Heves Megyei Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)

2011-11-07 / 260. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. NOVEMBER 7., HÉTFŐ MEGYEI KORKÉP A fatolvaj a téli szezonban jön elő károkozás A lábon álló erdőkjpg*. ártanak a legtöbbet az illegális kitermelők A fűtési szezon kezdeté­hez igazodik a falopások elszaporodása. A megye legnagyobb erdőtulajdo­nosa a tolvajok ellen a korszerű GPS-es techno­lógiát, és kamerarend­szert is bevet. Sike Sándor „Vándor, ki elhaladsz mellettem, ne emelj rám kezet! Én vagyok tűzhelyek melege hideg téli éj­szakákon...” Az idézett szavak­kal kezdődő Erdő fohásza nem hatja meg a fatolvajokat. A lírai mondatoknál sokkal nagyobb visszatartó erőt jelent a módosí­tott szabálysértési törvény. Dobre-Kecsmár Csaba szerint az elzárással való fenyegetés, a lopáshoz használt eszközök el­kobzásának lehetősége érzékel­hetően visszaszorították a tolvaj- lások számát. Az Egererdő Zrt. erdőgazdál­kodási és természetvédelmi osz­tályvezetőjének tapasztalatai azt mutatják, hogy az őszi, fűtési szezon előtti és téli időszakban a leggyakoribbak a falopások. - A tolvajok igazodnak a piaci tren­dekhez, akkor jönnek, mikor fa a leggyorsabban pénzzé tehető. A Hírlap kérdésére a szakem­ber úgy vélekedett: sajnálatos, hogy a köznyelv megkülönböz­tet „megélhetési” és „üzletszerű” tolvajlást, pedig törvényeink nem-ismernek kü- aiüui» lönbséget. A lopás az lopási és értékhatár­tól függően vagy sza­bálysértés, vagy bűncselekmény. Sok „üzletszerű” elköve­tő a „megélhetési” álca mögé próbál rejtőzni. Falopás tekintetében két tipi­kus elkövetési módot említett az osztályvezető. Az egyik a lábon álló fa kitermelésével történik, a másik pedig az erdőgazdálkodó által termelt és készletezett fa­anyagból.- Sajnos mindkét móddal ta­lálkozunk a 72 ezer hektárnyi működési területünkön. Falopá­sokkal leginkább érintett Ózd és térsége, ahol az összes társasá­got érintő lopáskárnak több mint a 70 százaléka jelentkezik. Megtudtuk: a céget az elmúlt esztendőben 25 millió forint kár érte. A társaság a lopás visz­A törvény nem ismer különb­séget „megél­hetési” és „üz­letszerű” tol­vaj lás között. szaszorítását a saját szakembe­reitől várja.- Elsősorban azokra a kerület­vezető erdész kollégákra gondo­lok, akiknek min­dennapi munkájuk mellett az erdő őrzé­sével, védelmével kapcsolatos te­endőket is el 1 kell látniuk. F 'A Jó a kapcsola- w tunk a gazdálkodási terü­letünkön illetékes rendőri szervekkel és a telepü­lési polgárőrségek­kel is, akiktől már többször kaptunk értékes informáci ókat - mondotta az osztályvezető, aki a károk csök­kentésének korsze­rűbb eszközeiről is szólt. így a kamerás megfigyelő rendszerek telepítése a frekventált területekre, vagy GPS nyomkövető elhelyezése a megtermelt faanyagra. Mindezek mellett természetesen hatékonynak mondhatóak a ha­gyományos megoldások, például az erdészeti utak sorompóval va­ló-lezárása. A falopásokkal kapcsolatban megkérdeztük a -szakembert, hogy tudna-e említeni különösen durva esetet. Szerinte azonban egy erdész számára minden eset „durva”, hiszen a lábon álló er­dőből való illetéktelen fakivá­gások minden szakmaiságot és szakértelmet nélkülöznek. Sok­szor tapasztalják, hogy a falopá­sok során pont azokat az egyede- ket, -törzseket vágják ki jóval a véghasználati kor előtt, melyek a legértékesebbek lehettek volna, ha megöregedhettek volna.