Heves Megyei Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)
2011-11-23 / 274. szám
2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. NOVEMBER 23., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Termékkosár: uj iránytű a fogyasztók számára A gondozás se jár ingyen bölcsőde Nem tudnak már pluszterhet vállalni a szülők Jobban kellene bánni hazánkban az energia újabb forrásaival Folytatás az 1. oldalról Pintér István hozzátette: a termékkosár célja az is, hogy összegyűjtse mindazokat az árucikkeket, amelyek valamely elismert rendszeren keresztül már díjazásban részesültek, hiszen ez iránytű lehet a fogyasztók számára a minőségi termékválasztáshoz. Az új szolgáltatás célja az is, hogy - svéd mintára - segítsék a fogyasztókat a kiadások leghatékonyabb megtervezésében, a mindennapi, tudatos vásárlásban. ■ Novemberben a hónap termékkategóriája a kenyér. A hatóság minden hónapban kikéri egy termékkategória kapcsán a fogyasztók véleményét és ajánlásait a termekkosar.hu honlapon. Itt a látogatók olyan terméket ajánlhatnak, mellyel elégedettek az ára, a minősége miatt. A legtöbb szavazatot kapott cikkekből áll össze az adott kategóriában „a hónap terméke”. A Nemzeti Fogyasztói Termékkosár létjogosultságát az is indokolja, hogy a vásárlók egyre inkább keresik a magyar termékeket a polcokon. Dr. Bernáth Luca rámutatott: megyénkben 204-en töltötték ki a kérdőívet, a januárban indított „pozitív listán” már 46 megyei vállalkozás szerepel. ■ K. G. Kávé mellett .. ér tékelt évet az egri képviselő Beszámolót tartott idei munkájáról Orosz Ibolya, Eger 7. számú választókerületének képviselője egy egri kávézóban. A hajdúhegyi és károlyvárosi településrészekben végzett tevékenységekről, felújításokról és a jövőbeli tervekről beszélt. Mint elmondta, minden héten fogadóórát tart, így folyamatosan értesül a területén jelentkező gondokról. Hordalékfogók építéséről és a közbiztonság javítására irányuló terveiről is szólt, amelyek, reményei szerint, a körzetében lakók életminőségének jobbítását segíthetik elő. ■ Sz. V. Nem csak az étkezésért kellene fizetni ezentúl a bölcsődékben. Egy törvénytervezet szerint bevezetnék a gondozásért járó térítési díjat is. A fenntartó önkormányzat dönthetné el, kér-e ilyet. Guti Rita Alig látott napvilágot a tervezet, máris vitákat gerjesztett. Soltész Miklós szociális államtitkár múlt heti rádiónyilatkozatában azt mondta: továbbra is fontos a családtámogatás, ezért is lényeges, hogy a bölcsődék fenntart- hatóak legyenek. Közölte, hogy az önkormányzatok csak szigorú szabályok között szedhetnének bölcsődei díjat. Ennek több feltétele van: csak ott lehet pénzt kérni a szolgáltatásért, ahol a fenntartást máshogy nem tudják megoldani. Valamelyest kibővítették a kedvezményezettek körét is. A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szervezete mégis úgy látja: ez olyan pluszterhet róna a szülőkre, amit sokan nem tudnának kifizetni. Attól félnek, kényszerből maradnának otthon az anyák, ahelyett, hogy visszatérnének a munkába. Az egri önkormányzatnál a Bölcsődei Igazgatóság irányítja a négy intézmény munkáját. Ennek vezetője, Szurominé Balogh Mónika a Hírlap kérdésére elmondta: jelenleg 248 három év alatti kisgyermeket tudnak fogadni a város bölcsődéi. Egy kicsi egyéves ellátása egymillió forintba kerül a helyhatóságnak. Az idei évtől magasabb térítési díjat szednek a szülőktől, akik így hozzájárulnak a rezsiköltség egy