Heves Megyei Hírlap, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)

2011-12-14 / 292. szám

2011. DECEMBER 14., SZERDA 4 HORGÁSZ-VADÁSZ HIRDETÉS 3300 Eger, Makiári út 82. Telefon: 70/362-7941; 36/322-705 Email: gabor(3> horgaszparadicsom.com 20.000 Ft felett ingyenes házhozszállítás! I Sebzett vadat követ a vérbeli hannoveri véreb Viszonylag kevés magyar vadász tart hannoveri vérebet. A fajtát a hannoveri hercegi udvarban te­nyésztették ki a XIX. században. A nehézkes, erős csontú, 50-60 centiméter magas, eb arc­részén gyakran fekete maszkot visel. Termete közepes, erőteljes felépítésű, aránylag rövid lábú. Mellkasa mély, a könyökéig ér, a hasa enyhén felhúzott. Végtag­jai párhuzamos állásúak, erőtel­jesek, izmosak. Színe: a vörös különböző árnyalatai, továbbá barna-fekete csíkos. Újabb kori története abban az időben kezdődhetett, amikor megjelentek az első lőfegyverek. Kitartó, szenvedélyes kutya, bá­tor és jó természetű. Igénytelen, a különféle kutyabetegségekkel szemben ellenálló. Fő feladata a sebzett vad felkutatása, akár 48 óra elmúltával is képes követni a sebesült vad vércsapását. ■ Oldalszerkesztő: Szuromi Rita Telefon: 06-30 55-65-072 Hirdetési ügyben: 06-36 513-633 Horgász-vadász oldalunk legközelebb 2012. január 11-én jelenik meg. Téli kedvenc a vaddisznó szezon A nagy állománysűrűség kannibalizmust is Egy ritka és kedves pillanat: az udvarló disznót meglesni és megörökíteni hosszú órák kitartó munkájával lehet A tél a nagy vaddisznóva­dászatok szezonja. A ré­gen értékes zsákmánynak számító vadak az utóbbi időben azonban nyomasz­tóan elszaporodtak ott is, ahol nem lenne helyük. Szuromi Rita A vaddisznó Eurázsiában a 60. szélességi foktól délre minde­nütt előfordul. Eredetileg vizes élőhelyek, nádasok, mocsarak lakója volt, ma azonban elsősor­ban erdőterületeken fordul elő. Mocsárlakó tulajdonságainak egy részét ma is megőrizte, gon- j dőljünk a dagonyázási igényé­re. Az utóbbi évtizedekben be­következett terjeszkedése során megtelepedett a nagyüzemi me­zőgazdaság új élettereiben is. Megfigyelhetők olyan kondák, amelyek nappal a nagy területű kukoricatáblákban tartózkod­nak, éjjelente pedig turkálnak az erdőkben. Korábban a szaporodási idő- | szak a késő ősz és tél eleje volt. t Ma már részben a táplálékbő- 1 ség, egyes vélemények szerint pedig az intenzív és nem kellő­en válogató vadászat a búgás idejét mind korábbra, mind ké­sőbbre kitolhatja. Ilyenkor a ko­ca hajlandóságát jelző sajátos hango­kat hallat, de min­denhez lehet hason­lítani, csak mono­ton, egyenletes zaj­keltéshez nem. A mezőgazdasá­gi terményeket nagy arányban fogyasztó emse süldők is előbb elérhetik a 40 kilós élősúlyt, és ekkor már képesek a kan felvé­telére. A korábban búgó kocá­nak előbb születnek malacai, melyek jó táplálkozás esetén is­mét korábban bebúghatnak, és ez a folyamat öngerjesztővé vál­hat. Ez eredményezi azt, hogy ma már szinte az év minden idő­szakában találkozhatunk mala­cot vezető kocával. A vaddisznó vemhességi ide­je a közkeletű szólás szerint könnyen megjegyezhetővé teszi: 3 hónap, 3 hét, 3 nap. Az ellés- re készülő koca elkülönül a kon- dától. Egyedül járóvá, és még óvatosabbá válik. A malacozó vackot közvetlenül az ellés előtt, egyedül építi meg. A megszüle­tendő malacok nyitott szemmel jönnek a