- Ilyenkor nemcsak anyagi kár ér bennünket, hanem jelen­tős mértékű természetkárosítás is bekövetkezik. A fatolvajokat is zavarja az elzárás kockázata- A MEGSZIGORÍ­TOTT szabálysérté­si törvény „jóté­kony” hatással volt a fatolva­jokra is - fogal­mazott SOLTÉSZ Bálint r. száza­dos (képün­kön), a Heves Megyei Rendőr­főkapitányság sajtószóvivője. Az elzárással va­ló fenyegetés az erdőt dézs­málok körében is visszatartó erő. A lopás ezen formájá­nak üldözésekor egyébként a legbiztosabb a tettenérés, hi­szen más esetekben nehe­zebb a bizonyítás. Hacsak nem olyan feledékeny a tol­vaj, mint történt az pár évvel ezelőtt, hogy a tett helyszí­nén felejti személyes iratait. A rendőrség legnagyobb stra­tégiai partnere ezen a terüle­ten is a polgárőrség. Próbálnak segíteni a rászorulókon rákérdeztünk arra, az •' h-ó Egererdő segíti-e a valóban tüzelőre szbruló nehezebb sorsú embereket? - Természe­tesen, példaként említem, hogy a társaságunk által el­végzett fakitermeléseket köve­tően, a vágásterületeken visz- szamaradó vékonyabb gallyfa gyűjtésére lehetőséget biztosí­tunk. Ilyen módon évente mintegy tízezer köbméternyi fát gyűjtenek össze a vágáste­rületekhez közeli települések lakosai - válaszolta dobre­KECSMÁR CSABA. mmm. ■ Megbocsátható-e a „megélhetési” falopás? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HEOLhu A szavazás eredményét a keddi számunkban közöljük. Jubileum: nem hagyják magukra az autistákat Mind az államnak, mind pedig a fenntartó ferences rendnek fon­tos a gyöngyösi Autista Segítő Központ (ASK), ezért mindent megtesznek annak érdekében, hogy az intézmény továbbra is se­gítse az autista fiatalokat és csa­ládjukat - hangzott el a az ASK tízéves születésnapi ünnepségén. Soltész Miklós, a Nemzeti Erő­forrás Minisztérium államtitká­ra hangsúlyozta: az eltelt egy év­tized sikeréhez a segíteni szán­dékozók együttgondolkodása kel­lett. A tárca képviselője kiemelte: a ferencesek által nyújtott lelki háttéren kívül nagy szerepe lesz a jövőben annak a szemléletnek, amit gz ASK új igazgatója, Szil- vásy Zsuzsanna képvisel majd. Az államtitkár hozzátette: 2012-ben 100 ezer forinttal növe­lik az autistákkal foglalkozó bentlakásos intézmények nor- matíváját, illetve kiírnak egy 100 milliós és egy egymilliárd forin­tos pályázatot is, az előbbit bent­lakásos otthonok, a másikat pe­dig autista farmok fejlesztésére. Magyar Gergely ferences tar­tományfőnök pedig ígéretet tett arra, hogy továbbra is fontos lesz a rendnek az ASK működtetése. Az ünnepségen Szilvásy Zsu­zsanna elmondta: munkájuk lé­nyege, hogy nem az autisták hi­ányosságaira, hanem erősségei­re, képességeik kibontakoztatá­sára koncentrálnak. ■ J. M. at rnan noui lu^t. «ülői Népszámlálás: holnap lejár a végső határidő Október utolsó napján véget ért a 2011-es népszámlálás adatgyűj­tése. Aki mégsem vett eddig részt a népszámlálásban, holnapig sze­mélyesen még pótolhatja ezt. Egerben két helyen, az Ok­mányirodában (Szvorényi