Heves Megyei Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)

2011-11-28 / 278. szám

5 2011. NOVEMBER 28., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP Vagonokban éltek a hivatalnokok EGYPERCES INTERJÚ Átalakítják a szociális Adventi táncok a Vidroczkinál jubileum Jövőre fél évszázados lesz a táncegyüttes Nyolc országgal dolgozik együtt a gyöngyösi KRF Trianon Angol királyt szorgalmaztak Egerben, hogy elkerüljék a tragédiát szolgálatot Új művészeti vezetőjének koreog­ráfiáival debütált karácsonyi gála­műsorán a jövőre 50 éves gyön­gyösi Vidróczki néptáncegyüttes. A jubileumra szintén Gyurka Gergely készíti majd fel a tánc­csoportot, melynek tagjai az ün­nep alkalmából már az adventkö­szöntő műsorban új vagy megújí­tott jelmezben léptek színpadra. A művészeti csoport a hagyo­mányokhoz híven nem csak a közönség lelkét melengette meg a táncokkal: az ünnepi műsor után forralt borral kedveskedtek vendégeiknek. Az együttessel a jövő évi jubi­leum kapcsán a megszokottnál többször találkozhat majd a gyöngyösi közönség. ■ J. M. Új tartalomhoz új forma. Gyurka Gergely irányításával megújult koreográfi­ával kezdte az ünnepi várakozást a gyöngyösi Vidróczki néptáncegyüttes. Hatvanban átalakul a Szivár­vány Szociális és Egészség- ügyi Szolgálat. Bővítik a tevé­kenységi kört, s elérhetővé te­szik a környékbeliek számára is - tájékoztatott Szabó Zsolt polgármester.- Mi indokolta a döntést, il­letve mi lesz a legszembetű­nőbb változás?- A Szivárványt a jövőben is az önkormányzat működte­ti, de szétválasztjuk a felada­tokat, s átláthatóbbá válik a fi­nanszírozás is. Az egyik cso­portba kerülnek a gyerme­kekkel kapcsolatos teendők: egyebek mellett a bölcsődék működtetése - amely tovább­ra is ingyenes lesz a szülők számára -, a védőnői és az is­kolapszichológusi feladatok, míg a másik csoportba a szo­ciális ellátás.- Az eddigi szolgáltatások megmaradnak?- Nemcsak megmaradnak, de ki is bővítjük azokat. Sze­retnénk minél több hatvani rászorulót bevonni a kedvez­ményezettek körébe, például a házigondozásba vagy az ét­keztetésbe. Emellett a kistér­ség településeivel is tárgyalá­sokat folytatunk a részükre biztosítandó ellátásról.- Mikortól működik az át­alakított Szivárvány?- A koncepciót már elfogad­tuk, s várhatóan a képviselő- testület decemberi ülésén megszületik a végleges dön­tés is. Legkésőbb a jövő év áp­rilisában már az új rendszer szerint dolgozhatnak a szol­gálat munkatársai. ■ T. 0. Szabó Zsolt:- Továbbra is az önkormány­Újabb nemzetközi projektben vesz részt a gyöngyösi Károly Ró­bert Főiskola. A Közép-európai Transznacionális Együttműködé­si Program a helyi kulturális ér­tékeket tárja fel és hasznosítja a turizmusban. Az eredményeket tanulmányként közzé is teszik. A konzorciumi tagok - amelyek két évvel ezelőtt készítették el terveiket - nemrég Rodoszon ál­lapodtak meg a feladatok elosztá­sáról és a program menetéről. A konzorcium vezetője a gö­rög University of Aegean, mely- lyel Bulgária, Moldova, Romá­nia, Horvátország, Szlovénia, Magyarország és Olaszország felsőoktatási intézményei mű­ködnek majd együtt. ■ J. M. Kőporos-borok a Senator-Házban. Az egri Kőporos Borászat mutatkozott be a Kis-Dobó téri Senator-Ház hagyományos borestjén. A borokról a tulaj­donos, Simkó Zoltán beszélt, a hozzájuk megálmodott fogások pedig a Senator-Ház konyhafőnöke, Ficzere Tamás fantáziáját, munkáját dicsérték. Szuromi Rita Zsidóellenesség a vörös terror alatt A korabeli Heves megyei napi sajtó élénken kivette részét a trianoni békedik­tátumot megelőző időszak politikai életéből. A nem­zeti tragédia megelőzése érdekében még anonim leveleket is leadtak. ■ A menekült köz- tisztviselőket ké­sőbb igyekeztek az országban szét­osztani, hogy ne jelentsen ifjabb terhet a városra. Mind az angol király megkoro­názásának, mind a nemzeti ki­rályválasztásnak akadtak hívei a korabeli megyei napi sajtóban, amelyben élénk politizálás zaj­lott a trianoni békediktátum aláírását megelőző idő­ben. Az Egri Népújság cikkeit is feldolgoz­za doktori disszertá­ciójában Gergely Anikó, a Heves Megyei Levéltár munka­társa, aki a magyar és román kapcsolatokat veszi górcső alá az első világháború után, vizs­gálja Heves megye életét és po­litikai véleményformálását is ebben az időszakban.