Heves Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)

2011-10-05 / 233. szám

14 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. OKTÓBER 5., SZERDA LÉGY RÉSEN! jövőre lesz százéves a magyar cserkészszövetség - Magyarország is tartott világtalálkozót 1933-ban - A Magyar Természetbarát Szövetség fogadta be őket - Hitük segítette a túlélést a XX. században TORZ VILÁGKÉP ELUN KÜZDENEK A világ értékrendje. Dr. Csank István szerint a fiatalok viselkedését ez, vagy ennek hiánya tükrözi vissza. Nem mások, csak a világ változott körülöttük. A világon 38 millióan vall­ják magukat cserkésznek. Hazánk egyik legrégibb civilszervezetének taglét­száma ma nyolcezer. Ők azok, akik jövőre a mozga­lom alapításának 100. év­fordulójára készülnek. Szuromi Rita Nevük negyven évig összeforrt a hazafiassággal, a vallásos er­kölccsel és a segítés szándékával. Negyven évet a Magyar Termé­szetbarát Szövetség tagjaiként él­tek túl, sosem beszélhettek egy­kori cserkészesküjükről, de tud­ták egymásról, hogy ők a mozga­lomban testvérek. Húsz éve ismét legálisan működhetnek. A világ egyik legnagyobb ifjúsági moz­galmának lényegéről az Egerben élő dr. Csank István mesélt.- Hogyan épült be a két világ­háború közötti időszakban a cserkészmozgalom a magyar iskolarendszerbe?- A XX. század elején az alap­fokú oktatást a négy elemi jelen­tette, ezt követte a középiskola. Dr. Klebeisberg Kuno kezdemé­nyezésére a Horthy-korszakban a két iskolarendszer közé iktat­ták be a négyéves polgári iskolát, ami Egerben a későbbi 2-es gya­korló épületében kapott helyett. A polgári iskolák nevelésében az alapvető hangsúly a gyakorlati életre helyeződött, az emberisme­retre, a hazaszeretetre, az embe­rekkel való bánásmódra. A pol­gári iskolák nevelőmunkája már előkészítette a talajt a cserkész­mozgalom kibontakozásának.- Itt került kapcsolatba a cser­készmozgalommal?- Harmadikos elemista korom­ban lettem elkötelezett híve a cserkészvilágnak. Akkori taní­tóm, Szentgyörgyi Gyula a cser­készek parancsnoka volt. Kiváló nevelőként a cserkészélet lénye­gét ekkor még sok-sok mesével és játékkal hozta közelebb. S volt még egy számunkra nagyon von­zó dolog, ez pedig a táborozás. A táborokban a szülők távollétében kemény, de az életben nagyon is használható tudást kaptunk. Ma­gunk varrtuk a ruháinkat, ha el­szakadt, mosogattunk, egyszóval önállóságra neveltek minket.- Csupán a táborok hangulata és osztályfőnökének személyi­sége játszott szerepet abban, hogy elkötelezett cserkész lett?- Két meghatározó élményem volt. Az első táborozásé 1933-ban, amelynek helyszíne a mónosbéli Hármas-forrás volt, s ugyaneb­ben az évben a lambory, vagyis a cserkész-világtalálkozó. Ott lát­tam először palesztin, hindu, arab és néger embereket, s ott ta­nultam meg, hogy a cserkészes­kü szövegéhez híven minden cserkész testvér, legyen bármi­lyen is a bőrszíne. Nyolcéves gye­rekként a négereket meglehető­sen csúnyának láttuk, ám testvér­ként nyújtottuk nekik a bal ke­zünket - minden cserkész a szív felőli oldalon lévő kezét nyújtja később a fogságban persze arra is rájöttem, a négerek nagyon jó szándékú, segítőkész emberek. A cserkészegyenruha nadrág­ból, övből, ingből, nyakkendőből és kalapból áll A magyar cser­készek nyakkendője zöld színű, ingükön a háromszögű Hungá- ria-jelvény jelzi magyarságukat. Ránézésre pontosan leolvasható egy cserkészről minden, a másik számára Ma is működik a cserkészmúzeum Beszédes jelképrendszerük a mai napig megmaradt fontos információ. Az ing vagy kabát jobb oldali ujján a cser­készcsapatszáma, a bal oldalin a rangjelzés látható. A nyakken­dő színe változik: sárga szegélyű zöldet a tisztek viselnek, zöldet a 12-18 év közötti fiatal cserké­szek, 18 év fölött szürke nyak­kendő jár, 50 év fölött barna. Régebben az ingzseb ßlött visel­tek évgyűrűket, ma már ez nem kötelező, a világ cserkészszövet­ségének jelképe viszont igen. a hazai cserkészmúlt-gyűjte- ményt Gödöllő városa fogadta be: a tárgyi anyag a Gödöllői Városi Múzeumba, a könyvtá­ri és levéltári anyag pedig a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központba került. Az állandó kiállítás 2009-ben- Hamarosan kitört a világhá­ború...