Heves Megyei Hírlap, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)
2011-12-16 / 294. szám
6 2011. DECEMBER 16., PÉNTEK GAZDASÁG Hiánycsökkentés újra nyugdíjkasszákból kiigazítás Felhasználják a költségvetési tartalékokat, és nő a jövedéki adó is 2012-ben Ismét vissza lehetne lépni felül kell vizsgálni a magánpénztári rendszer szabályait - mondta Matolcsy. Azok, akik nem szüntették meg a magán-nyugdíjpénztári tagságukat az előző télen, most rosszabbul járhatnak, mivel elvileg csak ez év január 31-ig volt lehetőségük átlépni az állami nyugdíj- kasszába. A miniszter azt ígérte, felülvizsgálják a szabályt, és lehet, hogy újra megengednék a váltást. Ha ez megtörténne, még nagyobb lenne az állam nyeresége, becslések szerint 220 milliárd forintnyi lehet az az összeg, amely még a magánnyugdíjpénztárakban van. MEGDÖBBENÉSSEL ÉRTESÜLT a magánnyugdíjpénztárakat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség arról a kormányzati szándékról, hogy 2012. január 1-jétől továbbra is elterelik a maradó pénztártagok befizetéseit - reagált a szövetség közleményben. Ez a lépés, azon túl, hogy jogszerűsége vitatható, a magánpénztári szektor végét jelentheti - fogalmaztak. A szövetség minden legális eszközzel fel kíván lépni az intézkedéssel szemben. Orbán: Ösztönözni kell a hitelezést A kormány növekedési terv elkészítését határozta el, és ösztönözni akarja a hitelezést - mondta Orbán Viktor a Kisalföldnek adott interjújában. Hozzátette azt is: a kormány úgy határozott, hogy megpróbálják felgyorsítani az európai uniós források odaítélését és kihelyezését. még azt ígérte, hogy 2010 novemberétől csak 14 hónapon keresztül lesz ez így, 2012 első napjától minden magánnyugdíjpénztárba befizetett összeg az eredeti rendeltetési helyére kerül. Sőt, néhány órával azután, hogy Matolcsy bejelentette az ideiglenes átirányítás meghosz- szabbítását, a parlament költségvetési bizottsága módosító javaslatot nyújtott be: ők teljesen megszüntetnék a magán- pénztári nyugdíjakat. A pénzügyi stabilitási törvényhez beadott javaslat úgy fogalmaz: természetes személy nyugellátás fedezetére fizetett járuléka kizárólag a Nyugdíjbiztosítási Alapot illeti meg. A törvény többi szakaszából pedig következetesen kivennék a „tagdíj” szót. A többi kiigazító lépés pontos módja egyelőre kérdéses. Matolcsy elmondta, hogy 52 milliárdos költségvetési fejezeti tartalékolást írtak elő a minisztériumok számára. Ezt elvileg a 2012-es költségvetésbe is be kellene írni, ezt megnehezíti, hogy jövő hétfőn már a zárószavazás következik a büdzséről. A miniszter megerősítette azt a korábbi kormányzati ígéretet, hogy a költségvetés fő számaihoz már nem nyúlnak hozzá a végszavazás előtt, vagyis már csak az egyes minisztériumok dönthetnek saját kereteiken belül a spórolásról. Erre négy napjuk maradt, bár végső esetben még a december 23-ra tervezett ülésen is bele lehet nyúlni a büdzsé szövegébe. További megtakarítást jelentene az, hogy a dohánytermékek jövedéki adóját megemelik. Ettől a Nemzetgazdasági Minisztérium azt várja, hogy 20 milliárd forintot hozzon az államkasszának. Arra a kérdésre azonban Matolcsy György nem adott konkrét választ a sajtótájékoztatóján, hogy ez hány százalékos adóemelést jelentene pontosan. Továbbra is az államhoz irányítanák át a magánnyugdíjpénztárakba küldött járulékokat, ezzel betömve a költségvetés réseinek egy részét. Matolcsy György emellett bejelentette: emelik a dohány adóját, és