Heves Megyei Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)
2011-11-21 / 272. szám
2011. NOVEMBER 21., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KORKÉP Jönnek a reggeli fagyok, nagy kárt okoznak a rosszul lezárt csapok Több olvasónk tapasztalata alapján elmondható: komoly károkra számíthatnak az első fagyos hajnalok után azok, akik időben nem zárták el és légtelenítették a kerti csapokat. A rendszer sérül, és emellett több köbméter víz is elfolyhat, és még a szakembernek is fizethetünk. ■ Több köbméter víz is elfolyhat, és a szakembernek is fizethetünk. Az erősen hideg éjszakák és reggelek a kerti csapokra és a télen nem használt üdülőházakra jelenthetnek veszélyt. Kiss Károly víz- és gázszerelő arra figyelmeztet, nem elegendő csak az alsó csapot elzárni, mert attól még a vezetékben maradt csurgalékvíz megfagyhat.- Szakszerűen úgy lehet a vezetékrendszerünket megóvni - mondja a szakember -, ha az alsó csapot elzárjuk, a felsőt viszont kinyitjuk. Ekkor a csurgalékvíz szürcsögő hangon távozik. Üdülők esetében a legbiztonságosabb eljárás, ha a rendszer komplett víztelenítését kérik. Ekkor a csövekből kompresszorral szívják ki a vizet, így a csurgalék nem tud megfagyni. Nem árt tehát ellenőrizni a hálózatot ezekben a napokban, így felesleges kiadásoktól kímélhetjük meg magunkat. ■ Sz. R. Nem hiába tanultak táncot és bábozást A hevesi és füzesabonyi térség óvodásai és iskolásai közös műsort adtak a hevesi művelődési házban a minap. A hevesi Csodavár tagóvoda mondókákkal készült, míg a Hevesi József tagiskola ludasjátékkal, tánccal, bábjátékkal lepte meg a közönséget. A gyerekek ebben az intézményben évek óta tanulják a bábozás mesterségét, a néptánc tanítása pedig hagyománnyá vált. A Körzeti Tagiskola Pille tánccsoportja, valamint az Újtelepi Tagiskola diákjai is bizonyították tánctudásukat. A napot Varró Emese és Gonda László zenés-énekes összeállítása zárta. ■ Sz. R. A vendégágy már nem elég TURIZf kihívások várnak a napraforgós házak gazdáira Játszóudvar Egerszalókon. Mostantól négy napraforgót csak az a falusi vendéglátó kaphat, aki nemcsak szállást ad, hanem programot is kínál. Az új napraforgós védjegy 3 szempont szerint 4 minőségi kategóriába sorolja a falusi szállásadókat. A rendszer most vizsgázik. Barta Katalin Kárpáti Endre, a Siroki Idegen- forgalmi Egyesület vezetője 2001 óta foglalkozik falusi turizmussal. Az ágazatban tapasztalható válság ellenére ő kivételesen nem panaszkodik. Bár még nem ért véget az esztendő, az idei év mérlege számára mindenképpen pozitív. Meséli, hogy a tavalyihoz képest nyolcvan százalékkal nőtt vendégházában a forgalom. Hogy mi kellett ehhez a bravúrhoz? Véleménye szerint csupán munka, szorgalom és ötlet, ötlet minden mennyiségben. Azt mondja, hogy rosszabbul teljesítő kollégáinak egy dolgot kellene megérteni: aki falusi vendéglátásból akar manapság megélni, vagy jövedelmét ezzel a tevékenységgel kiegészíteni, annak már rég nem elég vendégágyakat kínálgatni. Minél több szolgáltatást kell(ene) nyújtani a saját portáján, s olyan programokat ajánlani helyben, vagy a környéken, amik többnapos maradásra bírják az egész családot. Ezt a célt szolgálják az ágazatot érintő, idén életbe lépett változások is, amiket Endre nyomon követ. Tisztában van az új napraforgós védjegy bevezetésével is. A nyáron életbe lépett rendelkezés szerint az új nemzeti védjegyet a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének (Fatosz) megyei szervezeteinél lehet igényelni és arról a Nemzetgazdasági Minisztérium dönt. Haász Tamásné, a Heves Megyei Falusi Júrizmus Szövetség titkára a változás lényegét kérésünkre az alábbiakban összegzi: - Az új minősítési rendszer jóval szigorúbb, mint az előző. A négy napraforgó eléréséhez például minden szobához külön fürdőszoba dukál. Külön pontozzák a ház külső és belső megjelenését, továbbá a különböző szolgáltatásokat. A fakultatív programokat külön is értékelik, 8-12 kritériumot vizsgálva. Legalább öt feltétel Nyolcvan éve kezdődött el HAZÁNKBAN (1 falusi turizmus az 1930-as évektől vált egyre ismertebbé, elsősorban a Balaton környékén, a Mát- ra-Bükk hegységben, a folyók mellett, valamint a kedvező éghajlati és táji adottsággal rendelkező falvakban. Ezekben az időkben leginkább még a városlakó gyerekek élvezték ezt az üdülési formát, azzal a szándékkal, hogy megismerhessék a falu mindennapi életét, a dolgos hétköznapokat és az ünnepnapokat. A mezőgazdasággal, földműveléssel, állattenyésztéssel és a kertészettel való megismerkedés életre szóló élményt nyújtott számukra. megléte esetén ítélik oda a specializált szolgáltatásra vonatkozó - például lovas- vagy éppen gyermekbarát porta - címeket. Összesen 800 pontot lehet elérni a bírálat során. A fotókkal dokumentált pályázati űrlap az országos szövetség szakértői elé kerül, s ők küldik tovább a Nemzetgazdasági Minisztériumba, ahol 3-5 tagú bizottság hagyja jóvá a besorolást. Végül a minősítő okmányt Matolcsy Gyögy miniszter is ellátja kézjegyével. E tanúsítvány . birtokában pályázhatnak a vendéglátók különböző állami forrásokra. A minősítési folyamat néhány hétig tart. Megyénkből többen is szeretnék megszerezni az új védjegyet. Az első hét jelentkező november 25-én Egerszalókon, a faluházban veheti át a miniszter által aláírt okmányt a szövetség által szervezett szakmai találkozón. Már készül Heves megye új katalógusa: négy napraforgó, a minőség A HEVES MEGYEI Falusi TÚriZ- mus Szövetséget 42 településről csaknem 600 szállásadó alkotja. Az új nemzeti védjegy három fő szempont - az ingatlan megközelíthetősége és külső megjelenése, a belső felszereltség, valamint a működtetők által nyújtott szolgáltatások - alapján sorolja négy minőség kategóriába a falusi szállásadókat. A szövetség már javában szervezi a 2012-es katalógus megjelenését, amelyben a szállásadók adatain kívül az önkormányzatok által szervezett programok is megjelennek majd EGYPERCES INTERJÚ Egyeztetnek a parádi erdők műveléséről A Heves Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága hamarosan megkezdi a jövő évben hatályba lépő körzeti erdőtervezés egyeztetéseit. Megyénkben Párádon és a mellette fekvő hét településen döntenek majd 14 ezer hektárnyi erdő következő tíz évre szóló erdőművelési, fakitermelési keretszámairól, számolt be Szabó Szilárd erdészeti igazgató.- Hogyan zajlik ez a folyamat?- Az erdőterv előkészítése már tavaly elkezdődött: méréssel, adatgyűjtéssel meghatároztuk az erdőrészletek termőhelyi viszonyait, az erdőállományok jellemzőit, rögzítettük az általunk észlelt egyéb, a tervezéshez szükséges adatokat, valamint elvégeztük a nyilvántartási térképek készítéséhez szükséges felmérést. December 9-éig a gazdálkodók, hatóságok, önkormányzatok, természetvédő civil szervezetek jelezhetik észrevételeiket, javaslataikat.- Kikkel egyeztetnek még ebben a témában?