- Addigra azonban a vérembe és az agyamba ivódott a tízparan­csolat és a cserkészek 10 törvé­nye. E kettő segített abban, hogy egyenes gerinccel tudjam élni az életet, bármilyen nehézségek is következnek a politikai döntések és a háború okán.- Volt olyan konkrét eset, ami­kor hasznát vette ennek az er­kölcsi nevelésnek?- A második világháborúban örömkatona voltam. Ez azt jelen­tette, hogy a nyilasok hatalomát­vételét megelőző időszakban meglehetősen lazán vették a ka­tonaéletet, szinte szabadon jár- tunk-keltünk az egri laktanyából. Elég az hozzá, hogy engem le­csuktak. A városban ugyanis rászóltam egy németre, ez itt Ma­gyarország, viselkedjen a mi kul­túránk és törvényeink szerint, mert ő itt csak vendég. Elzártak a ciszterekhez. Szerencsémre egy felvilágosult német tiszt vet­te kezébe az ügyet, akinek azt mondtam: ha vétettem, adjon en­gem a magyar rendőrség kezére, mert magyar polgár bűnét csak magyar vizsgálhatja ki. Valóban átkerült az ügyem az egri rendőr- kapitányságra, ahol azt mondták, ezt már mégsem úszhatom meg, menjek munkaszolgálatra. Jár­hattam volna sokkal rosszabbul nyílt meg. Állandó kiállításon látható Zita királyné zászlaja, melyet egy kőszegi cserkész- csapatnak ajándékozott 1925- ben, és Baden-Powell eredeti levele, melyet Horthy Miklós kormányzónak írt az 1933-as gödöllői jamboree után. is, de mindig akadtak emberek, akikből nem hiányzott a gerinc.- Később amerikai fogságba került, aztán mire hazaért, már megszűnt a cserkészmoz­galom...- Hazaérkezésem után egyet­len dologgal törődtem: be kellett pótolnom az iskolai oktatásból ki­maradt három évet. Éjjel-nappal tanultam. Aztán, már a Rákosi- időszakban, érkezett egy három­soros rendelet, amely feloszlatta a mozgalmat. Nem akartak ők rosszat, csak közben megválto­zott a világ. A cserkészmozgalom alapja az ökumenikus valláser­kölcsi alapokon nyugvó ifjúság­nevelés. Az úttörőmozgalom ugyanezt célozta materialista ala­pokon. Mindkettő a gyermekek életét akarta megtölteni tartal­mas tevékenységgel, csak a világ­nézeti alapok változtak meg.- Mi történt a rendelet után a magyar cserkészekkel?- Beépültünk a Magyar Termé­szetbarát Szövetségbe. Ez volt az a hely, ahol negyven éven keresz­tül tudtunk találkozni. Sosem be­széltünk arról, hogy minket köt a cserkészeskü, nehogy bajba ke­verjük a szövetsé­get. De mindig tettünk apró cél­zásokat, ad­tunk jeleket, Az emlékezetes Jamboree, az 1933-as gödöllői világtalálkozó A ROBERT BADEN-POWELL ál­tal életre hívott ifjúsági mozga­lom mintájára 1910-ben jöttek létre az első cserkészcsapatok Magyarországon, de csak 1912- ben alakult meg a Magyar Cser­készszövetség. A IV. fiúcserkész- találkozónak 1933-ban Magyar­ország adott otthont A jambo­ree helyszíne Gödöllő volt. Az 1933. július 22-től augusztus 15- ig tartó gödöllői jamboree-n nemcsak a forró nyári nap te­remtett szaharai hőséget. A lel­keket is tüzelte a nemzeti büsz­keség, mert a tábornak volt re­pülőtere, voltak sportpályái, volt tábori rendőrsége, tűzoltósága, tolmácscsapata. És persze vol­tak „csencsölések”, vagyis tárgy­cserék. A gödöllői világtalálkozó leglátványosabb műsora az au­gusztus 2-án megtartott felvonu­lási parádé volt, ahol a felsora­kozott cserkészcsapatok előtt el­lovagolt Horthy Miklós kor­mányzó és Baden-Powell főcser­kész. A kormányzó angol és ma­gyarnyelvű köszöntése után két­százfehér békegalambot bocsá­tott szabadon. A díszmenet leg­elején vitték a Magyar Cserkész- szövetség zászlaját, a levegőben vitorlás és motoros cserkészre­pülők köröztek. Baden-Powell búcsúztatásán au­gusztus 8án tízezer tarka lég­gömb szállt a magasba, majd a világcserkészet nagy öregje le­emelte a nyakáról a legmaga­hogy tudjunk egymásról. Egyéb­ként aki cserkész, az az élethez olyan tiszta szívvel, egyenes ge­rinccel, a segítés szándékával áll hozzá, hogy szavak nélkül is felismerjük a másikat.- Ma is tevékenyen részt vesz a cserkészmozgalom­ban. Miért?