, Barnabástól sok Mi is az a gúzs? A szívós fanemek suhángjai- ból párolás és csavarás útján előállított kötélszerű kötőszer, melyet többféle célra, legna­gyobb mennyiségben azonban a tutajok kötésénél szoktak használni. A Pallas Nagyle­xikon szerint e kötőszer jege­nye- és lucfenyő-törzsecskék- ből, továbbá nyír- és mogyoró- fából, a szabadban, nyílt tűz mellett készül A suhángokat tűznél megpuhítják, azután egyik végüket fába beszorít­ván, a másikat egy irányban csavarják, ezzel a farostok egymástól elválnak s kötélsze­rű alakot vesznek fel. A jó minőségű gúzs a kenderkötél­érdekes dolgot megtudunk. Pél­dául azt, hogy a múlt században, az ötvenes években szövetkezet is működött a faluban, ahol hatal­mas mennyiségű seprűt gyártot­tak, s a kész árut vagonszámra szállították az ország legkülönbö­zőbb részeire. Egy rendes ballai vesszőseprű átlagéletkora legalább négy év, s addig használják, amíg el nem kopik. Katona Barnabás egy sze­zonban 50-60 darabot készít, nél is erősebb. A seprűkötés (képünkön) elengedhetetlén kelléke, ( www.kislexikon.hu ) rendelésre. Azt mondja, terápiás munkának sem utolsó ez a fogla­latosság, mivel 3-4 darab elké­szítése után eltűnik minden ízü­leti fájdalom. Beszélgetőtársunk kalandos életet élt. Úgy fogalmaz: jóformán már minden volt, csak akasztott ember nem. Pályafutását kisbíró- ként kezdte, majd a környékbeli bányákban dolgozott. Foglalko­zott fatelepítéssel, vagonrakással, mélyfúrással. Amikor 1992-ben bezárt a nógrádi szénbánya, munkanélkülivé vált. Nyugdíja­zásáig, hét évig - szavai szerint - földönfutóként élt, ám a család­nak mindent előteremtett.- Sokat panaszkodnak mosta­nában az emberek, de én a saját tapasztalatomból tudom: megélni mindig meg lehet. Mi minden év­ben megtermeltük, amire szük­ségünk volt. Ma is tartunk jószá­got, a hegyoldalban száz méhcsa­ládról gondoskodunk. A seprűkö­tés amolyan kiegészítő kereset. A vevőim visszajárnak az ország minden pontjáról. Két fiam van és négy unokám, akik nagy örö­mömre ugyancsak a faluban él­nek. A fiatalabbakat már nem ér­dekli ez a mesterség, nem áll a ke­zükre a szerszám. En viszont sze­retem jó, szoros gúzsba kötni a vesszőt, s míg erővel bírom, nem hagyok fel ezzel a munkával. EGYPERCES INTERJÚ Valós vágy ihlette a nyertes mesét Novák Blanka, az egri Eszter- házy Károly Gyakorló Általá­nos Iskola hatodikosa nyerte a Karcolat Irodalmi és Művé­szeti Tehetségkutató Egyesü­let és az OTP Bank idei irodal­mi pályázatát, s ezzel azt a le­hetőséget is, hogy meséje megjelenjen nyomatásban.- Máskor is pályáztál már?- Szabadidőmben elsősor­ban szépirodalmat olvasok, és szívesen veszek részt ha­sonló pályázatokon. Ez most a legnagyobb sikerem. Az anyukám támogat leginkább, és a tanárom, Márkus Róbert segít a felkészülésben.- Milyen művel pályáztál?- A mesémnek van való­ságalapja, egy családi, érzel­mes történet. A szüleim el­váltak még kicsi koromban, és azt kértem egyszer, hogy a Mikulás hozza el az apuká­mat nekem. Ezt az emléke­met írtam meg, és nyertem az Álmodj másnak ajándé­kot! című pályázaton.- Mit gondolsz, ezt válasz­tod majd hivatásodnak is?- Nem. Jogász szeretnék lenni, ezt már biztosan tu­dom. A családban van, aki ez­zel foglalkozik és nekem is volt lehetőségem belekóstolni. Én voltam a bíró, aki elítélte Toldi Miklóst az egri Városi Bíróságon, ahol valós körül­mények között rendezhet­tünk meg egy bírósági tárgya­lást. Az irodalom pedig meg­marad hobbinak. Biztos va­gyok benne, hogy később is szívesen olvasom majd Jules Verne könyveit, most ő a ked­vencem. Legutóbb pedig Gár­donyi Géza Egri csillagok cí­mű művét olvastam. ■ G. R. Novák Blanka. Az iroda- T lom hob­bi marad, a jogi pá- lyát választ­Képqs örökség. Dr. Faludi Mária gyűjtő kollekciójából nyílt kiállítás az egri Bartakovics Béla Közösségi Házban. A II. Rákóczi Ferenc és Öröksé­ge Képeslapokon elnevezésű tárlaton a történelmi személyiségről ki­adott üdvözlőkártyák kaptak helyet. Érdekesség, hogy minden egyes lap­ról részletes leírást is olvashatnak a látogatók. A bemutatót Bujdosóné Papp Györgyi muzeológus nyitotta meg, korhű zenéről pedig a Hangolda Egyesület gondoskodott. A kiállítás január végéig lesz látogatható. Jövőre nagykövet lesz a tónál a Csík Zenekar A Tisza-tónál az átlagos tartóz­kodási idő még mindig maga­sabb az országos átlagnál - de­rült ki a Magyar Turizmus Zrt. Tisza-tavi Regionális Marketing Igazgatóságának tiszafüredi szezonértékelő fórumán. A tó idei turisztikai eredményeit most még csak az első nyolc hó­nap vendégforgalmából tudják becsülni. Novemberig 81 ezer vendég 236 ezer éjszakát töltött a keres­kedelmi szálláshelyeken, ez átla­gosan 2,9 napot jelent vendégen­ként. A jövő évi cél a 6,6 száza­lékos forgalomnövelés, amely plusz tízezer vendégéjszakát je­lentene a régiónak. Ehhez nagy segítség a tavasszal nyíló Tisza­tavi Ökocentrum látogatóköz­pont, ami ismét a figyelem kö­zéppontjába állítja a Tisza-tavi régiót. Újdonság lesz jövőre négy ökoturisztikai program - Ökocentrum, Vízi Sétány, Robin Kalandsziget és a Tiszavirág Ár­téri Sétaút - közös kiajánlása, valamint a Hortobágy, mint Ma­gyarország legjobb, élő hagyo­mányokat őrző térsége és a Ti- sza-tó még szorosabb turisztikai együttműködése. Jövőre a „Tisza-tó Nagykövete” a Csík Zenekar lesz. Az akció ke­retében a zenekar arcát adja a marketingmunkához, és saját ra­jongótábora körében is népsze­rűsíti az üdülőhelyet, hangzott el a szezonzáró értékelőn. ■ Sz. R. Gál Lajossal zárt a sorozat Az egri Bikavér Borház nyolc évvel ezelőtt útjára indított borbemutató sorozatának idei utolsó vendége a Gál Lajos Pincészet volt. A borbarátoknak február 9-éig kell várniuk a következő vendégre, amely a tervek szerint az egri Gróf Buttler Zrt. tesz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents