Heves Megyei Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)
2011-11-09 / 262. szám
14 HORIZONT HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. NOVEMBER 9., SZERDA Hatalom nélkül is lehetünk bölcsek nyilvánosság Gerő András, a Habsburg Intézet igazgatója szerint az igazi hatalom a spirituális erő Az ismert történésszel - aki legutóbb Egerben tartott előadást - a hatalomról, a nyilvánosság szerepéről, a magyar demokráciáról, az alkotmányos monarchiáról és Habsburg Ottóról beszélgettünk. Bocsi Rita- Ön lohn Stuart Millre hivatkozva azt mondta, hogy a parlamenti kétharmad a többség zsarnoksága. Ez nyilván erős hatalmat jelent. A hatalom lehet-e bölcs? Lehet-e jól használni ezt a felhatalmazást?- Én azt gondolom, hogy a bölcsesség emberhez kötődő fogalom. Tehát a hatalom nem lehet bölcs. Abban biztos vagyok, hogy vannak bölcs emberek az országban. Persze nem föltétlenül a hatalom közelében vannak. Az is a bölcsesség jele lehet, ha valaki nem megy a hatalom közelébe. Bölcs megnyilatkozás figyelmeztetheti a hatalmat. S akinek van rá füle, hallja. Csak meg kell hallgatni, hogy talán nem a legjobb irányba megy, talán egy picit meg kéne állni, talán újra kéne gondolni. Ez az egyik. A másik, hogy minden hatalom úgy gondolja, olyan ez, mint a szerelem. Akik szerelmesek, hiszik, hogy örökre szól. Aki egy kicsit böl- csebb, aki már volt szerelmes, ít? azt mondja, hogy nem szól ötökre a szerelem. A hatalom se szól örökre. A hatalom is olyan, hogy el tud porladni. És minden hatalomnak az a célja, hogy tartósítsa önmagát, hogy minél tovább legyen. És ehhez kell a bölcsesség, ami sokszor hatalomkorlátozással jár. Tehát azt jelenti, hogy akkor tudok tovább megmaradni, ha korlátozom magamat. De ezt csak kívülről lehet megmondani a hatalomnak, s az a kérdés, hogy a hatalom figyel- e erre vagy sem.- Tehát kell az ellenőrzés. Egyfelől a belső, másfelől a külső. Utóbbi lehet a nyilvánosság vagy a sajtó.- így van. Abszolút egyetértek. A nyilvánosság - feltéve, ha az szabad - mindenképpen kontroll. Nem véletlenül hívják a demokráciaelméletekben úgymond külön hatalmi ágnak a nyilvánosságot. A nyilvánosságra odafigyelni hatalmi nézőpontból nagyon alapvető és fontos.- Mi történik akkor, ha ez a nyilvánosság leszorított vagy lefojtott? Volt már ilyenre példa, a cenzúrára és az öncenzúrára is, aminek következtében kialakult a kettős beszéd, amit olykor jelez- gJL v g tek is: „Itt nagy szél fútt, elvitte a betűket”. Vajon most kialakulhat- e ilyen helyzet?- A szabadságnak vannak intézményes biztosítékai. Például az alkotmányban rögzített szabadságjog-rendszer. De különösen a nyilvánosság esetében semmi nem váltja ki azt, amit mi közönségesen civil kurázsinak hívunk. Tehát azt a polgári erényt, azt a polgári bátorságot, ami arról szól, hogy ha valaki valami rosszat észlel a környezetében, azt merje szóvá tenni. Ezt egyetlen intézményes garancia sem tudja biztosítani. De azért persze van egyfajta ütemérzéke az embernek. Ha túl korán mond valamit, lehet, hogy a peremre kerül. Ha túl későn mond valamit, akkor már nincs értelme. De ha van ütemérzék és civil kurázsi egyszerre, akkor szerintem a nyilvánosság megállíthatatlan.- Akkor, ahogyan a bölcsesség is emberhez kötődik, a nyilvánosság is az egyes embereken múlik?- Miért, mit gondolt eddig, min múlik?- Azt gondoltam, történelmileg meghatározott. Most sokan azt gondolják, hogy a politika határozza meg.