Heves Megyei Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)
2011-11-03 / 257. szám
2011. NOVEMBER 3., CSÜTÖRTÖK - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP 3 Abasár KÉRDÉSEK Az önkormányzatokkal kapcsolatos változásokról kérdezhették a szaktárca illetékesét a Települési Ön- kormányzatok Szövetségének (TÖOSZ) megyei szervezetei és a Mátrai Önkormányzatok Szövetségének tagjai. A találkozón több településvezető is aggodalmát fejezte ki a készülő új ön- kormányzati törvénnyel kapcsolatban. A részletek még nem ismertek, ennek ellenére a TÖOSZ támogatná az önkormányzati rendszer átalakítását. Például visszaállítanák a feladatalapú önkormányzati finanszírozást, de az iskolák államosításának már nem örülnének. A szervezet már el is készítette a számokkal alátámasztott javaslatcsomagját, amit el is küldtek a Belügyminisztériumba. (J. M.) AdáCS KÉPEK A Világharmónia Futás elindítója, Sri Chinmoy által készített festményeket ajándékozott a helyi általános iskolának a Világharmónia Futás Szervezőiroda. Az alkotások kreativitást, örömet, harmóniát és szépséget jelenítenek meg a művészet nyelvén, és ezáltal segítik a gyermekeket is, hogy könnyebben felszínre hozhassák a bennük rejlő képességeket. A szervezőiroda hasonló képekkel ajándékozta meg az abasári oktatási intézményt is. (J. M.) Gyöngyös KUTAK Látványos fény- és vízjátékkal újítják meg a Fő téren lévő négy szökőkutat, melyeket új gépház működtet majd. A Fő téren kívül több más belvárosi park is megújul, melyre több százmillió forintos uniós támogatást nyert a város. A funkcióbővítő városrehabilitációs pályázati pénzből csaknem 20 millió forintot fordítanak a szökőkutak vízgépészeti fejlesztésére, valamint a kutak burkolatfelújítására. A munka a tervek szerint november közepén fejeződik be. (J. M.) Gyöngyöshalász kultúra Energiatakarékos, környezetbarát és esztétikus lett a megújult és nemrég átadott József Attila Művelődési Ház. A kulturális épületet 1961-ben építették, amit uniós támogatással körbe- szigeteltek, felújították a homlokzatot, újjáépítették és akadálymentesítették a bejáratok előtti lépcsőket, kicserélték a külső nyílászárókat, és térburkolat készült az udvaron és a főbejárat előtt. (J. M.) Nem kell a ház előtti telek lakótelep Az erőműi főteret és az utakat megtartaná a város A lőrinci önkormányzat nem azért adná át a Mátravidéki Erőmű lakóinak a településrész közterületeit, mert ettől nagyobb adóbevételt remélnek, ám az ötlet mégsem tetszik minden érintettnek. Tari Ottó A lőrinci önkormányzat rendezni szeretné a Mátravidéki Erőmű társasházai között húzódó területek - az úgynevezett tömbtelkek - helyzetét. Noha a tervezet szerint a döntés nyomán a város nem számít többletbevételre, az ötlet mégsem nyerte el minden érintett tetszését.- Az épületek alatti részt, illetve az azokat körbevevő keskeny sávot leszámítva minden lakótelepi négyzetméter közterületnek minősül - vázolja az alaphelyzetet Jánosi László településfejlesztési tanácsnok. - Az ott élők egy része kora nyáron azért demonstrált, hogy az önkormányzat tartsa rendben ezeket a parcellákat. Ez azért kivitelezhetetlen, mert akkor a lőrinci és a selypi városrész lakói is joggal jjj tarthatnának igényt arra, hogy | közpénzből tegyük rendbe lakó- | helyük környezetét. A tanácsnok úgy látja, a rég elfogadott városrendezési koncepció jelentheti a megoldást. Ennek alapján a több mint harminc lakóépület tulajdonosai