részének fedezéséhez is azonfelül, hogy gyermekük Bölcsődei ebéd. A szüleik most az étkezésért fizetnek, később gondozási díj is terhelheti a már így is vékony pénztárcájukat. ■ W'Hat-hét ezer forint lenne a többlet sípos andrásné bölcsődevezető kiszámította, vajon mekkora kiadásnövekedést jelentene egy két gyermeket nevelő, minimálbért kereső szülőpár számára a díjemelés. Hat-hét ezer forint lenne az átlagos többlet, amit szerinte a családok nagyon nehezen tudnának előteremteni. A legnépesebb csoport fizethetné a pluszdíjat A tervezet szerint a díj jövedelemfüggő lenne, vagyis a befizetendő összeg nem haladhatná meg az egy főre eső jövedelem 20 százalékát, az étkeztetési hozzájárulás esetében a 25 százalékot. A kedvezményezettek körét a terve zet úgy bővíti, hogy az esetle ges fizetési kötelezettség azokra az egy-két gyermeket nevelő családokra lenne érvényes, ahol a szülők kere sete fölötte van bármilyen szociális támogatásra je gosító bérnek, így azoknak kéne fizetniük, akik a legtöbben vannak. négyszeri étkezésének költségeit megfizetik. A tavaly még 392 forintos napi térítési díj az idén 518 forint.- További emelésről nincs tudomásom - erősítette meg. Az Észak-magyarországi Regionális Módszertani Bölcsőde vezetője, Rátkai Tünde tapasztalatai szerint már most is van olyan család, amelynek gondot okoz a díjfizetés, mégis mindenki pontosan fizet, mert muszáj munkába menniük azoknak az anyáknak, akik ezt az ellátási formát választják. Gyöngyösön az önkormányzati fenntartású három bölcsődében 192 háromévesnél fiatalabb gyerekre vigyáznak.- Nem bírnak már több költséget vállalni a szülők, hiszen az anyák épp azért mennek vissza dolgozni, mert a család megélhetéséhez elengedhetetlenül szükség van az ő jövedelmükre is - mondta Sipos Andrásné, a gyöngyösi Dobó úti bölcsőde vezetője. A jelenlegi díjat, ha nem is könnyen, de késedelem’ nélkül befizetik. A hatvani Hajós Alfréd úti bölcsőde vezetőhelyettese, Nagy Zoltánné egyetért egri és gyöngyösi kollégájával abban, hogy sok családban okozna gondot, ha megemelkedne a szülőkre rótt teher. Abban a szerencsés esetben, ha betegség nélkül ússza meg a hónapot a bölcsődés, szüleitől tízezer forint körüli összeget kérnek a napközbeni ellátásáért már most is. ■ Fizessenek-e többet a bölcsődé- sek szülei? Szavazzon hírportálunkon _ / ma 16 óráig: HEOLhu A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. nnon- A helyben rendelkezésre álló erőforrásokat kellene sokkal jobban használni és egyfajta önellátást megvalósítani - vonta meg a most záruló nemzetközi RUBIRES program legfőbb tanulságát dr. Kovács Tibor, az Eszterházy Károly Főiskola tanszékvezetője az intézmény keddi sajtótájékoztatóján. ■ Bejelentették: a főiskola nyílt napját november 29-én tartják. Az egri főiskola partnerként vett részt a programban, amelyben a magyarokon kívül német, osztrák, olasz és szlovén szervezetek működtek közre. Az együttműködők tevékenysége a megújuló energiaforrások fel- használásának növelésére, a hatékonyság javítására irányult. Stratégiát dolgoztak ki arra is, hogy mi a teendő az erdészetben és a mezőgazdaságban a klíma- változás következményeinek figyelembevételével. Eger konkrét feladatul a médianyilvánosságot kapta, ami a tanszékvezető szerint jól teljesült. Kovács Tibor úgy vélte, a legnagyobb eredmény a kistérségen belüli közös munka megteremtése, a nemzetközi partnerség létrejötte. Ez közép-európai RUBIRES-család