- Igen, mi hajlamosak vagyunk ezt hinni. Mert van igazsága ennek a dolognak, de nem kizárólagos az igazsága. Szóval a politika nem úgy működik, hogy van egy homogén hatalmi akarat, és mi vagy engedelmeskedünk neki, vagy nem. A szabadság világa pont arról szól, hogy eszmék, vélemények, akaratok ütközéséből áll elő egy dolog. Ez egy kicsit olyan, mint egy pár- kapcsolat. Az a párkapcsolat nem jó, ahol csak az egyik fél dominál, és parancsokat ad ki. Ha nem figyel oda a másikra, előbb- utóbb vége lesz ennek a kapcsolatnak. A másiknak is van véleménye. Kérdés, hogy elmondja-e. De innentől ez már személyes kérdés, hogy elmondjam vagy ne mondjam el. Hallgassak vagy ne hallgassak? S miután ez szabadságában áll minden embernek, nem büntetik meg érte. Mert nem minden |fe. korszak volt ilyen. Egy erős diktatúrában ha az ember elmondta volna nyilváno- mmmmmmmmmmmm san a véleményét, az közvetlen retorziókkal járt volna. Természetesen egy demokráciában is van ennek valamifajta rizikója, de a személyes szabad- , ságát vagy az életét nem ve- Jg szélyezteti ez. „A hatalom olyan, it a szerelem. Azt fkké tart. ” van, hanem alakul. És egy kicsit természetellenes is, mert az ember ösztönösen az ivadékait és leszármazottait próbálja jó pozícióba juttatni, míg a demokráciában a képességeik szerint kerülnek emberek bizonyos pozíciókba. A magyar demokrácia vajon hol tart az evolúcióban?- Engedjen meg egy megjegyzést. Ez lehet, hogy igaz a fukuyamai elképzelésben. Tudniillik bizonyos dolgok természetel- Demokráciában élünk, elmondhatjuk, amit gondolunk. Francis Fukuyama azt mondta egy interjúban, hogy a demokrácia is evolúciós képződmény. Nem csak úgy Gerő András. Ha van ütemérzék és civil kurázsi egyszerre, akkor a nyilvánosság megállíthatatlan. lenesek, de az igazság az, hogy az emberi civilizáció arra épül, hogy természetes ösztöneinket korlátozzuk. Nem akkor eszünk feltétlenül, amikor éhesek vagyunk, nem akkor szeretkezünk, amikor éppen eszünkbe jut. Tehát az ösztönvilágunkat korlátozzuk. A gyerek nem korlátozza. A civilizáció arra épül, hogy ezt az ösztönvilágot korlátozzuk. S ennek a korlátozásnak mi a célja? Az, hogy együtt tudjunk élni más emberekkel. Ezt viselkedési szabálynak hívják. Ez minden korszakban tud más és más lenni, de akkor is a másokkal való együttélésnek ez a feltétele. Ezt csak úgy mondom. Elvi értelemben. A másik pedig, hogy hol tart a magyar demokrácia. Azt hiszem, hogy most - a választók akaratából előállt hatalmi túlsúly miatt - nem a felívelő szakaszában. De ezt a választók akarták így. Ma a legalitás szintjét uralni tudja kétharmaddal egy politikai erő, ez nem kedvez annak, hogy a demokratikus intézmények szabad játéka érvényesüljön. De ezt az emberek akarták. Nekik azon kell elgondolkodniuk, hogy akarják-e ezt még egyszer megint. Jó-e ez nekik így? Lehet, hogy úgy döntenek: jó nekik így. Lehet, hogy úgy: nem jó, de mindkettő az ő döntésük lesz, nem mások döntik el helyettük.- Az elmúlt években az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után láthatóan teret kaptak az indulatok. Ezt meg is tapasztalhattuk a tévéostrom során. A racionalitás helyett az irracionalitás kapott hangot, de mintha az irracionális feltételezné a racionálist, ahogy szereppárok például: a gyermek a felnőttet. Mintha az, akit megválasztunk, segítene nekünk lecsillapítani az indulatainkat.- Joggal lehetett ezt remélni. Amit nem akartunk, azt nagyon nem akartuk. Azért választottunk egy ilyet, és most majd meglátjuk, hogy ezzel a nagyon nagy hatalommal hogy tud élni. Egyelőre némi kétségeket támaszt.