- A kutatást nehezíti, hogy 1944. október 15-én több levéltá­ri anyagot válogatás és szelektá­lás nélkül elégettek azért, hogy az itt őrzött anyag ne kerüljön a nyilasok és az oroszok kezébe. Megsemmisült például a főispá- ni iratok egy része is - jelzi a fi­atal levéltáros. - Az akkori Egri Népújság viszont forrásértékű szá­munkra. A napilap az első világháború után az aktív politikai véleményformálás színtere volt. A Mo­narchia felbomlása után minden országos történés­re reagáltak az egri újságírók, sőt még anonim leveleket is leadtak és a viszontválaszokat közzétet­ték. A nemzetközi politika és az ország sorsának alakulása tük­rében hol támogatják, hol kriti­zálják a formálódó béketerveze­tet, ám az optimista hangvétel az utolsó pillanatig töretlen.- Az országos eseményekre re­agálás annyira gyors és élénk, hogy 1920. február 10-én Eger­ben már megalakult a Magyar Országos Véderő Egylet (MOVE) Heves megyei főosztálya, amely­nek vezetője Pávai Mátyás Kál­mán alezredes lesz, támogatói közt.ott találjuk az egri érseket, Szmrecsányi Lajost, az akkori fő­ispánt, dr. Bobory Györgyöt és Eger polgármesterét, Tark Gézát - magyarázza Gergely Anikó. - Az Egri Népújság egyébként a MOVE hivatalos lapja is lett. A bé­keszerződéseket véleményező pub­licisztikák hol bi­zakodóbb, hol el- lenállóbb hang­nemben íródnak, de az jól kiol­vasható, hogy az ellenállás csírái arra az esetre, ha kedvezőtlen döntés születne, fellelhe­tők. Vagyis már ezek­ben az írásokban elvetik a magját annak az el- lenállás- n a k , amely a második világháború ki­törésekor szökken szárba. Heves megye területe a triano­ni békediktátum aláírása után nem változott, ám a végtelenül el­csigázott, önmaga megélhetésé­ért is küzdő lakosságra újabb ter­het rótt. Felvidéki és erdélyi köz- tisztviselők lepték el a várost, aki­ket nem tudtak elszállásolni, ezért a több ezer menekült egy ideig vagonokban lakott. Élénken foglalkoztatta az egrieket, hogy vajon sikerül-e a határon túlra ke­rült Selmeczi Főiskolát Egernek, az iskolavárosnak megszereznie. A soproni hűségnyilatkozat azon­ban véget vetett ezeknek az ál­moknak. A helységben 1920. március 2-án még nagyobb tünte­tést is szerveztek a kierőszakolt békeszerződés ellen, ám azt saj­Emlékműállítás Trianonért két hullámban * A TRIANON-EMLÉKMUALLÍTASI hullám nem ' '***"'• '-** •'-ű ' csupán az utolsó egy évre jellemző (ké­pünkön az átányi emlékmű látható), hanem az 1920-as években is bősé­gesen avattak az országban ilyen jellegű köztéri alkotásokat. Ezek célja akkor is az volt és jelenleg is az, hogy ébren tartsák a bé­kediktátum elleni érzéseket és a nosztalgiát az egykori ország­határok iránt. A történész sze­rint a történelmi eseményről vé­leményt formálóknak végig kell járniuk azt az utat, amit a korszak politikusai, és ak­kor reális képet kaphatunk azokról az időkről. ISMERETLEN TÉNY, de a Tar nácsköztársaság idején a vö­rös terror miatt Egerben is voltak zsidóellenes megnyilvá­nulások. A Főreáliskola egyik ünnepségén egy zsidó szár­mazású előadó megszólalása­kor hangos ßtty és kiabálás töltötte be a termet, és az új­ságok híradásai szerint „a jobb érzésű emberek távoz­tak”. Az incidens után 40 em­bert állítottak elő, de többen hazafiasságból önként jelentkeztek a ha­tóságoknál. nos nem je­gyezték le az újságírók, hányán is vettek részt ezen.- A határok megrajzolása után a lakosok és a politikusok á néma ellenállás gondolatával foglalkoztak - folytatja a kutató. - A Lengyelország 1793-as, má­sodik felosztásakor tanúsított passzív ellenállás gondolata fog­lalkoztatta őket.- A megváltoztathatatlan hely­zetet érzékelve az egri polgárság arra törekedett, hogy minél ha­marabb beinduljon a gazdaság és az élet visszatérjen a normá­lis kerékvágásba - ismerteti a to­vábbi fejleményeket Gergely Ani­kó. - Az 1920-as évek újságcikke­it olvasva látható, hogy az egriek nem heverték ki Trianon tragédi­áját, hiszen a gyász után megje­lenik egy historizáló, nosztalgi­kus hangvétel, amely a Monar­chia előnyeit felnagyítja, bajait kisebbíteni igyekszik. S hogy Trianon ma milyen va­lós helyet foglal el életünkben? A levéltár munkatársa hangsú­lyozza:- A történelmet mindenekelőtt alaposan fel kell tárni, hogy a té­nyek alapján dönthessünk. Az ér­zelmi motivációt sem szabad ebben az esetben mellőzni, mint ahogy azt sem, hogy Tri­anon nincs még tőlünk annyira távol, hogy nagymamák, nagy­apák elmondásaiból ne ismerhet­nénk meg személyes története­ken keresztül azt a korszakot. < t >

Next

/
Thumbnails
Contents