Heves Megyei Hírlap, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)
2011-12-20 / 297. szám
2 2011. DECEMBER 20., KEDD Új társaság az ipari parkban: nem a munkás, a munka utazik- Mivel cégünk megrendelései hullámzóak, az új gyártócsarnoki kapacitás a jövőben jól kiegészítheti a már meglévőket, nem beszélve arról, hogy immár bizonyos esetekben nem a dolgozót kell vinni a munkavégzés helyére, hanem a munkát elhozni a dolgozóhoz - ecsetelte a Mátrai Erőmű ipari parkjában megnyitott új gyártóegysége átadásán a Hőtechnika-Észak Kft. egyik ügyvezetője, Gaál Károly. A kft. a Mátrai Erőművel kötött földhasználati és együttműködési szerződések után egy 216 négyzetméter alapterületű, 6,5 méter gerincmagasságú, daruzható acélszerkezeti csarnokot - benne egy 3,2 tonna teherbírású híddarut - építtetett az erőmű ipari parkjában. Az új létesítményben egy ötven négyzetméteres szociális blokkot - irodákat, étkezőt, fürdőhelyiséget - is kialakítottak. Mint elhangzott: a daruzott csarnokrész alkalmas középméretű acélszerkezetek gyártására, valamint gépegységek, technológiai berendezések műhelykörülmények közötti javítására. A kft. egyébként rendelkezik a Miskolc melletti Sajóecsegen egy nehéz acélszerkezetek gyártására alkalmas, csaknem ezer négyzetméteres gyártó- csarnokkal, valamint Miskolcon egy hatszáz négyzetméteres gyártócsarnokkal is. A 41 millió forintos beruházás májusban kezdődött, a cég a kapacitás és az alkalmazottak számának bővítése jegyében hozta létre új egységét, melynek közműellátását a Mátrai Erőmű biztosítja. ■ S. P. HIRDETÉS AZ ÖN EGÉSZSÉGÉNEK ŐRE £>r. SzoSeczki Zsoít 'SZ maflánretukUse- Számítógépes anyajegyvizsgálat, szemölcsök eltávolítása,- Pattanásos bőr, ekcémák, pikkelysömör, körömgomba és más bőrbetegségek Botox-kezeles, ráncfeltöltés. Gyermekek és felnőttek _j ellátása egyaránt | mi/wszoBcczfqJtu || ill m Belefeledkezni a mesékbe. Az olvasás élménye valóságos gyógyír a gyermekeknek, oldja a szorongást és segít eligazodni a világ dolgaiban. Micimackó kreatívvá tesz olvasás A szülők többségének nincs ideje mesélni a gyerekeknek A gyermek számára fontos a mese, csak nem mindegy, milyen formában kapja meg: felolvassuk neki, vagy leültetjük őt egyedül a tévé elé. Ha az utóbbit választjuk, akkor nincs kihez fordulnia kérdéseivel. Azok a gyér mekek, akik sok mesét hallgattak otthon, köny- nyebben tanulnak meg olvasni, és élénkebb lesz a fantáziájuk is. Szomszéd Eszter A meseolvasás fontosságára hívta fel a figyelmet a Médiaunió idei, Mesélj mindennap! kampánya. Első lépésként a magyar mese napján, Benedek Elek születésének évfordulóján - szeptember 30-án - az ország közel 300 óvodájában hallhatták Benedek Elek Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack című meséjét az óvodások, és azóta is számos programot szerveztek ehhez kapcsolódóan az ország minden táján. A kisgyerek életének fontos eleme a rendszeresség, ebből a szempontból is hasznos, ha a napot mindig mesekönyvvel a kezében zárja a szülő. A mesélés segíti a kicsi személyiségfejlődését, hiányában varázslatos közös élményből maradhat ki mindkét fél. Másrészt az esti mesélés és az ahhoz kapcsolódó beszélgetés kapaszkodót nyújt a gyereknek, segíti őt eligazodni a világ eseményei között, így kiegyensúlyozottabb, konfliktuskezelésben jártasabb felnőtté válhat. A mese megmozgatja a fantáziát, az általa keltett belső képek önmagukban gyógyítanak, enyhítik a szorongást. Nem utolsósorban pedig a felolvasással a gyermek figyelmet, szeretetet és törődést kap. A gyermek személyiségének alakításában ma már nemcsak az otthoni, óvodai, iskolai környezet, hanem a televízió és a számítógépes játékok is részt vesznek. Ez utóbbiak befolyása nem mindig kedvező. A felolvasott mese más hatást vált ki a gyermekből, mint képekkel illusztrált formája. A Szonda Ipsos felmérései szerint azokban a családokban, ahol háromévesnél