Heves Megyei Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)

2011-11-22 / 273. szám

4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. NOVEMBER 22., KEDD HEVES MEGYE GAZDASÁGA Továbbra is van megrendelésük Heves megye ipari cégeinek Heves ötödik fizetésekben keresetek Kevesebben dolgoztak, de több pénzt vihettek haza Három százalékkal nőtt az ipari termelés ez év szeptemberében az előző év azonos Időszakához viszonyítva. Az ipari teljesítmény az év el­ső kilenc hónapjában 6,2 száza­lékkal volt magasabb, mint 2010 azonos időszakában. A hazai el­adás 2010 októbere óta egyetlen hónapban sem nőtt, sőt az első őszi hónapban 7 százalékkal visszaesett. Az ipari export vi­szont az idei év első kilenc hó­napjában 9,1, szeptemberben 4,1 százalékkal emelkedett 2010 azonos időszakához viszonyítva. ■ Az ipar az exportnak, il­letve a mezőgazdaság­nak köszönhetően nőtt. Az exportorientált Heves megyei ipari cégek ismét jól teljesítet­tek, az előállított termékek érté­ke 70, 7, illetve 550 milliárd fo­rint volt. Szeptemberben 16,3, az első kilenc hónapot tekintve 17,6 százalékos volt az ipari nö­vekedés. ■ T. B. Segítséget várnak a mérnök vállalkozások A Magyar Mérnöki Kamara Vá­lasztmánya szerint válságos idő­ket él a hazai mérnöktársadalom. Nagy probléma, hogy az uniós társfinanszírozású programok­ban nem, vagy késve fizetik ki őket. A legnagyobb adós maga a közszféra. Sürgős intézkedésre számítanak, hogy ne menjenek csődbe. Várják, hogy az uniós projekteknél megbízásokat telje­sítő vállalkozásokat kifizessék, a beruházások tervezéséhez min­denki számára elérhető és részvé­telt biztosító tervezési pályázati kiírások szülessenek. Ennek szolgálatába állítanák az új Köz- beszerzési törvényt, a díjszabást, a szabványok elérhetőségét javí­tó intézkedéseket, a szoftverek kedvezményes megvásárlásának támogatását. ■ T. B. Oldalszerkesztö: Tóth Balázs Telefon: 06-30387-3204 Hirdetési ügyben: 06-36 513-633 Gazdasági oldalunk legközelebb november 29-én jelenik meg. Szikrát szórnak. Hevesben a gépipari szakmákban hat és fél ezren találtak maguknak állást, átlagos nettó ke­resetük meghaladta a 126 ezer forintot. Képünk illusztráció. Hevesben a bruttó átlagfizetés 190 ezer 800 forint volt, amely 6,4 százalékkal haladta meg a tavalyit, igaz, akkor éppen csök­kenőben voltak a bérek. A meg­lepően magasnak tűnő összeg egyébként a megyék között - Budapestet is beleszámítva - az ötödik legmagasabb, csupán a főváros, illetve a fejlett ipari tér­ségek, Győr-Moson-Sopron, Fej­ér, Komárom-Esztergom me­gyék előzik meg szőkébb pátri­ánkat. A bruttón kívül a nettó­ban is ötödik Heves, 127 ezer 700 forinttal, a csúcs Budapest, ahol egy átlag alkalmazott 173 ezer forintot vihetett haza szep­tember végén. A nemzetgazda­sági szinten számított átlagos - családi kedvezmény nélkül szá­mított - nettó kereset 139 ezer 400 forint volt, 5,7 százalékkal magasabb az előző évinél. Minimális mértékben csökkent a foglalkoztatott­ság, a bérek a versenyszfé­rában nőttek az infláció fe­letti mértékben. Tóth Balázs Országszerte 32 ezerrel többen - 1,851 millióan - dolgoztak az idei év első kilenc hónapjában a vállalkozási szektorban, mint egy évvel korábban. A nemzet- gazdaságban - a legalább 5 tagú vállalkozásoknál, a költségveté­si intézményeknél és a megfi­gyelt nonprofit szervezeteknél - az alkalmazásban állók létszá­ma átlagosan 2 millió 691 ezer volt. Mindez azt jelenti, hogy a közfoglalkoztatás rendszerének átalakításából fakadóan a köz­szféra létszáma jelentősen, 38 ezerrel csökkent. A kisebb sú­lyú nonprofit szektorban az al­kalmazottak létszáma 105 ezer­re