Heves Megyei Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)

2011-11-09 / 262. szám

6 2011. NOVEMBER 9., SZERDA GAZDASÁG Új gépeket venne további növekedéséhez a Ryanair Még kitarthat a magas tejár veszteségpótlás Jövőre is megkapják a támogatást a termelők - Feldolgozók panasza közlekedés Az írországi szék­helyű Ryanair diszkont-légitár­saság újabb gépek beszerzését tervezi, ennek érdekében tár­gyalásokat kezdett a Boeing- gal, valamint a kínai Comackal - közölte a Bloomberg hírügy­nökség. Európa legnagyobb diszkont- légicége a hosszabb deszti- nációk piacán is növelné a ré­szesedését, és kétszáz új repü­lőgép üzembe helyezése mel­lett hetvenöt százalékkal, 130 millióra növelné utasainak számát ebben az évtizedben - nyilatkozta a Bloombergnek Michael O’Leary vezérigazgató. A terjeszkedési tervek nem tűnnek meglepőnek, hiszen a légitársaságnak az idén egyál­talán nem ment rosszul az üz­let. A hétfőn közzétett gyorsje­lentés szerint a Ryanair 22 szá­zalékkal növelte profitját az előző negyedévben - ez össz­hangban állt az elemzői vára­kozásokkal -, és megemelte az éves nyereségre vonatkozó elő­rejelzését is. (A március végén záruló évre már 440 millió eurós nettó nyereséget vár a társaság, míg korábban 400 milliós profitot célzott meg.) A vezérigazgató szerint a disz­kont-légitársaságok kilátásai nagyon biztatók. „Európa ugyanabba az irány­ba tart a légi közlekedésben, mint az Egyesült Államok: a belföldi járatokon már nem is működik első osztály, és min­den mtas az olcsó utazás Lehe­tőségét keresi” - nyilatkozott O’Leary. ■ Minden utas az olcsó repülés lehetősé­gét ke­resi. MICHAEL O'LEARY. A RYANAIR VEZÉRIGAZGATÓJA A Ryanair flottája jelenleg ki­zárólag Boeing gépekből áll: a társaság a télen további harminc 737-800-as beszerzé­sét tervezi, ennek eredménye­ként hozzávetőlegesen már 300,188 ülőhelyes repülőgépet üzemeltet majd. ■ VG A tej felvásárlási átlagárának alakulása az elmúlt két és fél évben (forint/kg) 2009. 2011. jan. aug. VG GRAFIKA FORRÁS: KSH Stabilizálódni látszik a ko­rábbi évekhez viszonyítva magasnak mondható tej­felvásárlási ár, így az el­múlt években veszteséges termelők rendezhetik so­raikat, valamint fejleszté­sekre is sor kerülhet. De a gyenge forint miatt rosz- szul járnak a feldolgozók. Braunmüller Lajos A jövő évben is kapnak különle­ges tejtámogatást a gazdák - je­lentette be Czerván György, a Vi­dékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtit­kára a napokban. így a tejterme­lők a különleges hátrányok keze­lésére csaknem 13 milliárd forin­tot vehetnek igénybe 2012-ben, és a VM folyósítja a mintegy 8,7 milliárd forintos éves tejágazati állatjóléti támogatást is. A támo­gatás az idén kilónként 9,7 forint volt, várhatóan jövőre is hasonló szinten marad a szubvenció. Mindez a jelenlegi, 90 forintot el­érő, néhol meghaladó felvásárlá­si árakkal együtt lehetővé teszi, hogy az elmúlt években jelentős veszteségeket felhalmozó tejter­melők ismét nyereséget termel­jenek, és visszafizessék a túlélést biztosító hiteleket, valamint pó­tolják elmaradt veszteségeiket. Ami jó hír a termelőknek, az már kevésbé jön jól a feldolgozók­nak. Az Európai Unióban mosta­nában jellemző 33-35 eurócentes kilogrammonkénti felvásárlási ár az uniós fizetőeszköz árfolyama és a gyenge forint miatt már jóval száz forint felett van. Emiatt akár az is előfordulhat, hogy tovább nő a felvásárlási ár, nehéz helyzetbe hozva ezzel a tejüzemeket. „Az utóbbi évek alacsony tej­felvásárlási árai mellett üzemmé­rettől függetlenül gyakorlatilag minden