jelképes összegért megvásárolhatnák a kérdéses területeket - a főtér és a közutak kivételével. A „jelképes összeg” ez esetben a tranzakcióhoz elengedhetetlen kiadásokat, a mostani számítások szerint 15-20 ezer forintot jelent. Magánszemélyek, jogi személyek rab gyula (képünkön), a Mátravidéki Erőműnél megalakult Környezet- és Érdekvédelmi Szövetség (KÉSZ) elnöke szerint jelenleg nem időszerű a tömbtelkek értékesítése. Leszögezte: mindez a társasházak saját elhatározásán múlik, de a KÉSZ álláspontja az, hogy a lakótelepiek veszítenének az üzleten. Egyrészt azzal, hogy ezentúl a nyugdíjasoknak is saját maguknak kellene rendbe tenniük portájuk környékét (a telepen csaknem 150 hatvankét évnél idősebb ember él), másfelől pedig a városban a magánszemélyek valóban nem ftétnek telekadót, a jogi személyek viszont igen. Márpedig a társasházak jogi személynek minősülnek - ismertette álláspontját. Pammemé Gaál Ágnes jegyző erre a felvetésre azt válaszolta: a rendelkezések szerint a társasházak tulajdonosi közösségek, azaz jogi személyiség nélküli társaságok.- Ezzel az erőműiek rendkívül jól járnának, hiszen ingatlanaik értéke gyarapodhat - húzza alá Jánosi László, hozzátéve: inkorrektek azok a hangok, amelyek azt sugalmazzák, hogy a lépéssel az önkormányzat jól jár, mert több adót szedhet be.- Lőrinciben a magánszemélyek nem fizetnek telekadót, és nem is tervezzük ennek bevezetését - nyomatékosba. - A cél az, hogy egyszer s mindenkorra rendezzük a tulajdonviszonyokat. A társasházanként 1900-2600 négyzetméteres területet az egyes ingatlanokra átszámítva, milliós nagyságrendű értéknövekedéssel jár. A fenti elképzelés egyelőre csak vitaanyag. Mielőtt a képviselő-testület elé kerül, Víg Zoltán polgármester a városháza szakembereivel együtt megbeszélésre hívja a társasházak közös képviselőit, s csak ezt követően alakítják ki a végleges álláspontot. Várhatóan a jövő év első harmadában. Mik azok az úszótelkek? A közbeszédben tévesen szerepelnek úszótelkekként a jelzett erőműi ingatlanok. Az úszótelek a tömbtelken álló, külön épületek részére kialakított telek elnevezése; ennek magában kell foglalnia az épületet, az előlépcsőt és az épület körüli járdát, az épülethez tartozó, közmű céljára szolgáló műtárgyakat, továbbá az épület körüli legkevesebb egyméteres területsávot. A kialakítás további feltétele az úszótelken álló épület önálló közműcsatlakozásá: nak biztosítása. A Mátravidéki Erőműnél ez esetben tömbtelkekről beszélünk. Ebből hetet alakítottak ki a lakótelepen, s ezek mindegyikén több társasház és úszótelek található. ■PPMliLU Egy régi-új szimbólum A HELYTÖRTÉNETET JÓL ismerő bodonyiak tudják: 1904-ben olyan tűzvész pusztított a faluban, ami minden értéket felemésztett. Hogy miként keletkezett az a régi tűz, jómagam nem tudom, de abban biztos vagyok, hogy a ma élő bodonyiak nagyon nem szeretnék, ha a történelem megismételné önmagát. A végzetes szikra pedig bármikor, bárhol lángra kaphat. Az oltás és a mentés csak akkor lehet eredményes, ha a bajban ész és szív a helyén van, az eszközök működnek, s ha pánik helyett a gyors, hatékony együttműködésre törekednek az emberek. bodonyban a legutóbbi tűzesetkor aludt a falu, csak a helyi érdekcsoportok között évek óta tartó láthataüan feszültség izzott kitartóan az éjszakában... Nem verték félre a harangokat, az emberek nem álltak csatárláncba, az önkéntes tűzoltókhoz későn jutott el a tragédia híre, a