hozzányúlnak a tartalékokhoz is. Sztojcsev Iván lék jelentős részét. A fennmaradó 120 müliárd három intézkedéscsoportból származik. A magánpénztári rendszerben maradó tagok a munkavállalói nyugdíjjárulékukat az állami kasszába fizetik 2012-ben is. A gazdasági tárca ettől a lépéstől 48 milliárd forintot vár a jövő évre. „Valahol valami megjelenik a gazdaságban” - válaszolta Matolcsy György, amikor arról kérdezték, milyen hatásokat vár a kormány új lépéseitől. A csütörtökön bejelentett lépéssorozat nem olyan homályos, mint a nemzetgazdasági miniszter válasza, az ellenben továbbra sem egyértelmű, hogy tartható-e az a spórolási terv, amellyel a kormány számol. A szám, amely a következő hetek egyik legfontosabb kulcsszava lehet, a 320 milliárd - ennyi forintot kell valahol találni a 2012-es költségvetésben. A költségvetés tervezésekor, amely a szerdai, Sopronba kihelyezett kormányülés egyik legfontosabb témája volt, a kormány feladta azokat az egyre irreálisabb- nak tűnő elképzeléseit, amelyek alapján a büdzsé eredeti tervezésekor számoltak. Arra már a kezdetektől sokan figyelmeztettek, hogy hiba volna 268,5 forintos euróárfolyammal kalkulálni a költségvetésben, a legtöbb elemző a 300-at ajánlotta a kormány figyelmébe. Végül majdnem ez vált valóra, de a lélektani határ alatt maradtak: 299 forintos árfolyamra tervezik át a költségvetést, figyelembe véve az elmúlt hónapok változásait. Távol állt a valóságtól az a 1,5 százalékos növekedési terv is, amelyet a kabinet várt, ehelyett a német adatokra is figyelemmel 0,5 százalékos növekedéssel számolták újra a büMatolcsy György lendületben: a miniszter szerint tartható, hogy hétfőn zárószavazás legyen a büdzséről dzsét. A két módosítás együttes hatása 320 milliárd forint. Matolcsy György tájékoztatása szerint ennek a résnek a betöméséhez 200 milliárd forintot az Országvédelmi Alapból használhatnak fel, vagyis a hét elején hangoztatott ígéretekkel ellentétben mégis felhasználják a tartaMatolcsy még azt is hozzátette, hogy várhatóan azt is meg kell majd vizsgálni, 2013-ra nem érdemes-e meghosszabbítani ennek a döntésnek az érvényességét. A magán-nyugdíjpénztári tagságát megtartó mintegy 100 ezer ember járulékait most is átirányítják - a kormány tavaly Megállapodás a bankszövetséggel a devizahitelekről paktum Az adósok terhei mellett a hitelezést is ösztönzi a pénzintézetek és kormány egyezsége Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és a Magyar Bank- szövetség képviselő tegnap aláírták a lakossági devizaadósok helyzetét segítő megállapodást. A két fél arról is megállapodott, hogy a kormány adócsökkentéssel ösztönzi a bankokat hitelezési tevékenységük bővítésére. Az egyezmény előnye a jelenleg is alkalmazott végtörlesztéshez és az árfolyamgáthoz képest, hogy a nem fizető adósok helyzetén is igyekszik segíteni. Az öt részből álló megállapodás alapján a bankok elengedik a tartozásuk negyedét és forintra váltják az adósságot azon devizaalapú jelzáloghiteleseknek, akik már több mint 90 napja a minimálbért meghaladó összeggel, vagyis legalább 78 ezer forintos tartoznak. A kedvezmény csak azoknak jár, akiknél a hitel fedezetéül szolgáló ingatlan forgalmi értéke a hitel felvételekor nem volt több 20 millió forintnál. Az ebbe a körbe tartozó és legalább egy kiskorú gyermeket eltartó családok emellett öt évig 50 százalékról fokozatosan 30 százalékra csökkenő kamatkedvezményt is igényelhetnek. I £ Patai Mihály, a