- A terület gazdálkodóival személyes megbeszélések kezdődnek majd. A tárgyalások december 12-én indulnak, ezek után a lakosságot tájékoztatjuk a fejleményekről.- Jövőre melyik körzet következik? 1 '- Megkezdtük a pétervá- sárai körzet terepi felvételét, amely 15 ezer hektárt érint, ennek egy része Nógrádban található. A Heves Megyei Kormányhivatal végzi majd a nagymarosi térség 12 ezer hektárnyi területének tervezését is. ■ T. B. Szabó Szilárd: a tárgyalások december 12-én kezdődnek. Egerben egy darabig nem muzsikálnak Barsi Csaba lábára néptánc Tartalmas, élménydús tizenöt esztendő után Táncot tanít: Barsi Csaba. Talán nincs ember Egerben, aki ne hallotta volna, vagy ne látta volna leírva e mondatot. Szű- kebb hazánk folklór-életének meghatározó szereplőjéről van szó, bár talán sokan nem is tudják, hogy egy miskolci fiatalember ismertette meg őket - például - a moldvai lépések alapjaival. Azt pedig még kevesebben tudják, hogy Barsi Csaba a miskolci Hermann Ottó Múzeum gyűjteménykezelője. A nyáron Táncművészeti Nívódíjjal elismert oktató először 1989-ben járt a hevesi megyeszékhelyen, s utoljára akkor, amikor átvette a díjat.- Csak 17 éves voltam, amikor megkerestek az egri főiskoláról - meséli. - Már akkor bolondja voltam a táncnak, képes voltam bármilyen áldozatot meghozni. Stoppal jártunk át Miskolcról, akkoriban még ezt is lehetett. Pár év kihagyás után, ’96-tól az egri táncházak állandó házigazdája lett. Közel 10 évig dolgozott a Kerekes Együttessel, számtalanszor a Gajdos Zenekarral és rengeteg nagy városi rendezvényen találkozhatott vele a publikum. Szerinte a jó táncházak ismérve a rendszeresség, valamint a jó zenészek, akik - mint egykor egy-egy faluban - ismerik a táncosokat, köszönt el a megyeszékhelytől a nívódíjas oktató tudják, hogyan kell a „Iá búkra muzsikálni”. Vallja: a táncház vezetője példát kell mutasson. Ügyelni kell arra, hogy mindenki jól szórakozzon, s csak akkor legyen vége a rendezvény nek, ha „min denki kitáncolta ma gát”. Barsi Csaba közel 10 évig vezette a Lajtha László Néptáncegyüttest BARSI CSABA Néptánc-oktató, gyűjte- ménykezel&segédm uzeoló- gus. SZÜLETETT: Miskolc, 1972. CSALÁDI ÁLLAPOT: nős, | egy kislány édesapja végzett- sí SÉGEI: táncoktató, táncházvezető, koreográfus. JELENLEGI EGYÜTTESE: Agyagbanda Az egyre divatosabb folklór feldolgozásokat azonban óvatosan kezeli.- Régen ragaszkodtam az autentikus népzenéhez. Ma - talán a kor miatt - már engedékenyebb vagyok, ha feldolgozásokról van szó. De még most is azt mondom: az igazi népzene annyira tiszta és igaz, hogy nagy felelősség hozzányúlni. A Csík Zenekar például nagyon sokat tett a műfaj elfogadottságáért, de sokan populáris zeneként kezelik, arra nem kíváncsiak, hogy a kalotaszegi muzsika honnan jött. A Lajtha László Néptáncegyüttes vezetésére 2003-ban kérték fel, s már az első próbán kiderült „nem tinglitanglira jött ide”. Újjáalakult a csapat, rendbe tették a ruhatárat, s két jubileumot is gálaműsorral ünnepeltek meg. A csoport élén eltöltött esztendők rengeteg élménnyel ajándékozták meg. Ezek egy része kézzelfogható: a 35 éves ünnepségre egy könyvet js kiadtak. Csaba példányába minden táncos írt valamit. Nyáron egy korszakot is lezárt: az egrit.- Megnősültem, megszületett a kislányom, aki már egyéves. Eddig ingáztam Miskolc és Eger között, ez sok időt elvett. Igazán még most sem fogtam fel, mennyi minden történt. Az Biztos: tartalmas 15 év volt. ■ P. A.
