Heves Megyei Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)
2011-11-05 / 259. szám
4 MEGYEI HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. NOVEMBER 5., SZOMBAT A HÍRLAP TAPSA BALOGH ANDRÁSÉ Árust, ácsmestert és őrt is játszik a darabban balogh András, aki szerencsére nemcsak három néven szerepel, hanem három figurát is hoz. Talán ő az, aki valóban a felnőtt közönséghez szói Nem kezd karikatúrába és nem vállal rajzfilmszerű megoldásokat, helyette pontosan - és ha kell - humorral szórakoztat, így ezúttal neki szól a Hírlap tapsa. Ugyanakkor meg kell jegyezzük, ha gyerekek lennénk, szívós győzőért csapnánk össze a tenyerünket. A modem gonosz ő: manipulativ, kicsinyes. Játékával, s fájó ülepé- vel pedig elsősorban a kicsiket deríti jókedvre. majd, ezúttal a libák szemszögéből. Ilyet még úgyse láttunk. Galiba (Nagy Karina), Ma- tyi/Mátyás beszélő jószága sürög- forog, gágog, indítaná a történetet (újra, hiszen ez már darab a darabban), mi pedig próbáljuk megérteni, mit is akar igazából. Nehezen megy. Végső soron azonban újra és újra kiderül: ismerjük mi ezt, tudjuk, hogy most a vásár-jelenet jön, s valóban. Ahogyan azt is tudjuk, hogy Mátyás háromszor veri majd vissza Döbrögin a huszonötöt. De aztán eszünkbe jut (juttatják!?), hogy itt most csak eljátsszák a történetet. A nézőtéren felgyúlnak a fények, a libákból KORKÉP Nem Matyi; Mátyás. A fiatal színész Endredy Gábort fiatal színészként láthatjuk először az egri színpadon, egy liba-quartettel az oldalán. Nem komolyan, hiszen ez csak játék. A képgalériát keresse • a 0L.hu hírportálon Czupi Dani: előadások nem csupán gyerekeknek Fiatal, lelkes, tele van tervekkel. Lapunk Czupi Dániellel, az egri Harlekin Bábszínház új színészével beszélgetett, akit a közönség a Huszárból lett királyban, a Lúdas Matyiban és a Betlehemi csillagban is láthat.- Minden darabhoz igyekszem felkutatni magamban azt, akit játszom, a szelídet, a hetykét, a zsarnokot, a macsót, a botort, vagy a bátrat. Néha az is előfordul, hogy a saját tapasztalatainkat, kedves dalunkat, vagy egy-egy szófordulatunkat bele tudjuk építeni az előadásba. Ez külön öröm, akárcsak az, amikor igazán közel kerül hozzám a történet, amit játszunk - mondja, majd hozzáteszi:- Egy év múlva fogok végezni a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem színművészbábszínész szakán. Egerben a gyakorlatomat töltöm, és később is bábszínészként szeretnék majd dolgozni. Szerencsésnek érzem magam, hogy kipróbálhatom, milyen egy vidéki, nagy múltú bábszínháznál játszani. Az itteni munka sok tanulsággal jár, hiszen életemben először játszom főszerepet. Szeretném, ha nemcsak a gyerekekhez jutna el a bábművészet, hanem a felnőttek is felfedeznék maguk számára. Talán sokan úgy hiszik, a bábszínház csak paravánt, kesztyűs bábot, gügyögő játékosokat jelent, pedig mostanában egyre többen kísérleteznek a prózai színház és a bábos technikák - például az árnyjáték, ‘á tárgyanimáció-vegyítésével - mondta befejezésül. ■ M. Z. Először játszott főszerepet A huszárból lett királyban Czupi Dániel A gyermekeket vigyük el ludas mátyás Színház a színházban, egy ismert történet alapján újra fiatal színésznők lesznek, akiktől megtudjuk, hogy a publikumra is szükségük lesz, mert ilyen anyagilag szűkös időkben nincs pénz fegyverre, paripára. Az egyszerű vásározók eljátsz- szák hát, hogy ők a vásározók, ácsok, nézők vagy az úr szolgái, sőt az egyik libát alakító színésznő (Nagy Barbara) egymaga lesz a díszlet. E „játék a játékban" elgondolás a legtöbb geg alapja. Mátyás például olykor inkább János vitéz lenne, ekkor bejön a színre a súgó (rendezőasszisztens?), és segít eligazodni abban, hol is tart(unk). S pontosan így lesz a színpadmesterből is szereplő. Ugyanakkor éppen az eljátszott történet nevetteti meg a közönséget. A nézőtéri szempontból sikeres pillanatok azok, amikor a csetlő-botló libák összevesznek, vagy a vásárban mindenki azon dolgozik, hogy Döbrögi nyerje a csúzli-versenyt. A darabban persze senkit sem vernek el igazán, hiszen ez az egész csak játék. Hangsúlyozzák ezt a végén különösen (bár többször is úgy tűnik: már vége). A felnőtteknek kevesebb jut, a gyerekek azonban szórakoznak. Ők nem restek visszakiabálni a szereplőknek, idősebb korban ez már nehezen megy. Ha a Ludas Mátyást készülünk megnézni, érdemes hát elsősorban rájuk gondolni, amikor igent mondunk az alkura. A Gárdonyi Géza Színház Ludas Mátyása elsősorban a felnőtteknek készült, az utolsó pillanatban mégis a gyerekek előadása lett. Döbrögit megverik, de nem nagyon. Pócsik Attila Bajban van a recensen, mert mesére hívja a színház. Estére. Még akkor is, ha előzetesen tisztázzák, ez nem az a mese, amit mindenki ismer, hanem egy merőben új gondolatmenetre épített zenés történet, ami nem is gyermekeknek szól, sokkal inkább a felnőttekkel akar beszélgetni. Mi több: szeretne elgondolkodtatni a színházról. Jelzi ezt a cím is: nincs is itt gyermek Matyi, Mátyás van, Ludas.' Egy férfi lép be az ajtón, fényből a sötétségbe. Megemeli a kalapját, úgy invitál, alkut ajánl. Még nem ismerjük, csak mikor hirtelen - szinte civilként - állítja le a kezdődő mókát, akkor tudjuk meg, egyfajta színházvezető, színpadmester ő, aki kis társulatát próbálja megregulázni, mert Döbrögbe érkeztek játszani, lünyogi Péter irányba tereli a fiatalokat, a darabbéli társulatban népszerű bonvivánt, Endrédy Gábort (kinek a János vitéz a szerepálma), s a nyakában csüngő női négyest. A káoszból úgy tűnik, rend lesz: Ludas Matyit játszanak Libák cilinderben, show-tánc, és szól a blues is nagy munkával készült a darab rendezője, éry-kovács ANDRÁS. FAZEKAS MIHÁLY VÍgeposzának schwajda györgyféle átiratát gondolta-írta újra, ráadásul az előadáson elhangzó dalok szerzője is ő. A sokszínű muzsika, ahogy a civil és színjáték váltakozása, eklektikus élményt ad. Ismerős és ismert dallamok szólalnak meg: a libák cilinderben, revüszerűen adják elő mondandójukat, míg Döbrögi egy keserű bluesban kiáltja világgá fájdalmát, miután Mátyás - a rock and roll sztár - ellátta a baját. Érdekli a román piac az északi országrészt Egyeztető megbeszélésre invitálta a régió TDM-menedzsereit, turisztikai szakembereit és szolgáltatóit a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatósága. A Felsőtárkányban tartott rendezvényen Hidvéginé Molnár Judit, a régió marketing-igazgatója ismertette a jövő évre tervezett elképzeléseket, köztük azt, hogyan jelenjen meg a régió a 2012-es belföldi kiállításokon. Külön hangsúlyt kapott a fővárosi Utazás kiállítás, de a szakemberek megegyeztek abban, hogy továbbra is kiemelt figyelmet fordítanak a kulturális és gasztronómiai rendezvényekre. A megbeszélés