- Beszélt korábban arról, hogy milyen jól működhetne nálunk egy alkotmányos monarchia. Többen gondolják így. A vágy a monarchia után nem onnan fakad, hogy a király egyfajta apafigura, akiből az identitásunk, önazonosságunk származtatható?- Persze. Fakadhat ebből is, de racionális megfontolásból is. Lehet érvelni mellette, de valóban fakadhat ebből.- Ön a Habsburg Intézet igazgatója. A Habsburgokat kutatja. Habsburg Ottó mintha egy ilyen apafigura lett volna nekünk. Jól érzékelem?- Szerintem nem. Egy . mß egészen kivételes emberről, kivételes személyes kvalitásokról beszélünk. Ez az ember egyszerre tudott bölcs lenni, egyszerre tudta érzékeltetni, hogy neki ugyan nincs hatalma, de valamifajta spirituális erőt képvisel a bölcsességéből adódóan. Ő személyében tudott intézményesülni. Ez a legnagyobb dolog a világon. Amikor egy személy válik intézménnyé.- Azzal kezdtük a beszélgetést, hogy a hatalom lehet-e bölcs, s erre azt mondta, nem lehet, de egy ember, mint például Habsburg Ottó, lehet.- Igen, nem is volt hatalma soha. Spirituális 4 ereje van. S ez az igamL, zi erő. Megyénkben látható az „óriás” Biblia szentírás Az esztendő minden hetén más magyar városban mutatják be Jövő évi feladataikról egyeztettek a lánglovagok Két esztendeje, 2009-ben volt a Biblia nemzetközi éve. A Hetednapi Adventista Egyház, hogy népszerűsítse a Szentírás olvasását, készített egy 66 nyelvű - beleértve gujarltit, litvánt, shosat és vietnamit - Bibliát, amelynek összsúlya meghaladja a 10 kilót. Magyarul az Ámos- könyvét olvashatjuk. A kötet már a világ minden országát megjárta, hazai másolata tavaly kezdte el utazását a Dunántúlon, idén a Tisza mentén tekinthetik meg az év 52 hete alatt 52 városunkban. Békéscsaba, Debrecen, Hajdúböszörmény és ToÓriási lapok az óriás Bibliában. Csütörtökig Egerben is látható. kaj után érkezett Egerbe a híres könyvkülönlegesség. A kiállítást csütörtökig, délelőttönként egri középiskolákban - Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szilágyi Erzsébet és Dobó István Gimnázium - osztályfőnöki órákon mutatják be a diákoknak, majd délután 2 órától a Bartakovics Béla Közösségi Házban láthatják az érdeklődők, ahol ezentúl mindennap 17.30-tól bibliaismereti előadások is hallhatók a Biblia keletkezéséről, a mai ember életére gyakorolt hatásáról. ■ Sz. E. Kibővített vezetői értekezletet tartottak a napokban a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon, amelyre az igazgatóság vezetői állományán kívül a hivatásos önkormányzati és köztestületi tűzoltóságok parancsnokait is berendelték. A tájékoztatón Csontos Ambrus tűzoltó mérnök ezredes, megyei igazgató ismertette a hivatásos önkormányzati tűzoltók jövő év eleji állami irányítás alá vételéből adódó szakmai, személyzeti, gazdasági jellegű feladatokat. Az állami tűzoltóságokat egyébként az önkormányzatok 1996-ban térítésmentesen vehették át, és azokat jövő januárban az állam hasonló feltételekkel veszi vissza. A szakmai megbeszélésen továbbá a megyei igazgatóság vezetői rövid tájékoztatást adtak a szakterületeiket érintő jelenlegi és előttük álló legfontosabb teendőkről is, egyúttal értékelték az utolsó kibővített vezetői értekezlet óta eltelt időszak munkáját is - tájékoztatta kedden lapunkat Antal Erika tűzoltó főhadnagy, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság sajtószóvivője. ■ M. Z. \