termelő veszteséget volt „JELENLEG KIFEJEZETTEN jók OZ árak, nem ritka a 90 forint fe­letti felvásárlási ár kilogram­monként, amely az állami tá­mogatással együtt meghalad­hatja a 100 forintot is” - nyilat­kozta lapunknak Raskó György. Az agrárközgazdász ugyanakkor hozzátette: ennél az árfolyamnál már nyereséges a tejtermelés, de csak akkor, ha kénytelen elkönyvelni, néhány éve még 55 forint is volt a felvá­sárlási ár, emellett nyereséget ter­melni nem lehet” - nyilatkozta lapunknak Benke László. A mint­egy 350 tejelő tehenet tartó Tej 2007 Kft. ügyvezetője hozzátette: „az azóta emelkedő árak kedve­zőbb helyzetbe hozták a termelő­ket. A jelenlegi ár a támogatások­kal együtt már elegendő a folyó működés fenntartására, de a fej­lesztésekhez, vagy az elmúlt évek veszteségeinek kezeléséhez nem biztos, hogy elegendő ez az ár­szint” - vélekedett Benke László. Hozzátette: cégük a szűk esz­tendőkben sem kényszerült hitel- felvétellel kezelni a vesztesége­egy tehén évente 8 ezer liter te­jet tud adni, vagyis naponta 25 literes tejhozam felett. így egy olyan tejtermelő, aki 300-400 tehenet, vagy ennél többet tart, képes nyereséget termelni, és ha a jelenlegi kedvező árfolyam legalább egy évig kitart, akkor az elmúlt években felhalmozó­dott veszteségeket is lehet pótol­ni” - tette hozzá Raskó. két, helyette egyes vagyonelemek eladásával mérsékelték a hiányt. A cég eladta fejlesztésre szoruló sertéstelepét, valamint - élsősor- ban a nemrégiben felfokozódott keleti, török és kazah keresletet kihasználva - jelentősen csök­kentette tehénállományát „A 3-5 hónapos vemhes üszőket nemré­giben a török yevőknek már 700 ezer forint körüli darabáron tud­tuk értékesíteni kereskedőkön keresztül” - nyilatkozta lapunk­nak a témában korábban Benke. A tejelő marhákat tartó cég állo­mányát az elmúlt években 650 állatról 350-re csökkentette az évek óta tartó alacsony tejfelvá­sárlási árak miatt. így a vállalko­zás 5 millió kilogrammra szóló kvótáját ma már csak hozzávető­leg fele részben használja ki. Benke László szerint az árak­nak még emelkedniük kellene, hogy megközelítsék az eurózó- nában szokásos szintet. „Az olasz vevők 35 eurócentért veszik a tej literjét, ez bőven száz forint felet­ti felvásárlási ár.” Az ügyvezető legalább az árak szinten maradá­sát várja. „A következő 2-3 évben kitarthat a jelenlegi árszint, vagy akár az unióshoz is közeledhet amiatt, hogy a korábbi alacsony árak miatt Magyarországon so­kan feladták a termelést, és Fran­ciaország produktuma is csök­kent az ottani aszály miatt.” „Bár nem mindenhol érvényes a 90 forintos ár, ez ma már jellem­ző, és ezen a szinten egy átlagos termelőnek már eredményt kell hozni” - nyilatkozta lapunknak Istvánfalvi Miklós. A Tej Termék- tanács elnöke hozzátette: „a ko­rábbi évek veszteségeinek keze­lése érdekében azonban ennek az árszintnek maradnia kellene.” „Bár az árak emelkednek, a fel­vásárolt mennyiség a belső fo­gyasztás csökkenése miatt mint­egy 10 százalékkal esett vissza eddig az előző év azonos idősza­kához képest, és év végéig sem le­het ezt 8-9 százaléknál kedve­zőbbre mérsékelni” - mutatott rá ugyanakkor az elnök. Istvánfalvi egyetért azzal, hogy a fejleszté­sekhez a jelenlegi árszintnek tar­tósan meg kellene maradnia. „Az év végén lejárnak a szerződések a nagyobb felvásárlókkal, de a je­lek szerint a 85-90 forintos ár­szint semmiképp nem fog csök­kenni. Ha ez megtörténik, akkor a hazai tejágazatban újabb beru­házásokra is sor kerülhet.” - vé­lekedett Istvánfalvi Miklós. Raskó György: Legalább napi 25 liter