fontos napirendi pontja volt annak megvitatása, hogyan nyisson a régió a román piac felé. A Bambara Hotel resident-menedzsere, Márkus Sándor két romániai turisztikai szakember segítségével bemutatta az ottani piac sajátosságait, és megosztották ismereteiket arról, hogyan lehet jobb pozíciót elérni délkeleti szomszédainknál. A résztvevők - akik között több érdekelt szálloda vezetője is volt - a helyszínen megegyeztek egy szolgáltatókból álló munkacsoport létrehozásáról, amelynek feladata Észak-Magyarország egységes megjelenítése lesz a román piacon. ■ P. A. Szép tökök: az ovodások nyertek Tökfejjel nyertek a versenyen. Tökfaragó versenyt hirdetett az egyik egri áruház. A beküldött alkotásokat az üzletben állították ki, az arra járók pedig szavazhattak, melyik a legtetszetősebb tök. Volt, aki klasszikus lámpást faragott, volt, aki összerajzolt patisszonnal próbálkozott. Egy úr például órát faragott a vitamindús csemegéből. Ötve- nen szavaztak, a legtöbb voksot a Farkasvölgyi Óvoda Csibe csoportja kapta, pályaművük emberfejet formált, vásárlási utalványt nyertek. Mára a szerves alapanyagú alkotások tönkrementek, végül a kukában landoltak a tünékeny kisplasztikák. ■ B. R. PILLANATKÉPEK A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ ÉLETÉBŐL <onníö» Bemutató előtt a Gyertyafény-keringő Próbál a tánctagozat A Gyertyafény-keringő, a húszas évek egyik legkedveltebb slágere ebben a zenés vígjátékban csendült fel először, hogy elinduljon világhódító útjára. Bejárta Európát, majd áthajózott a tengerentúlra, hogy meghódítsa Amerikát, s november 11-én Egerbe érkezik. A darab - Robert Kätscher zeneszerző és Siegfried Geyer drámaíró műve - a békeidők kedvenc, rekesz- és nevetőizmokat dolgoztató alkotása. Főbb szereplői a nőket bolon- dító báró és inasa, valamint az elhódított nők és a megcsalt férj. Persze ez így túl egyszerű lenKét főszereplő, Csengeri Attila és Rácz János kettőse az egyik jelenetben ne, ezért a szerző alaposan megkeverte a szerepeket, így senki nem az, akinek a többi szereplő hiszi. Ilyen alaphelyzetből olyan bonyodalmak származnak, hogy két felvonás önfeledt nevetés kell hozzá, míg minden és mindenki a helyére kerül. Ez a Gyertyafény-keringő, amelyet Moravetz Levente szerint ritkán játszanak a színházak, mégis a közönség egyik legkedveltebb zenés előadásainak egyike. Ráadásul az egriek új- (> ra láthatják színpadon Csengeri Attilát és Zám Andreát. A darabban pedig először mutatkozik be Ozsgyáni Mihály. Lázasan dolgozik első bemutatóján a Gárdonyi Géza Színház megújult tánctagozata. Liszt születésének 200. évfordulóján a zeneszerző Les Préludes című szimfonikus költeményére ké- szít táncjátékot a kül- földön már jól is- f* mert Mészáros Máté, aL am i koreográfus. • Jy a GGTánc m Eger társula- jEf* tónak ez lesz az első önálló produkciója, melyet december 2-án láthat először a közönség. Liszt Ferenc egyik legközismertebb alkotása az ember örök sorskérdésével foglalkozó Les Préludes című szimfonikus költemény: az ember érzelmei, eszméi, küzdelmei szólalnak meg a műben hol sejtelmesen, hol kirobbanó erővel. A cím előjátékokat jelent, ám Liszt az egész élet érzelmi hullámzását jeleníti meg benne. A gyengéd, tragikus, viharzó, ábrándozó, majd harcias hangulatok váltakozása szinte kínálja a művet a táncszínpadi vizuális megjelenítésre. ■