emelkedett. Ennek okán ösz- szesen háromezerrel keveseb­ben álltak alkalmazásban, mint 2010 hasonló időszakában. Az országos tendencia Heves­ben is érződött, itt tavaly még át­lagosan 60 ezer 300-an dolgoz­tak alkalmazottként az első há­romnegyed évben, idén ez a lét­szám 58 és fél ezerre apadt. Az nettó átlagkeresete orszá­gos szinten 99 ezer 200 fo­rint, a szellemi foglalkozá­súaké közel a duplája, 180 ezer 700 forint volt. Heves­ben nem volt ekkora kü­lönbség, hiszen itt a fizikai dolgozók átlagkeresete 108,5 ezer forint, a szelle­mi munkakörben alkalma­zottak bére 155 ezer forint volt. Előbbieké tavalyhoz viszonyítva 7,6, utóbbiaké 5,6 százalékkal nőtt. első negyedévhez képest - a szezonalitás miatt - javulást mu­tatnak az adatok, kétezerrel töb­ben dolgoztak szeptember vé­gén, mint márciusban. Ugyan­akkor ez a növekedés elmarad a tavalyi hasonló időszakban be­következett 2700-tól. A teljes munkaidőben alkal­mazásban állók átlagos bruttó keresete országos szin­ten 210 ezer 100 forint, ezen be­lül a vállal­kozások­nál dolgo­zóké 214 ezer 500, a költ­ségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 201 ezer 500 forint volt. A bruttó keresetek 4,4 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakát. Az átlagkeresetek a versenyszférában 4,9, a költség- vetés területén 2,3 százalékkal nőttek, míg a fogyasztói árak nö­vekedése 3,6 százalék volt. Az utóbbi szférában az adó- és járulékváltozá­sok ellentételezésére a keresetbe nem tarto­zó kompenzációt fi­zetnek havonta. Január-szep­temberben a teljes munkaidő­sök közel fele át­lagosan 5200 fo­rintjuttatást kapott ezen a címen. A bankosok, biztosítósok keresték a legtöbbet A LEGJOBBAN FIZETŐ gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt, ahol a 458 ezer forintos brut­tó volt az átlag, ezt az infor­máció és kommunikáció kö­vette 392 ezer 500, valamint az energiaipar 366 ezer 500 forinttal. Nyilván a vezetői fi­zetések is emelték az átlagot. A legkevesebbet a szállás­hely-szolgáltatás, vendéglátás területén lehetett keresni le­gálisan, 124.600 forintot, il­letve az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevé­kenységhez tartozó feladatkö­rök sem fizettek túl jól, az át­lagos bruttó bér itt 147 ezer 900 forint volt. Nem bírta a rendszer a sok pályázatot Magyarország A Vidékfej­lesztési Minisztérium soron kívül módosítja a LEADER- pályázatok beadásáról szóló rendeletet, hogy azok is be­nyújthassák kérelmeiket, akik az elektronikus rend­szer terheltsége miatt no­vember 15-én ezt nem tud­ták megtenni. Az elektroni­kus rendszerbe szeptember 30-tól november 14-ig 1984 pályázatot töltöttek fel, míg az utolsó 24 órában 5572 pá­lyamunka érkezett. A módo­sított jogszabály hatálybalé­pése után 7 nap marad a pá­lyázatok feltöltésére. Kamarai javaslatok a dolgozói képzésekre heves megye A Heves Me­gyei Kereskedelmi és Iparka­mara is javaslatot tett a szak­képzési hozzájárulásról szó­ló törvényjavaslat módosítá­sára. A szervezet a saját dol­gozók képzésére fordítható összeget meghagyná, tehát a mikro- és kisvállalkozások esetében ez a bruttó kötele­zettség 60 százaléka, egyéb esetben a bruttó kötelezett­ség 33 százaléka lenne. Sza­bályoznák viszont az egy dolgozó képzésére elszámol­ható költség maximumát. Ez elméletorientált képzéseknél évente 35 ezer forint lenne, gyakorlatigényes képzések­nél a duplája. A kamara sze­rint csak a teljes munkaidő­ben foglalkoztatottak képzé­sére lehessen költséget el­számolni, s évente fejenként csak egy tanfolyamot. Szigo­rítanák az ellenőrzést. Lejárnak a régi ügyfélkapus jelszavak MAGYARORSZÁG Meg kell hosszabbítani a 2012. január 