- A cserkészet egyik elve a segítségadás, az aktív köz­életi szereplés. Eljárok tábo­rokba, szívesen tartok elő­adást, szeretek az ifjúsággal foglalkozni. Sportolok, kijárok a természetbe, vagyis úgy élek, hogy igyekszem nevelte­tésemhez hű maradni.- Ma már lányok is lehetnek cserkészek. Jó döntés volt?- Fegyelmezettek, a felada­tokat ők is katonásan hajtják végre. Az állóképességükkel sincs semmi baj, egy pici hibá­juk van: a titoktartás nem eré­nyük.- Miben mások a mai fiata­lok az Ön korosztályánál?- Semmiben, csak a világ lett torzabb körülöttük. A mai fiatalok sem kezelhetőbbek ne­hezebben, mint mi, ők is vágy­nak az értelmes elfoglaltságra, csak közben a világ változott hatalmasat. Hiszem, a mi fiata­lok viselkedésén a világ érték­rendje, illetve annak hiánya tükröződik vissza. Bennük van a jóság, de hogyan legyenek az iskolában jók, ha ezért kiközö­sítik őket? Ebben segítette a mi korosztályunkat a valláser­kölcsi alapokon nyugvó nevelés és világrend. sabb cserkészkitünte­tést, az Ezüstfarkas rendet, és át­nyújtotta Teleki Pálnak. A gödöllői világtalálkozó egyéb­ként nyugtalan nemzetközi hely­zetben zajlott le, hiszen 1933- ban került hatalomra Hitler, aki hamarosan feloszlatta a német cserkészmozgalmat. 1934-ben mégis úgy határozott a Cserké­szek Nemzetközi Bizottsága, hogy világ-jamboree-kat ezután is kell tartani. Úgy döntöttek, hogy továbbra is négyévenként rendeznek világtalálkozókat, és ezek két hétig tartanak. Híres magyar cserkészek ALMÁSY LÁSZLÓ Afti- ka-kutató, felfedező ANDORKA RUDOLF Szociológus Göncz árpád író, köztársa­sági elnök jancsó Miklós filmrendező LÁMFALUSSY SÁNDOR közgaz­dász, „az euro atyja” SINKOVITS IMRE színész, a Nemzet Színésze sík Sándor költő, piarista pap-tanár SZERB ANTAL író teleki pál földrajztudós, mi­niszterelnök A tíz cserkésztörvény 1. A cserkész egyenes lelkű és feltétlenül igazat mond. 2. A cserkész híven teljesíti kötelességeit, melyekkel Istennek, hazájának és embertársainak tartozik. 3. A cserkész ahol tud, segít. 4. A cserkész minden cser­készt testvérének tekint. 5. A cserkész másokkal szemben gyöngéd, magá­val szemben szigorú. 6. A cserkész szereti a termé­szetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket. 7. A cserkész feljebbvalóinak jó lélekkel és készségesen engedelmeskedik. 8. A cserkész vidám és meg­gondolt. 9. A cserkész takarékos. 10. A cserkész testben és lélek­ben tiszta. Légy résen! a cserkész jel­mondatot - Légy résen! - számos nyelven több millió cserkész használja 1907 óta. A cserkészek egy­mással bal kézzel fognak ke­zet, jobb kezük három ujját tisztelgésre emelve. Ez a há­rom ujj jelképezi köteles­ségeiket Istennel, hazájukkal és embertársaikkal szemben. A magyar cserkészek sajátos­sága a Jó munkát!” köszönés. Minden cserkész tudatosan végrehajt naponta egy jótettet. Mi a cserkészélet lényege? A cserkészet egy önkéntes, vallásos, politikamentes ifjú­ságnevelő mozgalom, amely nyitott mindenki számára származástól, nemtől, társa­dalmi és vagyoni helyzettől, valamint felekezettől ßggetle- nüL Célját, alapelveit és neve­lési módszereit alapítója, Lord Baden-Powell ofGilwell határozta meg. A cserkészet alapvető célja, hogy támogas­sa a fiatalokat testi, lelki, tár­sadalmi és szellemi képessé­geik teljes kifejlesztésében mind egyénként, mind felelős állampolgárként és helyi, nemzeti és nemzetközi közös­ségeik tagjaiként. A cserkészet kezdetei 1907-ig nyúlnak vissza, amikor Robert Baden-Powell, a brit hadsereg tábornoka megren­dezte az első cserkésztábort az angliai Brownsea Isländern A cserkészet alapel­veit 1908-ban megjelent köny­vében fektette le. A XX. század első felében a mozgalom világszerte elterjedt. Nevelési módszere nagyban épít a szabadban végzett elfog­laltságokra, egyebek között a táborozásra, az erdei és vízi életre, túrákra és sportra. A cserkészet széles körben ismert jellegzetessége a társadalmi egyenlőtlenségeket elfedni hiva­tott egyenruha, a nyakkendővel és a cserkészkalappal. Megkü­lönböztető jelvénye a cserkészli­liom, valamint más, az egyen­ruhán viselhető jelvények.

Next

/
Thumbnails
Contents