Heves Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)

2011-10-05 / 233. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. OKTÓBER 5., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Ránk rohad a friss hazai termék X GYORSSZAVAZAS őstermelők Nem az asztalunkra; trágyadombra kerül a zöldség és gyümölcs Friss, hazai, minőségi élelmiszert minden ma­gyar asztalára! A kor­mányzati jelszó világos, ám az őstermelők nem túl optimisták. ■I Előnyben részesíti a hazai zöldséget-gyümölcsöt? Szavazzon hírportálunkon / ma 16 óráig: HEOLhu ÉT A szavazás eredményéta holnapi számunkban közöljük. ■ Az őstermelők nehezen emésztik meg; egy egész év munkája vész a semmibe. Barta Katalin Román Istvánná és férje 33 éve elsőként döntöttek úgy Kere- csenden, belevágnak a fóliás zöldségtermesztésbe. Rengeteg munkával, energiával elérték, hogy sátraikban kiváló minősé­gű paradicsomot, paprikát ter­mesztettek. Amíg nem jelent meg a hipermarketek polcain a fillérekért kínált primőr, nem volt okuk panaszra. Az első tíz­tizenöt évben megtérült a befek­tetés, és némi haszon is képző­dött. A rendszerváltás után azonban évről évre nehezebben tudtak kalkulálni. Ma ott tarta­nak, hogy a két sátor közül az egyiket hamarosan eladják. Ancika, a gazdaasszony elke­seredetten kalauzol bennünket a kertben. A sátrak alatt még mindig ott piroslik a rengeteg fe­szes húsú, érett paradicsom, aminek íze összehasonlíthatat­lan a külföldi portékáéval, még­sem tudják eladni. A kert végén mázsaszámra rohad a komposzt- ra dobott eladatlan zöldség:- Itt az egész évi munkánk gyümölcse - mutat a rothadó ku­pacra az asszony. - Idén talán még két-három alkalommal bevi­szek néhány rekesznyit az egri piacra, bár nem tudom, van-e ér­telme. Mi, igazi őstermelők, éve óta könyörgünk az egri illetékeseknek, hallgassanak meg bennünket, segítse­nek, de hiába. A drá­ga benzinnel beau­tózunk a városba, hajnal háromkor harcot vívunk a nekünk fenntartott néhány par­kolóhelyért, amiért több ezer fo­rintot fizetünk, aztán bevasalják tőlünk a tenyérnyi helyért a nyolcszáz forintot, és várjuk a ve­vőt, aki fanyalog, ha 180 forintot kell adni egy kiló paradicsomért. Annak, aki azt mondja, hogy ne sírjanak az őstermelők, azt kívá­nom, csinálja végig, amit mi. Itt nincs megállás, nincs nyaralás, a fóliában vagyunk, fizetjük a já­rulékokat, a helypénzt, a ben­zint, a többmilliós fűtést, a vizet, Egerben a Katona téri piacon árusító igazi őstermelők lassan kiszorulnak a csarnokból. Számuk évről évre csökken, belefáradtak a harcba. és ha végül kijutunk a piacra, azt látjuk: kinevetnek azok, akik a hipermarketekben akciósán megvett árut kínálgatják úgy, mintha a saját kertjükben ter­mett volna. Tavaly nyáron sze­mélyesen mentünk be egy petí­cióval az EVAT Zrt. igazgatójá­hoz, aki azt ígérte, megfontolják, miben segíthetnek. Még nem kaptunk választ. Belefáradtunk, feladjuk a szélmalomharcot - le­gyint az asszony. Lesz itt megoldás! - mondom, miköz­ben egy papirost ka- pirgálok elő a zse­bemből. - Csak fel kell hívni a gazda­vonal számát. Egy hazai élelmi­szer-kereskedő hálózat azt ígéri a termelőknek, könnyen és gyor­san eljuttatják termékeiket üz­leteikbe. Állítólag a bejelentést követően pár órán belül visszate­lefonálnak, megadják a szállítás pontos időpontját, valamint az igényelt mennyiséget