fiatalabb gyerek él, a szülők mindössze 46%-a mesél mindennap, a 4-8 éves gyerekek szülei pedig még kevesebben (31 %). Érdekes, hogy a 30 évesnél fiatalabb szülők valamivel gyakrabban mesélnek háromévesnél fiatalabb gyerekeiknek (53%), Egerben nemcsak olvassák, írják is a meséket a bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár gyermekkönyvtárának vezetője, luzsi margó évek óta szórakoztatja meséivel a gyermekeket a könyvtárban. A közelmúltban mutatták be legújabb meséskönyveit, amiket hosszú évek kitartó munkájával gyűjtött össze, anga Mária pedig nemcsak meseíró és mesemondó, költő és óvónő is egyben, de égik szerkesztője az Agria című folyóiratnak. Negyedik mesekönyve Az arany- patájú kiscsikó címmel jelent meg. A minap a vele készített interjúban a mesék fontosságáról azt mond- *5 ta: akik kisgyermekek nevelésével foglalkoznak, tudniuk kell, hogy a mesehallgatás az emberi élet tiszteletéhez, szere- tetéhez tartozó állapot, aminek hiánya pótolhatatlan. Ha hiszünk a mesékben és mesélünk, akkor a gyerekünkben hiszünk. Mesélés közben lehet igazán egységben az anya vagy apa és a gyermeke. Nincs még egy ilyen csodás állapot, mint mesélni, mesét hallgatni. míg az idősebb szülőknek mindössze 38%-a mesél naponta. Az óvónők tapasztalatai szerint azoknak a kisgyermekeknek, akiknek mesélnek otthon, élénkebb a fantáziájuk. Sokkal jobbnak tartják azt is, ha a szülő fejből mondja a mesét, mert így természetesebb, élményszerűbb a hatás. A diafilm előnye, hogy a gyerek állóképet lát, a feliratot olvassák, arra vissza is lehet térni, kérdezni lehet, hosszabban el lehet időzni az apróbb részleteknél. A szépen felolvasó szülőtől a gyermek érezheti a beszéd ritmusát, a szavak hangsúlyát, ami segít a beszéd tanulásában. Egészen kicsi korban a gyermek nem tudja különválasztani a mesét és a valóságot, ezért jó, ha közveüenül kérdezhet és választ kaphat a felnőttektől. A klasszikus mesében a jó elnyeri jutalmát, a gonosz a büntetését. A modern mesékben ez nem mindig van így. A legtöbben gyermekkorunk elmúltával hátat fordítunk a meséknek. Viszont nagy valószínűséggel az akkor hallott mesék eredménye, hogy felnőttkorunkban is szeretjük a mesét, gondoljunk csak a népszerű fantasy irodalom vagy a filmek sikerére. ■I Szokott-e otthon mesélni gyermekének? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HEOLhu A szavazás eredményéta szombati számunkban közöljük. Andomaktályán hagyományt teremtenek a fesztivállal- Hagyománytteremtő célzattal a közösségi és civil élet erősítése céljából első alkalommal rendeztük meg a Böjti Ételek Fesztiválját. Úgy gondolom, hogy a közelgő karácsony a család ünnepe, de a civilközösségek együttese is egyfajta összetartozást jelent Andomaktályán - mondta el a Hírlapnak Vámosi László, a falu polgármestere. Szerinte a vasárnapi rendezvény meglepően nagy érdeklődést váltott ki, közel 500-600 főt vonzott. A böjti étkeket tízcsapatos versenyzői gárda készítette, ebből hét helybeli csoport volt és egy Nógrád megyei falu, Mihálygerge küldöttsége készített még speciális ételt: haluskát. A fesztiválon számos helybeli kulturális csoport, így a falukórus, az andornaktályai óvodások, a Hunyadi Mátyás Általános Iskola tanulói mutattak be kulturális műsort. A rendezvény részeként Korózs Péter plébános mondott adventi köszöntőt és meggyújtottta az utolsó szál gyertyát. ■ S. B. S. Sok új csapat nevezett a versenyre Negyvennégy egyetemista csapat jelentkezett az 5. Nemzetközi Rexroth Pneumobil Versenyre. A műszakisok között 14 új alakulat is verbuválódott a jövő tavaszi futamra. A versenyre 28 hazai és 16 külföldi - lengyel, romániai és cseh - csapat jelentkezett huszonegy egyetemről és főiskoláról. A hat hazain kívül nyolc újonc külföldi csoport kezdhette meg élete első léghaj- tányának tervezését. A jelentkezők között ott vannak a legrégebben visszajárok is. A jövő