világra, élénkek, moz­gékonyak. A megszületendő ma­lacok azonnal szop­ni kezdenek. Előfor­dul, hogy több koca közös vacokban ne­veli malacait. A sül­dők 10 hónapos kor körül kerülnek végleges rang­sorrendi helyükre. Ivarérettsé- güket a fejlett emse süldők 9-10 hónapos korban elérhetik, ám a kanok 18-20 hónapos koruk kö­rül válnak ivaréretté. A vaddisznó mindenevő, álta­lános táplálékszerző mozgásfor­mája a túrás. Napjainkban a táp­lálékszerzés fő időszaka az éj­szaka, de kevésbé zavart terüle­teken nappal is táplálkozhat. Turkálással a talajból megeszi a gilisztát, a pajorokat, bábokat, álcákat. Megeszi a dögöt is, zsákmányai között szerepel a to­jás, a madárfióka, a kisemlős is. Egyes egyedei ragadozó élet­módra térhetnek át, ezek a pél­dányok rendszeresen elfo­gyasztják a sebzett, menekülni képtelen nagyvad egyedeket, rá­járhatnak a dögre is. Nagy állo­mánysűrűség esetén a kanniba­lizmus is előtérbe kerülhet. Túrnak, fúrnak, dúlnak: jelentős mértékű lehet a vaddisznó károkozása erdei károkozása nagymértékben függ az er­dő kezelési-felújítási módjától. A mai hazai ál­lománysűrűsége mellett például a kerítés nél­küli magvetéses erdősítések általában kudarc­ra vannak ítélve. Komoly károkat tud okozni az erdőfelújításokban a csemeték kitúrásával, il­letve a még meg nem eredt csemeték kihúzásá­val. Rengeteg makkal táplálkozik. Mezőgazda- sági kártétele összetettebb. Télen és tavasszal károsíthatja a kelő gabonavetéseket a tú­rással. Az elvetett magokat keresi, kár­képe jellegzetes: a sorokat szépen tartva túrja végig a kukorica­földeket. Hasonló módon v károsítja a burgonyaveté­seket. Kora nyártól a gabo­nafélékben pusztít. Nem elhanyagolható károkat okozhat a vadgazdál­kodásban is. Túrásával a vaddisznó tönkrete­heti a védett gyepek növényállományát, védett madárfajok fészekaljait dúlhatja fel. Erdőterü­leteken a császármadár populációinak vissza­szorulása és a vaddisznóállomány felszaporo­dása között jól látható összeflggések van­■ Úgy kell élni, gondolkodni, mint egy remetekan. Őshonos fákat telepítenek a tározó környékén a téli hónapokban Megkezdődött a téli erdőfelújí­tás a megye déli részén, a Tisza- tó térségében is. A hordódi ré­szen a nemes nyáras erdők he­lyére őshonos hazai nyárültetvé­nyek kerülnek. A telepítések so­rán minden esetben figyelembe veszik és előnyben részesítik az őshonosságot.- A hordódi részen 2,5 hek­tárt ültetünk újra - jelezte Nagy Béla erdész. - Az új ültetések megkezdésekor és a pótlások tervezésekor semmiképp nem használunk tájidegen fafajokat, hanem helyettük a feketenyár, a fűz és kevés éger ültetésével szá­molunk. A fatelepítéseknek és - pótlásoknak kedvez az időjárás, hiszen a hőmérséklet viszonylag magas, és a várt csapadék is megérkezett. így addig lehet az ültetést folytatni, amíg a napköz­beni fagyok nem zavarják a gyö­kerek beágyazódását. ■ Könyvajánló: Remetekanok ünnepi díszben A vadásztársadalom slágerköny­ve lehet a közelmúltban Bozóki László tollából megjelent Reme­tekanok című album.- A vaddisznó vadászatának okán sok mindenről mesélek eb­ben a könyvben - mondja a szer­ző. - Olyan történetek azonban egyáltalán nem szerepeinek a könyvben, amelyek a szónokon agyonpuskázott, vagy lámpafény­nél és éjjellátó készülékkel felsze­relt puskájú „vadászaton” halom­ra lövöldözött vaddisznókról szól­nak! Egy vadkan-vadásznak meg főleg meg kell tanulnia egyedül lenni. Keresni a magányt, meg kell tanulnia beilleszkedni a ter­mészetbe, annak csendes része­sévé kell válnia, hogy eredmé­nyes legyen. Fel kell vennie a kör­nyezet ritmusát, életvitelét, hogy majd idővel rátapintson, mikor kell ott lennie azon a helyen, ahol esetleg „történni fog valami”! Én is csak attól kezdve lettem ered­ményes, amikor ezeket a feltéte­leket megértettem, kezdtem úgy élni, gondolkodni, mint egy remetekan. Elvem, hogy „Adj esélyt a vadnak is!”, de használd ki az általa adott lehetőséget, vagy járj túl az eszén! ■ Vastag jégre várakoznak a horgászok téli sport A lékhorgászatnál a horgászbotot is célszerű megtámasztani A jég vastagságának legalább 10 centiméteresnek kell lennie ah­hoz, hogy lékhorgászhassunk. A legbiztosabb módszer, ha a part­szélen vágunk próbaléket, így megláthatjuk a jég vastagságát. Ha a jég színe egyenletesen fe­hér, akkor biztonságos. A túl sok buborék a jégben vagy a foltos színű jég veszélyeket rejthet. Lékhorgászatkor használjunk rövid botot, és úgy támasszuk le, hogy a damil ne érjen a jég­hez, illetve a bot spicce ponto­san a lék fölé kerüljön! Az angol | belső vezetésű úszóval kön- ö nyebb elkerülni a jég szélét. A § horgászbot elhelyezése a jégen | nem egyszerű. Egy cső ráhe- i gesztve egy nagyobb facsavar­Tízcentis vastagság alatt tilos a jégre menni, mert életveszélyes ral praktikus támasztéka a hor­gászbotnak. A jeget 20-30 per­cenként a lékben meg kell törni, mert befagy. Ha kapás van, a bot spiccét dugjuk a vízbe, hogy a zsinór ne sérüljön meg a lék szé­létől. Használhatunk kisméretű multi, tároló vagy esetleg egy harcifékes orsót. Zsinórnak monofii, 25-30-as vastagságú a megfelelő. A csukázáshoz, süllő­zéshez az élőhalas úszózás a legbeváltabb módszer. A legjobb terepek a csukázásra a medertö­rések határai. A lékhorgászat különösen népszerű téli sport az Egyesült Államokban, Kanadában, a skandináv országokban, Orosz­országban. ■ VADÁSZTÖRTÉNELMI PERCEK Vadaskertek magyar évszázadai Magyarországon már a XI-XII. századtól szokássá vált a va­daskertek kialakítása. A hazai vadaskerteket úgy alakították ki, hogy megmaradjon a termé­szetes jelleg, hangsúlyozva az érintetlen természetet. A va­daskertek vadállományát a be­kerített területen élő, illetve máshol befogott és ideszállított vadak képezték. Heves megyében több helyen is volt vadaskert. A XVIII. szá­zadban Erdődy Gábor egri püs­pök Giovanni Battista Carlone olasz építészt.bízta meg püspö­ki palota építésével, melyhez kertet és madárházat is tervez­tetett. Bél Mátyás leírása sze­rint a madárház három oldalról zárt, négyszögű udvar. Északi részén madárvárta, vasrácsok­kal elkerített négy rekeszében gerlék, galambok, tengelicek röpködnek, éjjel pedig a falazott dúcokban tanyáznak. A palota kertje több részből állt, első ré­sze volt a konyhakert, tele gyü­mölcsfákkal. A második része a vadaskert. Ezt vízzel telt mes­terséges árokkal vették körül, egyrészről azért, hogy a teknős­békák ne tudjanak innen ki­mászni, másrészről pedig, hogy a vad ne tudjon átjutni a vete­ményeskertbe. A harmadik részben a vörös, fekete és fehér dámvadak kaptak helyet, a ne­gyedik pedig a szarvasok vadas­kertje volt. (Folytatjuk) A •t * ( 7 * »

Next

/
Thumbnails
Contents