bankszövetség elnöke (balra) a Nemzetgazdasági Minisztérium vezetőivel az aláíráskor Csökken a bankadó a kormány és bankszövetség arról is megegyezett, hogy 2013-ban felére csökken a pénzügyi szervezeteket terhelő különadó, 2014-ben pedig az EU-ban általánossá váló szabályok szerinti terheket kell fizetniük. A bankok a lakáshitelek és az uniós támogatásokhoz nyújtott hitelek szeptember végi állományhoz képesti növekedésének 30 százalékával csökkenthetik a banki különadót. A kamattámogatásban részesülő hiteladósok hitelét a bank átütemezheti akként, hogy a kamattámogatás igénybevételétől számított öt évig a hiteladós csak a hitel kamatát törleszti. Ez Budapesten a hitelfelvételkor legfeljebb 20 milliós ingatlanokra vonatkozik, vidéken a határ 15 millió forint. A megállapodás kibővíti és kedvezményesebbé teszi az árfolyamgát eddig nem igazán vonzó intézményét is. így az árfolyamrögzítést j övő év végig igényelhetik azok a devizaalapú lakossági jelzáloghitellel tartozók, akiknek 78 ezer forint feletti fizetési késedelme nem lépi túl a 90 napot. Az érintetteknek a tőketartozást piaci árfolyamon kell megfizetniük, a kamattartozást azonban svájcifrank-alapú hitelnél 180, euróalapűnál 250, jenalapúnál 2 forintos árfolyamon kell törleszteniük. Az a feletti részt a bankok és a kormány fele-fele arányban fedezi. Az egyezmény bankok számára legkedvezőbb része, hogy a végtörlesztésen és az új típusú árfolyamgáton elszenvedett veszteségeik 30 százalékával csökkenthetik az őket és érdekeltségeiket terhelő banki különadót. Emellett három ponton is korlátozzák a végtörlesztést. Ahhoz munkáltatói támogatás és előleg nem vehető igénybe, és csak az év végéig folyósított munkáltatói hitelnél érvényesíthető. Ráadásul a bankoknak csak azokat a végtörlesztési igényeket kell elfogadniuk, amelyekhez január végig minden szükséges dokumentumot benyújtottak. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter úgy nyilatkozott, a bejelentett változások 30- 35 százalékkal mérséklik a törlesztőrészleteket. Szerinte azok összesen 900 milliárd forintba kerülnek az államnak és bankoknak, melynek egyharma- dát az állam, kétharmadát a bankok állják. Szerinte az államot terhelő 300 milliárd forintból a következő évi költségvetést 50- 60 milliárd érinti. A jegybanki és banki becslések szerint csak a végtörlesztés 200-300 milliárd forint veszteséget jelent a hitel- intézeteknek. Több tekintetben is kedvezőnek tartja a bankszövetség és kormány megállapodását Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa. Szerinte annak legelőremutatóbb része a növekedési paktum, amely arra ösztönzi a bankokat, hogy a kevesebb és drágább források ellenére is növeljék a hitelezési aktivitásukat, az anyabankokat pedig arra, hogy kevesebb forrás vonjanak el itteni érdekeltségüktől. A szakértő szerint az egyezség előnye még, hogy a korábbi próbálkozásokkal szemben kezelni igyekszik a tartozásukat nem fizetők problémáit is. Szerinte a bankok bizonyára olyan megállapodást kötöttek, amellyel számszerűsíthetően jobban járnak, mint a korábbi helyzet fenntartásával. Az adósság egy részének elengedése ugyan sok pénzükbe kerül, ám erre céltartalékot képeztek és a hitelportfoliójuk tisztulásával jól járnak. A kormánynak kiadást jelent ugyan a megállapodás, ám azzal politikai és társadalmi feszültségeket enyhít, ezért azt politikai és nem pénzügyi szempontból célszerű értékelni a kutató szerint. ■ Giczi József