is, hogy akár másnap reggel megtörtén­hessen a beszállítása - sorolom lelkesen. Többször is hívjuk a számot, ám csak azt halljuk: „pillanat­nyilag minden vonalunk foglalt, klikkeljen rá internetes tájékoz­tatónkra”. Érdeklődünk az üzlet­lánc egyik képviselőjénél is, aki arra kér: legyünk türelemmel. Még néhány hét, és tökéletesen működik a rendszer, ám még fi­nomítani kell egy-két dolgot. Feldebrőn Szabó Zoltán csa­ládja is évtizedek óta foglalkozik zöldségtermesztéssel. Tőle is megkérdezzük, hallottak-e már a gazdavonalról. A hír már ide is eljutott, azonban a részletekről még nem tudnak. A kertészmér­nök végzettségű fiatalember lát fantáziát a kezdeményezésben, mivel sok őstermelő küzd érté­kesítési gondokkal. A mai ben­zinárak mellett a szállítás is na­gyon sokba kerül, így minden lo­gisztikai segítségért hálásak len­nének. A kérdés csupán az, hogy a gyakorlatban miként és mikor válik be az öüet. Immár egy éve „alszik" az őstermelők petíciója AZ egri Katona téri piacon árusító őstermelőket tavaly nyáron személyesen fogadta Várkonyi György, az EVAT Zrt. igazgatója. Arra kérték, segít­sen nekik abban, hogy kultu­ráltan és a csar­noki kereske­dőkkel azo­nos feltételek mellett áru­síthassanak. Egy petíciót is átnyújtottak, amelyben összegezték gondjaikat. Ők állítják; választ még nem kaptak. KORSÓS úgy válaszolt: mint üzemelte­tők, időről időre megpróbál­nak tárgyalni a piaci szerep­lőkkel, a kereskedőkkel és az őstermelőkkel (képünkön) egyaránt. A két csoport között azonban - eltérő érdekeik mi­att - feszültség van. A piacot szabályozó rendeletén csak a városi közgyűlés változtathat, ám ez tavaly nyár óta nem szerepelt napirenden. Az erre a területre ter­vezett parkolóház egyébként is át­rendezi a jelen­legi viszonyokat. Új rendeletet ezt követően érdemes alkotni. LAJOSNÉ, az EVAT Zrt. diví­zióvezetője er­re a felve­Ad hoc bizottság: hatból öt ügy maradt talpon a hatóságoknál Még három ülést tervez ebben az esztendőben a megyei önkor­mányzat előző ciklus tisztázat­lan ügyeit vizsgáló eseti bizott­sága. A testület várhatóan októ­ber 25-én, november 22-én és december 13-án ül majd össze - jelentette be a legutóbbi megyei közgyűlésen Sveiczer Sándor, az ad hoc bizottság elnöke (Fi- desz-KDNP). Ezeken az idegen ingatlanokon történt beruházá­sokról, valamint az „Egri Vár és Erődrendszer Turisztikai Att­rakcióinak Fejlesztése” című pá­lyázat végrehajtására megkötött konzorciumi együttműködési megállapodás módosításáról lesz szó. Mint hozzátette, az em­lítetteken túl - dr. Ördög István­nak (Fidesz-KDNP) a közgyűlé­sen tett indítványára - a megye adósságrendezéséhez vezető út­ját is górcső alá veszik, különös tekintettel az okokra és a felelő­sök megnevezésére. ■ Sveiczer Sándor szerint idén még három ügyet vesznek górcső alá. A grémium elnöke az eddigi vizsgálatok eredményéről is be­számolt a közgyűlés előtt. Esze­rint hat ügyben járt el az eseti bizottság, melyből négyben - így a Heves Megyei Múzeumi Szervezet egri, Baktai úti rak­tárbázisa megvalósításáról szó­ló közgyűlési döntés, a Markhot Ferenc Kórház Kft. százhatvan millió forintos támogatása, az üzemanyag-átalány eltérítése és az őrzés-védelmi feladatok el­látása miatt - nyomozást ren­deltek el a hatóságok, az Ispo­tály-ügyben, azaz a gyógyszer- ellátás Markhot Ferenc Kórház­ból történt