Heves Megyei Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)
2011-11-10 / 263. szám
6 GAZDASÁG 2011. NOVEMBER 10., CSÜTÖRTÖK JÓ TANÁCS Figyeljünk az új szabályokra ÚJ SZABÁLYOK, NAGYOBB VÉDELEM Olvasóink sokasága jár pórul a termékbe- mutatós és internetes vásárlásokkal. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége ezúttal közzéteszi a fenti esetekre alkalmazott új irányelveket. az új irányelv két fogyasztói szerződéstípust foglal magába. Az egyik az üzlet- helyiségen kívül kötött szerződések köre. Ilyenek a házaló kereskedés egyes fajtái, az árubemutatók, az utazással egybekötött termékbemutatók. AZ INTERNETES VÁSÁRLÁSOK terén a vállalkozásoknak széles körű tájékoztatási kötelezettségük van. A szerződéseknek tartalmazniuk kell a fizetési, szállítási, teljesítési feltételeket, a teljes költséget és minden egyéb díjat. A fogyasztóknak kifejezetten meg kell erősíteniük, hogy tudomásul vették, az adott szolgáltatásnak ellenértéke van. A tájékoztatási kötelezettség kiterjed az elállás részletes feltételeire is, amit formanyomtatvány tartalmaz. Az elállási jog 8 napról 14-re nő. ÜZLETHELYISÉGEN KÍVÜL megkötött szerződés esetén ez az időszak attól a naptól kezdődik, amikor a fogyás?;-; tó aláírja a megrendelőlapot. Távol lévők közötti szerződésnél az elállási időszak akkor kezdődik, amikor a fogyasztó a megrendelt árut átveszi. A kereskedőnek az elállást követő 14 napon belül kell visszatérítenie a termék árát, beleértve a szállítási költséget. A kereskedő a szerződés megkötése után legkésőbb 30 napon belül köteles leszállítani az árut. ha a kereskedő telefonvonalat használ a kapcsolattartásra, a fogyasztót az alapdíjnál magasabb összeg nem terhelheti. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Buszt is gyárthat a Rába járműipar Alig akad belföldi megrendelésük a hazai gyártó cégeknek Évi néhány száz darabos megrendelést biztosító piacra szállna be itthon a Rába, ha valóban megkezdené autóbuszok összeszerelését is. Az új szereplő megjelenése persze nem jönne jól az új itthoni megrendelésekben is bízó hazai cégeknek. Demeter Kálmán Felzaklatta a 39 tagú Magyar Autóbuszgyártó Klasztert Fónagy Jánosnak, az NFM politikai államtitkárának a keddi kormány- szóvivői sajtótájékoztatón tett kijelentése, hogy a tartósan eredményes buszgyártás fenntartásához évi 10-12 ezer jármű értékesítése szükséges, miközben itthon 600-800-nál több új buszra nincs szükség évente. Azt viszont elképzelhetőnek tartotta az államtitkár, hogy beszállítóival közösen a Rába egy összeszerelő üzemet hozzon létre Magyar- országon, ahol évente néhány száz buszt legyárthat. „Hol van az a 600-800 darabos megrendelés? Boldogok lennénk, ha a BKV és/vagy a Volánvállalatok ennyi járművet vennének!” - reagált a fentiekre Vincze-Pap Sándor, a 12 tagú Magyar Buszgyártók Szövetségének (Mabusz) elnöke. A Magyar Autóbuszgyártó Klaszter (MÁK) részéről pedig Fórián István elnök úgy tájékoztatta lapunkat, hogy „évi 250- 300 autóbusz legyártásával már nyereséges lehet több Magyar- országon (még) működő autó- buszgyár is, folyamatosan munkát és megélhetést biztosítva 800-900 embernek”. Noha a két szakember nem utalt rá, de Fónagy János kijelentése, hogy az egyébként éppen állami tulajdonba kerülő Rába „egy összeszerelő üzemet hozzon létre Magyarországon, ahol évi néhány száz buszt legyárthat”, akár protekcionista kijelentésként is értékelhető. Hiszen a Volán-társaságok több hónapja nem írnak (vagy nem írhatnak?) ki közbeszerzési pályázatot. A pénzügyi válság