kialakulását eredményezte. ■ S. B. S. A hét végén lesz egy Jó tanácsunk Szombati számunk mellékleteként megkapják olvasóink a Jó tanács című egészség- és életmód-magazin téli számát. Hogyan kell felkészülni a télre? Meg lehet úszni a meghűlést és az influenzát? Kevesen tudják: a nátha például nem gyógyítható! Szervezetünk legyűri. Ehhez azonban minden segítséget meg kell adni - saját magunknak. A Jó tanács téli száma remek ösz- szefoglalót nyújt olvasóinknak a megelőzés fegyvertáráról. Újdonságok a téli bőrápoláshoz, a szív és a láb megerősítéséről, a vas fontosságáról - mindenről, ami egészségünk megőrzéséhez szükséges. ■ Rászorulók terhén enyhítenek ünnep Két dolgozó vehetett át elismerést Egerben Az Andrássy György Közgazda- sági Szakközépiskola diákjainak műsorával kezdődött az a városi ünnepség, amelyet a Szociális Munka Napjának alkalmából tartottak kedden Egerben. Rázsi Botond alpolgármester úgy fogalmazott: embert próbáló életpályát választ az, aki a szociális ágazatban, a gyermekvédelemben és az idősek ellátásában vállal szerepet. Az eseményen Jékli Sándor igazgató két munkatársának adta át a Családsegítő Intézetben végzett munkáért járó elismerést. Szűcsné Keimer 1 Katalin szociális segítő és " Hornyák István utcai szociális | munkás évek óta segítő kezet I nyújt a rászorulóknak. ■ R A. Felelősség, alázat. Hornyák István (balra) munkáját jutalmazták. AZ A GYANÚS, AMI NEM GYANÚS... NEHÉZ VOLT OTTHAGYNI AZ ÁGYAT, pedig a frOZSOkbÓl kitüremkedett törek már szúrta a derekát. Sietősen kapkodta a pendelyre a szoknyát, az inget és néhai férjura kinyúlt kötött pulóverét. Odatette a vizet melegedni, aztán gumicsizmába lépett, vastag kendőt kötött - még istállóba menet is ügyelt rá, hogy hiba ne legyen a csomózásban -, felvette a pruszlikot, s hátra indult. A jószág nem várhat. VOLT MÁR ÚGY, HOGY RISKA FELRÚGTA Őt kiSSZé- kestől, zsétárostól, pruszlikostól. Önfejű állat volt, legtöbbször értett ugyan a szóra, de ha megkötötte magát, könyöröghetett neki az ember. Nem érdekelte a tőgyét feszítő tej kínzó érzése, nem érdekelte a széna sem; hogy mindjárt itt lesz a kolompoló csorda, és akkor menni kell. Nem ment, ha egyszer nem akart az öntudatos marhája. Még szerencse, hogy ez a mostani reggel nem ilyen volt. JOBB HÍJÁN A TEJ CSOBOGÁSÁT HALLGATTA. Közben gondolattúrára indult, mint mindig, azzal is hadd teljen az idő. Egyszer egy sereg iskolás látogatott hozzá, akiket megkínált a frissen fejt tejjel, de a tanító kisasszony nem engedte, hogy a gyerekek elfogadják. Pasztörizálnl kell, emelte fel az ujját, máskülönben egészségtelen. Kórokozókat tartalmaz - ezt mondta a bolondja, aki tán életében sem látott meleg vízzel gondosan lemosott csecset. AZ EGYIK KÖLÖK CSAK megivott lopva egy csuporral. De finom, tehénízű! - lelkendezett, mire Anyóka legyintett. Anyád valaga, az a tehénízű, gondolta. Ha tehénízű lenne, akkor szőrszálak volnának benne, meg szalma, meg a jószág hasáról lepergő ganéj, ami, ha megesik is olykor, hanyag mozdulattal kivetendő az edényből. Nem tehénízű az, te, hanem tejízű! de AZÉRT eltöprengett. Tulajdonképp' az élet is tehénízű. Lingy-langy csobogás, egy-egy szőrvar- kocs a fehérségben, siétve eltüntetett trágyadarabok, hogy az íze végképp oda ne legyen. Pasz-tö- riz-zál-ni - ismerkedett a kifejezéssel. Még somoly- gott is magában, miközben a tanítónő tán pont az eszmei mondanivalót emlegette. «Tari Ottó A tehénízű élet balladája t «