kiszervezése okán pedig feljelentés-kiegészítést rendeltek el. A kórház által ellátott egész­ségügyi közszolgáltatás és az ezt biztosító megyei önkor­mányzati tulajdonban lévő va­gyon Hosplnvest Zrt. működte­tésébe és vagyonkezelésébe adá­sa miatti feljelentést ugyanak­kor elutasította a Heves Megyei Főügyészség, ezért viszont pa­nasszal élt a Legfőbb Ügyészsé­gen a testület. A megyei közgyűlés ma 17 órakor soron kívüli ülést tart az önkormányzati intézmények át­adását érintő szándéknyilatko­zatról. ■ K. G. A vad és az átalakított táj kiállítás Százötven év magyar festményei Egerben Az ember és táj viszonya mást jelent ma, mint kétszáz éve. Ma nemcsak szemléljük, hanem ala­kítjuk, romboljuk, építjük, oly­kor teleszemeteljük, de általa ért­jük is meg magunk. Ennek az ér­telmezési folyamatnak adja törté­nelmi lenyomatát az a tárlat, mely december 11-ig látható Egerben, a Művészetek Háza Zsi­nagóga Galériájában. A képek az Antal-Luszüg gyűj­temény részeként százötven év magyar tájképfestészetéből nyúj­tanak tematikus válogatást. A ki­állítást a gyűjtő, dr. Antal Péter, valamint a debreceni Modern és Kortárs Művészeti Központ igaz­gatója, dr. Kukla Krisztián nyi­totta meg kedden. ■ B. R. Építés, rombolás. Műalkotássá válhat a szemét is a kortárs művészetben. Pitty, pitty, pitty. Húzza lelke­sen a fülbe, szívhezszólóan a száztagú szívmonitor, ékágé görbék hullámzanak kedélye­sen, mint a kéklő óceán, lélegeztetőgép fújtatója pumpál halkan. Pedig a kórteremben roppant nagy a nyüzsgés. Jön- nek-mennek a szakértők, vidá­man, nevetgélve. Pogácsáznak. Kvaterkáznak. Folyik a konzíli­um, miközben Ország úr öntu­datlanul, kiterítve fekszik az ágyon. Legalábbis azt hiszik ró­la. Altatják. Mesterséges kómát alkalmaznak, hátha az segít. Ezt akkor célszerű bevetni, ha a beteg szervezetnek időt akarunk adni a gyógyuláshoz úgy, hogy takarékoskodjon a saját energiáival, amíg a leg­hatékonyabb terápiát alkal­mazzák rajta. Már ha van ilyen. Csakhogy a beteg nem Mélyaltatás teljesen alszik, de azt sem állít­hatjuk, hogy teljesen magánál lenne. Nem öntudatlan, de nincs eszénél. Szempillái alól riadtan figyeli, mi történik ve­le és körülötte. Korábban éb­ren álmodott és alva járt. Most itt kuksol. Ezt a mostani orvost ajánlották neki - szabad orvos- választás -, saját magát is ő hirdette a leghangosabban, hogy egyedüliként tudja a biz­tos, gyors és fájdalommentes megoldást. Mert ilyen igenis létezik. Csak az előző kontárok mindent rosszul csináltak. El­szabtak. Igen, fájdalommentes, borzongott bele kéjesen Or­szág úr. Ez az, ez kell nekem. És kábult fejjel most mit lát? Az új orvos is, akárcsak az el­zavart régi kontár, a zsebe és pénztárcája körül matat. Sőt már az órájától és gyűrűjétől is megszabadította. Ni csak- , hoppá, már a lábát is fűrésze­lik! S valami nyilatkozatot fo­galmaznak a nevében, hogy le­mond önmagáról, teljes testi valójáról, vagyonát és szerve­it fölajánlja a legnemesebb cé­lokra. Amit majd később a ki­pontozott helyre a hozzáértők írnak be. De addig is, amíg be­következik az elkerülhetetlen vég, gondnokság alá kerül, hi­szen már azt sem tudja eldön­teni, mi a jó neki. Ország úr fejében most sok minden zúg és kavarog. De talán lassan már fel akar­na ébredni. Eljött az ideje a fel­kelésnek. ■ K. J. » i * * i

Next

/
Thumbnails
Contents