miatt legutóbb tavaly tavasszal jelent meg autóbusz-beszerzési pályázat. Azonban ez és a 2009- es pályázat együttesen is csak 147 darabos vásárlást eredményezett, az idén pedig húsz új buszt kaptak a közlekedési társaságok, míg korábban évi 400 darab körül volt az átlag. A pangó piac ellenére az elmúlt évben összesen négy új modellt mutatott be a tavaly februárban az Ikarus márkanevet megszerzett Magyar Autóbuszgyártó Kft., valamint a győri Kravtex és a NABI. Valószínűleg azért, mert ebben a szakmában sem lehet leállni a fejlesztésekkel, s azért is, mert reménykedtek: hátha mégis lesz hazai vevőjük. (VJagyarországon az elmúlt két évtizedben átlagosan 450 autóbuszt vásároltak a közlekedési vállalatok, ám ez a szám természetesen nem volt elegendő a buszflotta öregedésének megállítására. A magyar tömegközlekedési autóbuszok közel harmada, azaz több mint 2700 jármű öregebb 21 évesnél: cseréjük már Kravtex Kft. 2009 ro o HO Ár bevétel 6541 5960 Üzemi eredmény 948 868 Adózás előtti eredmény 1164 998 Adózott eredmény 986 934 Mérleg szer. eredm. 786 734 Sajat toké 5907 6628 Hosszú lej. köt 83 36 Mérlegfőösszeg 7674 8551 (MILLIÓ FORINT) FORRÁS: KIM A Kravtex termelése 2006 175 2007 108 ___ 20 08 _________________127 20 09 123 2010 ______________120 (D ARAB) FORRÁS: CÉGKÖZLÉS nem tűr halasztást. További mintegy 1500 autóbusz 16 évesnél idősebb, ezeket is egy-két éven belül cserélni kell. Összességében a következő öt évben 4000-5000 autóbusz cseréje lenne indokolt hazánkban. Ez az igény megfelelő piaca lehet a még mindig létező hazai autóbusziparnak és a beszállítói körnek. Az autóbusziparunk egyre szőkébb. A fenti három vállalat mellett Vincze-Pap Sándor szerint a debreceni Magyar Jármű- technikai Zrt., valamint a Csaba- metál Zrt. szeghalmi gyára lenBUSZÄRAK egy szóló busz 50, míg a tömegközlekedésben egyre népszerűbb csuklós 70-75 millió forintba kerül. A magyar gyártók legfeljebb bemutató darabok előállítását tudják finanszírozni, ugyanis egyelőre egyikük sem képes konkrét rendelés nélkül mondjuk 7 milliárd forintért legyártani száz buszt. ne alkalmas buszgyártásra, miután a székesfehérvári Alfabusz Kft. két éve csődbe ment. Az elmúlt évben a legtöbb komplett buszt a győri Kravtex gyártotta, miután a hazánkban évente átlagosan 400 karosszériát gyártó NABI buszainak végszerelése, egyebek között motorral való ellátása az Alabama állambeli Annistonban történik, a NABI Inc. üzemében. Igaz ugyan, hogy a NABI az amerikai megrendelésekből él, de szívesen részt venne az elöregedett magyar buszállomány frissítésében, ezért kifejezetten a hazai piacra tervezett két új modellt. Jelenleg több mint ötezer 15-21 éves Ikarus fut az itthoni utakon, így az évi hétszáz busz gyártására képes NABI-nak is jutna megrendelés a piacon. A cég eddig több mint hétezer járművet szállított az Egyesült Államokba, míg magyar Volán-vállalatok csupán 61 járművet vettek a tőle a 2002-04-es időszakban. A 21 modellből álló palettával és két műszakban több mint 500 darabos kapacitással rendelkező Kravtex 120 buszt értékesített idehaza ez elmúlt évben, s ezzel nyereséges is volt. Az idén persze pang a hazai piac, ám a cég tulajdonában lévő mosonmagyaróvári Kühne Zrt. ugyanakkor továbbra is nagy számban szállít német megrendelésre au- tóbusz-vázelemeket, de a megélhetés szempontjából nagyon fontos a mezőgazdasági munkaeszközök - vetőgépek és talajművelő eszközök - gyártása is. Pedig a Kravtex Kft. 1999 óta foglalkozik autóbuszgyártással. Három éve másfél milliárd forintos