polgármester is már csak akkor értesült a bajról, amikor már minden porig égett. A tűzcsapok ma sem működnek, s az önkéntesek szivattyúja is szervizben van jó ideje. Leégett egy kecskeól és egy csűr. Mondhatnánk: nem nagy ügy. Ám ha másfelé fúj a szél, más is leéghetett volna: mondjuk egy utcá- nyi ház. aki látta, tudja: Milos Forman Tűz van, babám! című vígjátéka nem a derék, cseh tűzoltók tisztességét kívánta kétségbe vonni, csak egy abszurd kort szeretett volna elénk rajzolni. Rendszerváltás ide, rendszerváltás oda: a közép-európai néző szemében a tűzoltó, aki körül akarata ellenére borul lángba minden, ma is időszerű szimbólum. tartok tőle: még sokáig az is marad... VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu Lomtalanítás: ügyfélhez igazodik a szolgáltató Jövőre megváltozik a lomtalanítási rendszer Gyöngyösön. Januártól már nem az eddig megszokott módon, kampányszerűen végzik a körzetesített hulladékelszállítást. A hatékonyabb munka érdekében a szolgáltatást igénybe vevőknek kell majd jelezniük az ügyfélszolgálati irodán, hogy hol és mikor szeretnének lomtalanítani, és hozzájuk igazodnak majd a szállítók.- Ennek több előnye is lesz. Az egyik, hogy a gyöngyösiek nem lesznek időponthoz kötve, és így nem kell majd a cégünk munkaritmusához alkalmazkodniuk, ha lomtalanítani szeretnének. Szintén pozitívumnak számít majd, hogy ha nem városméretű lesz a lomtalanítás, akkor eltűnhetnek azok a csoportok is, amelyek a lomokat még a helyszínen felbontják, feltúrják és szétszórják. Az új rendszer tehát a köztisztaságot és a közbiztonságot is segíti, ráadásul a lomtalanítás az év bármelyik szakában elvégezhető - vélekedett Sári Péter, a szolgáltatást biztosító AVE Gyöngyösi Hulladékkezelő Kft. ügyvezető igazgatója. A lomtalanítási rendszer megváltoztatását a városvezetés kezdeményezte, ugyanis a nagyobb hulladékgyűjtő akciók alkalmával a közterületek tisztán tartása hatalmas mennyiségű pénzt emésztett fel. ■ J. M. Az európaiság elkötelezett lengyel híve évforduló A száz éve született Nobel-díjas költőt idézi az egri tárlat A XX. századi lengyel irodalom száz éve született meghatározó szereplője kevéssé ismert a magyar közönség előtt. Pedig a Nobel-díjas Czeslaw Milosz a „Családias Európa” című esszé- isztikus kötetében arról írt, hogy Lengyelországnak két igazi barátja van: a magyar és a szerb. Az annak idején a párizsi Irodalmi Újság égisze alatt megjelent dokumentumsorozat Magyarországgal foglalkozó kötetének szerkesztőjeként is a baráti ország népszerűsítője volt. Mindez azon a kiállításon derült ki, amely az Egri Lengyel Települési Önkormányzat közreműködésével nyílt meg a Gárdonyi Géza Színház aulájában. Az A megnyitó. Venczel Valentin (jobbra) színművész olvasott fel az europér lengyel író-költő ma is érvényes mondanivalójú műveiből. eseményre Lengyelország soros EU-elnöksége, illetve a költő születésének 100. évfordulója alkalmából került sor. A tárlat felidézi a 2004-ben elhunyt irodalmár sorsfordulókkal teli életét, valamint azokat a műveket, amelyekben az európai kultúráról, az identitás válságáról, a költészet és a próza gondolatformáló erejéről írt. A november 7-ig látható kiállítást a lengyel kisebbségi önkormányzat elnöke, Jadwiga Florianska megnyitó szavai után Saárossy Kinga alpolgármester és Arkadiusz Bernas, a Budapesti Lengyel Intézet igazgatója ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. ■ Sz. I.' « 4 (