utca) és a Központi Statisztikai Hivatal székhelyén (Grónay utca) várják az ügyfeleket. Fontos tudni: az adatszolgáltatás kötelező, a pót­összeírás minden esetben kikér­dezéssel történik, elektronikus úton már nincs lehetőség a kérdő­ívek kitöltésére. A pótlólag össze­írt személyek kérdőíveit az össze­sítést végző szakemberek besorol­ják a lakcím szerinti számlálókör­zet megfelelő lakásába. ■ K. G. Tudomány: fény és árnyék ünnep Egy hónapon át konferenciákat tartanak- Az Észak-magyarországi Régi­óban folyó tudományos kutató­munka elismerését jelenti, hogy november 3-án Miskolcon ren­dezhették meg a Tudomány Nap­ja országos központi rendez­vényt, amelyen dr. Pálinkás Jó­zsef, az MTA elnöke köszöntötte a tudós társadalmat - fogalma­zott a Hírlap kérdésére dr. Má­tyás Ferenc. Az Eszterházy Ká­roly Főiskola rektorhelyettese el­mondta: Egerben november ötö­dikén nyitották meg az egy hó­napon át tartó Tudomány Ünne­pe rendezvénysorozatot. Az ese­mény részeként tudományos konferenciát tartottak. A tanácskozást két téma köré csoportosították. Az egyikben a Gyáni Gábor: A modernizációnak vannak fájdalmas oldalai is szeptemberben indult Doktori Iskola kutatási területéről - „Korfordulón a XX. század örök­sége és a XXI. század kihívásai” - hangzottak el előadások, a má­sikban a tudományban, a gazda­ságban és a társadalomban meg­lévő összhang kérdését dolgoz­ták fel a téma ismert kutatói, töb­bek között akadémikusok, aka­démiai doktorok részvételével. Nagy érdeklődés kísér-te a Doktori Iskola vezetőjének Rom- sics Ignác, akadémikusnak Az államszocializmus, mint törté­nelmi tapasztalat címmel tartott előadását, illetve Gyáni Gábor akadémikusnak a gazdasági mo­dernizáció fény- és árnyoldalait bemutató értekezését. ■ S. B. S. Nívódíj és kiváló minősítés elismerés A Károly Róbert Főiskolát jutalmazták Előadásokkal és újonnan kapott díjakkal ünnepelte a magyar tu­domány ünnepét a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola. Az in­tézmény szombaton kapta meg akkreditációs oklevelét, mellyel a Magyar Akkreditációs Bizott­ság (MAB) mind személyi, mind pedig oktatási és tárgyi feltételei alapján nemzetközi szintű felső- oktatási intézménynek minősí­tette a KRF-et. A fősikola 2016 végéig viselheti a címet. Dr. Magda Sándor rektor el­mondta: büszke rá, és pályafutá­sa egyik, ha nem a legnagyobb elismerésének tartja a kiváló mi­nősítés elnyerését. Bazsa György, a MAB elnöke hangsú­lyozta: a bizottság határozata egy Nagy sajtóérdeklődés kísérte dr. Magda Sándor bejelentését évig tartó alapos munka eredmé­nyeként született meg, amire méltán lehet büszke a főiskola. Szintén a tudomány ünnepé­nek napján kapta meg a KRF a Heves Megyei Építész Kamara „Kulturált környezet” elnevezé­sű nívódíját. Az építész szakma a jutalommal azt a harmóniát is­merte el, amit az elmúlt évek­ben valósítottak meg a tervezők és a kivitelezők a főiskola terüle­tén az új és a felújított épületek­kel. A díjat a rektor vette át Bá­thory Csabától, az építész kama­ra elnökétől. Az elismeréshez kapcsolódva „Megújulás a tudás szolgálaté-- ban” címmel egy állandó fotóki­állítást is nyílt a KRF-en. ■ J. M. t

Next

/
Thumbnails
Contents