kell Stratégiaváltás lehet a gazdasági válság ellenszere kutatás A növekedés kulcsa - A PwC felmérést készít arról, hogyan látják a jövőt a magyarországi vezérigazgatók Mikor és hogyan várható a gaz­daság fellendülése? Miben rej­lik a növekedés kulcsa Magyar- országon, és melyek a munka­helyteremtés legnagyobb aka­dályai? Miben tudna a kor­mányzati gazdaságpolitika va­lóban segíteni a vállalati szfé­rának? Egyebek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a PricewaterhouseCoopers (PwC) magyarországi vezérigazgatói felmérése. A nálunk első ízben készülő - globálisan már 15 éve zajló - kutatás eredményei 2012 februárjában látnak nap­világot. A Magyarországon megkér­dezendő közel 130 cég 2010-es összesített árbevétele 18 000 milliárd forint volt (a pénzinté­zeti szektor cégeit nem beleszá­mítva), ez a hazai GDP 67 szá­zalékának megfelelő összeg. A felmérés célja megtudni, hogy miként vélekednek a cégek el­ső számú döntéshozói a saját iparáguk, vállalatuk számára kínálkozó kitörési lehetőségek­ről, miket tekintenek a sikeres­séghez elengedhetetlen ténye­zőknek, és melyek azok a terü­letek, ahol alapvető változáso­kat terveznek - írja a PwC köz­leménye. A kutatás készítői sze­mélyesen keresik meg a vezér- igazgatókat annak érdekében, hogy a hazai gazdaság iparágai legjelentősebb képviselőinek véleményét, az őket foglalkoz­tató problémákat és főbb tervei­ket összegezhessék. A vállala­tok kiválasztása nem reprezen­tatív. A megkérdezendő cégek az adott iparágak legfontosabb szereplői közül kerülnek ki, van közöttük multinacionális válla­lat és hazai tulajdonú cég is. I Látnunk kell, ho­gyan véle­kednek a jövőről az üzleti élet meghatáro­zó szereplői DRASKOVICS TIBOR, A PWC CÉGTÁRSA „A tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy vállalati szinten a növe­kedés abban rejlik, ki milyen ru­galmasan tudja céges stratégiá­ját a megváltozott piaci viszo­nyokhoz alakítani, és hogy ezek­re a gyors változtatásokra való­ban készen áll-e” - nyilatkozta Draskovics Tibor, a PwC cégtársa, a felmérés hazai vezetője. „A vi­lág- és a hazai gazdaság jelenlegi állapotában látnunk kell, hogyan vélekednek a jövőről az üzleti élet meghatározó szereplői. Az ő döntéseiken múlik ugyanis, hogy keletkeznek-e új munkahelyek, megvalósulnak-e új beruházások és végső soron mikor következik be a tartós gazdasági fellendülés” - tette hozzá. „Az eredmények közül kiemel­ten fontos lesz például megis­merni, hogy milyen lehetőségek adottak manapság a vállalkozá­sok számára a fejlődés egyik leg­fontosabb feltételét jelentő innováció és kutatás-fejlesztés te­rületén” - mondta Futó Péter, a felmé­résben szakmai partnerként részt vevő Munkaadók és Gyáriparos­ok Országos Szövetségének az el­nöke. A PwC legutóbbi globális felmérése szerint a recesszió vál­lalati stratégiákra gyakorolt ha­tása már tavaly is nyilvánvaló volt, hiszen 2010 végén a világ­szerte megkérdezett vezérigaz­■ A kutatás készítői szemé' lyesen keresik meg a vezér- igazgatókat. gatók közel háromnegyede az el­múlt két évben megváltoztatta vállalata stratégiáját, és ennek majdnem fele alapvető váltás volt - olvasható a PwC anyagá­ban. Halvány jelek már arra mutattak, hogy a gazdasági élet meghatározó ve­zetői derűlátóbbak, hiszen a megkérde­zettek 48 százaléka „nagyon bizakodó” volt arra néz­ve, hogy a következő 12 hónap folyamán növekedés várható a piacán. Hosszabb távon 94 szá­zalékuk bízott benne, hogy há­rom év múlva az átlagos növeke­dési ütem legalább kétszázalé­kos lesz. ■ VG

Next

/
Thumbnails
Contents