1-jéig érvényes ügyfélkapus jelszavak lejárati dátumát. A dátum ellenőrizhető a www.magyarorszag.hu por­tálon, az ügyfélkapuba törté­nő bejelentkezést követően a „Saját adatok” menüpont alatt A jelszó lejárati dátu­ma módosítható a Jelszóvál­toztatás” menüpontban. A lejárati dátum változtatásá­hoz nincs szükség új jelszó beállítására, egyszerűen megtehető a régi jelszó meg­erősítésével is. Három hevesi a feketelistán adóhiány Százmilliókkal tartoznak a hivatalnak Téli legeltetés csak módjával nitrát A hideg időszakban sok helyen tilos trágyázni A feketelista.hu az adóhatósági adatok alapján elemzést készí­tett azokról a cégekről, amelyek­nek az adóhiánya egyenként meghaladja a 100 millió forintot 2011- ben. Az összegzés 458 cégnevet tartal­maz, huszoneggyel kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt. Az adófizetési morál egy év alatt azonban mit sem változott, e cégek együttes adóhiányának összege most 142,5 milliárd forintra rúg, öt- milliárddal több, mint az elmúlt esztendőben. Ez az adat nem a nyilvántar­tott teljes adótartozásról szól (an­nak összege már meghaladja a 2200 milliárd forintot), hanem azokról a hiányokról, be nem fi­zetett vagy be sem vallott adók­ról, amelyekre az ellenőrök vizs­gálata derített fényt. Az összesítés szerint tizenkilenc cég egyenkénti adóhiá­nya meghaladja az egymilliárd forintot is. Az élen szereplő miskolci DAM 2004 Kft. pedig 6,728 mil­liárdos hiányával minden eddigi összeget felülmúl. A második a szintén felszámo­lásra ítélt Politrend Kereskedel­mi Kft. 2,728 milliárd forint adó­hiánnyal, nem beszélve a megál­lapított jogkövetkezmények ösz- szegéről, ami 2,164 milliárd fo­rintra rúg. Harmadik helyre a budapesti ZB Kereskedőház Ke­reskedelmi és Szolgáltató Zrt. so­rolható 2,216 milliárd forint hi­ánnyal. Heves megyéből három vál­lalkozás került fői a listára. Leg­elöl a gyöngyösi Mátraniss Kft. található, több mint 570 millió forintos adóhiánnyal. A pálya­futását Szentesen kezdő, majd viszneki székhelyen, mostanra azonban Budapesten bejegyzett Berek-Mix 2002 490 millió fo­rintot nem fizetett be, míg a ko­rábban Budapesten, Gyálon és Érden nyilvántartott, mostanra Füzesabonyba került Casa Hotels Kft. 418 millió forintos adóhiányt görget. ■ T. B. ■ Nem változott az adófizetési morál, sőt nőtt a tartozás. A Natura 2000-es gyepterületek használóinak engedélyt kell be­szerezniük az október 31. és áp­rilis 23. között történő legelte­téshez és nád irtásához. Ez a környezetvédelmi fel­ügyelőségnél, helyi jelentőségű védett természeti terület eseté­ben a települési önkormányzat jegyzőjénél kérhető. A Magyar Agrárkamara köz­leménye szerint november 15- től február 15-ig tilos trágyát ki­juttatni, illetve tárolni a nitrát­érzékeny területeken. Ez alól kivétel az őszi kalá­szosok fejtrágyázása február 1- jétől. A tilalmi határidőn túl is tilos a trágyázás, trágyatartás fagyott, vízzel telített, hótakaró­val borított talajokon. A trá- gyázási tilalmi idő­szakban a téli le­geltetés bizo­Egy tehén éves nitrogén­termelése elég egy hektárra. riyos feltételek mellett megen­gedett, amelyek akkor is betar- tandók, ha a terület Natura 2000-es, s rendelkezik a termé­szetvédelmi hatóságtól kapott engedéllyel. Előírás, hogy az állatsűrű­ségből származóan a kijuttatott trágya éves szin­ten nem haladhatja meg a hektáronkénti 120 kilo­gramm nitrogénhatóanyag­mennyiséget. A magánszemélyek háztar­tási igényeit meghaladó meny- nyiségű állatot tartóknak, vala­mint minden nitrátérzékeny te­rületen gazdálkodónak decem­ber 31-ig adatot kell szolgáltat­nia a trágyázásról. ■ T. B.

Next

/
Thumbnails
Contents