májusi, egri, érsekkerti viadalon szenior kategóriában is összemérhetik tudásukat a versenyzők; hat csapat áll majd rajthoz közülük. A műszaki dokumentáció elfogadása után a Rexroth bocsátja rendelkezésre a meghajtáshoz szükséges pneumatikus vezérlő és meghajtó elemeket. Ezeket egy katalógusból - bizonyos megkötések alapján - a diákok válogathatják össze. ■ T. B. Államosítani kizárólag magántulajdont lehet, közvagyont nem átadás-átvétel Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára: januártól a megye fog dönteni végrehajtásnál tartunk. Több megyében megszületett az a megállapodás, ami felsorolja azokat a vagyontárgyakat, amelyek a megyei önkormányzattól a hamarosan felálló Megyei Intézményfenntartó Központokhoz kerülnek. Bízom benne, hogy a héten Heves megyében is létrejön az egyezség. tött megállapodások rendeznek. Velük rendszeresen egyeztettem, s mindig arra kértem őket, adjanak tájékoztatást, hogy senkinek ne kelljen aggódnia, félnie, félinformációkra alapoznia. Az egri színház é*> bábszínház a városhoz kerül, az egyeztetés a polgármester úrral is folyamatban van.- Államtitkár asszony! Többször is hangsúlyozta: az ellenzék rosszul fogalmaz, amikor államosításról beszél. Miért mondja ezt?- Mert nem erről van szó. Államosítani csak magántulajdont lehet, közvagyont nem. Az oktatási, ifjúsági, szociális, közművelődési, egészségügyi feladatokat az államnak kell ellátnia, ezt különböző módon teheti. Húsz évvel ezelőtt az a döntés született, hogy e közszolgáltatásokat az állam a megyei önkormányzatokon keresztül látja el, a megyék így 90 százalékban intézményműködtetési feladatokat végeztek. Most alapvetően változik a rendszer: az állam konszolidálja a megyei önkormányzatokat, átvállalja a teljes adósságállományt és visszaveszi az állami feladatot. Röviden: a közfeladat a közvagyonnal együtt az állami szervezetrendszerbe kerül.- Ezek szerint rossz döntés született két évtizede?- A megyék jól végezték a dolgukat, de áz igazi önkormányzati feladat az, amit most látnak majd el. Ez pedig a területfejlesztés, amit Lamperth Mónika belügyminiszterként annak idején úgy alakított ki a regionális fejlesztési tanácsokon keresztül, hogy a megyék csak részben szólhattak bele, milyen fejlesztések Történjenek. Most a megye fog dönteni.- Korábban elhangzott: az intézmények átadása mentőövet jelenthet Heves megyének. Ön szerint is így van?- Minden megye számára segítséget jelenthet a döntés. Ha össze lehet hasonlítani az önkormányzatokat, akkor valóban Heves megyének leginkább, mert a „csónaktól” ő volt a legtávolabb, neki kellett tehát a legjobban a mentőöv.- Hol tart most az átadás-átvétel folyamata?- Megvan a jogszabályi háttér a megyei intézmények konszolidációjáról szóló törvény és a végrehajtására szolgáló kormány- rendelet formájában. Most már a- December elején a színház és a bábszínház vezetése nem tudott arról, ki lesz a fenntartó jövő évtől.- Nagyon rövid idő alatt zajlanak az események, és óriási átalakításról van szó, amit a megyei közgyűlési elnökök és a kormánymegbízottak által megkö- A törvény úgy fogalmaz: a színházak kivételt képeznek az átvétel alól. Miért volt erre szükség?- Azért, hogy a megyei jogú városnak a megye át tudja adni az intézményt. A színház településhez kötődő társadalmi központ, állami működtetése szinte fogalmilag kizárt. Ilyen esetben a város vezetőjével is egyeztetni kell. Úgy tudom, Egerben minden rendben zajlik.- Az egyik fenntartó kiesése nem okozhat gondot?- Az állami normatívát teljes egészében a város kapja meg. Az eddigi szokásrend alapján a két fenntartó eddig ehhez annyit pénzt tett hozzá, amennyiben meg tudtak állapodni. Ez a lehetőség a megye részéről valóban megszűnik, a városnak pedig nyilván korlátozott a mozgástere, annyival nem tudja kipótolni, amennyivel korábban a megye hozzájárult az intézmény működtetéséhez. ■ Pócsik Attila 1 *