zöldmezős beruházásban felépült Mosonmagyaróváron egy 11000 négyzetméter alapterületű, komplett autóbuszgyár, amely vázgyártó, fényező és összeszerelő üzemrészekből áll. Az idén pedig közel 500 milliót fordított technológiafejlesztésre - egyebek között komputervezéreit három- dimenziós lézervágóra - a cég. Fónagy János nyilatkozatára visszatérve: a fennállása alatt több százezer autóbuszt gyártó Ikarus is csak fénykorában, a nyolcvanas években volt képes évi 10-12 ezer autóbusz előállítására, de azt is csak úgy, hogy a KGST, valamint a fejlődő országok biztosítottak piacot számára. A MÁK véleménye szerint nemcsak Európában, hanem világszinten is ritka a 10 000 darabos éves kapacitású autóbusz- gyártó, az a néhány vállalat pedig, amely ilyen mennyiségben termel, több kontinensen lévő gyáraival együttesen éri el ezt a darabszámot. A mintegy 40 millió fős Spanyolországban például 16 autóbuszgyártó működik évtizedek óta gazdaságosan, de világszerte számos cég évi 300- 400 autóbusz legyártásából is kiválóan megél. Nálunk háromezer ember osztozik egy pénzintézeti fiókon felmérés A magyarok bankválasztását leginkább a közelség, illetve a megszokás határozza meg A régió országai közül Ausztriában helyezkednek el a legsűrűbben a pénzintézeti fiókok, bank- jegykiadó automatákból pedig Ukrajnában és Horvátországban is több van, mint nálunk. Egyebek között ez derül ki a GfK regionális pénzpiaci felméréséből. Magyarországon a bankfiókok és a bankjegykiadó automaták (ATM) sűrűsége átlagosnak számít. Nálunk nagyjából minden háromezer emberre jut egy pénzügyi szolgáltatást nyújtó pénzintézeti fiók. Ez az arány a vizsgált országok közül Ausztriában volt a legmagasabb, ahol a 8,2 milliós lakosságra több mint 4100 bankfiók jut, vagyis durván kétezer ember osztozik egyen. (Az EU többi országát is nézve a banki ügyintézés szempontjából Ciprus nyújtja a legnagyobb kényelmet polgárainak: ott egymillió lakosra közel 1200 egység jut.) Az ATM-ek számában már léBankfiókok, ATM-ek Bankfiók* ATM*| Ausztria 0,51 0,93 Horvátország 0,29 0,82 Lengyelország 0,44 0,42 Macedónia 0,19 0,42 Magyarország 0,36 0,48 Szerbia 0,34 0,33 Szlovákia 0,31 0,43 Szlovénia 0,40 0,94 Ukrajna 0,33 0,67 * EZER LAKOSRA. FORRÁS: GFK HUNGÁRIA Magyarországon nagyjából 2000 emberre jut egy automata nyegesen nagyobb a különbség az egyes országok között. Szlovénia és Ausztria elsősége nem meglepő e téren, viszont az talán igen, hogy Horvátországban és Ukrajnában is több automata jut egy lakosra, mint nálunk. Magyarországon a fiókok számánál harmadával több az ATM, és így egy automatán nagyjából 2000 fő „osztozik”. Hasonló az arány Szlovákiában, de Lengyelországban és Macedóniában is. A GfK Retail Banking Monitor 2011-es adatai alapján a magyarok bankválasztását továbbra is leginkább a fiók közelsége, illetve a megszokás határozza meg. „A bankfiók közelségét fontosabbnak tartják a magyarok, mint a jó kondíciókat, és általában 5-15 perces távolságban keresnek bankfiókot a lakóhely vagy a munkahely közelében. Ezért különösen fontos a fiókok elhelyezkedésének optimalizálása, megtervezése” - mondta Dunai Albert, a GfK Hungária pénzügyi szektorának menedzsere. „A kereskedelemben, a gyógyszeriparban és a pénzügyi szektorban is egyre nagyobb erre az igény. Ez hozhat költségmegtakarítást, de hozzá is segítheti a vállalkozásokat a kiaknázatlan üzleti potenciálok felismeréséhez és a hatékonyabb kiszolgáláshoz, ráadásul magasabb megtérülést garantál a befektetéseknek is” - tette hozzá. ■ VG * r v i
