Heves Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)
2011-10-31 / 255. szám
2011. OKTÓBER 31., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 5 SHHUHI Javulhatnak maid az idegenforgalmi statisztikák a megyeszékhelyen Inkább a rongyoskút, mint a kosz fürdőkultúra A tisztaságszeretet és a vízhasználat évezredes hagyományunk Törökvizes tévhitek. A magyarok tisztaságszeretete a keleti vándorlások során alakult ki. A törökfürdő csak „vendég" ezen a vidéken. Nehezebb lesz a „feketézés” - új vendég- és idegenforgalmi adónyilvántartást vezetnek be Egerben. Erre azért is van szükség, mert több magánszálláshelyen nem az előírásoknak megfelelően végzik a dokumentációt.- A bevallások szerint ezeknek a helyeknek viszonylag kicsi az átlagos férőhely-kihasználtságuk, és az ellenőrzésekkor azt tapasztaltuk, hogy itt vannak problémák a vendégnyilvántartásban. Olyan egységes rendszert hozunk létre, amellyel a vendégek számát és a fizetési kötelezettséget is hatékonyabban tudják rögzíteni a szállásadók - tudtuk meg Korsós Lászlótól, az adóiroda Vezetőjétől. ■ Eger hazánk tíz leglátogatottabb települései között található A megyeszékhelyen 307 szálláshely - szálloda, panzió, kemping, üdülőház, turistaszálló, ifjúsági szálló és egyéb szálló - működik. A szállodák kivételével kötelező lesz a „Vendég- és idegenforgalmi adónyilvántartás” elnevezésű kiadvány vezetése, ezt majd térítésmentesen biztosítja az önkormányzat. Az új rendszer bevezetésétől javulhatnak az idegenforgalmi statisztikák is, bár ezekre nem lehetett panasz: Eger ismét az ország 10 leglátogatottabb települései közé tartozik. Az első félévben alacsony, 6,1 százalékos volt az egri magán- szálláshelyek kihasználtsága. Sokszor olyan vendégeket találtak az ellenőrök, akiket hiányosan vagy egyáltalán nem regisztráltak. Ezt támasztják alá az online foglalások vizsgálatai is. A bevallások szerint idén eddig a magánszálláshelyek adták az összes vendégéjszakaszám 8,2 százalékát, és ők fizették a beszedett idegenforgalmi adó 8,1 százalékát. «M. K. A mai Heves megye egyik kitörési pontja a termálturizmus és a természetes vizek hasznosítása. Ám azt kevesen tudják, a víz szeretete ezeréves örökségünk. Szuromi Rita Történelmi források már 1448- ban említik, hogy Egerben a karthausiaknak fürdője volt. A tisztaság szeretete és a gyógyvizek használata végigkíséri a magyarok történelmét- Sok tévhit kering a magyarok vízhasználatával kapcsolatban - jelenti ki dr. Csiffáry Gergely, a történelemtudományok kandidátusa. - Tévedés azt mondani, hogy a honi fürdőkultúra elterjedése a törökökhöz köthető, mint ahogy az is, hogy népünk nem kedvelte a vizet, vagy hogy a gyógyfürdők csak a XVIII. században terjedtek el. Már a honfoglaló magyarság is tisztaságkedvelő volt, gondoljunk csak arra, hogy olyan vidékről érkeztek, ahol három világvallás, a muzulmán, a zsidó és a keresztény találkozott, s mindhárom megköveteli a higiéniát Az államalapítás időszakában a magyarok tarra nyírt haja, a napi tisztálkodási rituálé mind arra utal, hogy a vízzel jó barátságban voltak. Bíborban született Konstantin bizánci császártól tudjuk, hogy a | magyarok hordozható, bőrből ké- I szült fürdőkádat használtak, mi | több, neki is volt üyen. Amikor | pedig Szent Erzsébet férjhez S ment Türingiai Lajoshoz, hozománya közt ott volt a nagyméretű, ezüst fürdőkád.- A legkorábbi ismert fürdőház 1015-ben a pécsváradi Bencés apátságé, ahol hat fürdőszolgát alkalmaztak - folytatta a történész. - A Borsod megyei százdi apátság 1067-ben a kácsi meleg vizű forrás adottságait használta fel, de ugyanebben az időben már hasznosították az Esztergom melletti savanyúvíz forrást is. A vizet ezekben a fürdőházakban tartályokban melegítették, fa-vagy ke- rámiacsövön juttatták a fürdőhelyre, a tisztálkodást pedig fürdőszolgák segítették, akik ebben az időben még többnyire nők voltak, de a férfiak irányítása alatt dolgoztak. A bőrt nyír- vagy tölgy- faköteggel dörzsölték le. A hazai fürdőkultúra kialakulásának kedvezett az ország geológiai adottsága is. A földhő nálunk az áüagtól magasabb, vagyis termálvízben bővelkedünk. A magyarok ezt a természetes meleg vizet héviumnak, a szlávok teplicének hívták, mindkettő megőrződött helyneveinkben.- A víz tisztelete annyira jellemezte a korabeli magyarságot, hogy Szent László 1092-ben megtiltotta a víz melletti áldozást és azt, hogy a forrásokhoz ajándékot vigyenek. Aki ezt megszegte, egy ökörrel fizetett. A nép vízsze- retetét azonban nem lehetett megakadályozni, ezek a hagyományok idővel legalizálódtak, mégpedig úgy, hogy a nép szentkutaknak kezdte nevezni a természetes forrásokat - mondta dr. Csiffáry Gergely. A jobbágy és paraszt családok tagjai is kedvelték a fürdőzést Az úgynevezett parasztfürdők természetes vizek mellett jöttek létre, később ezeket a helyeket rongyoskútnak is nevezték, mivel kiépítettség hiányában a nép a közeli fákra vagy bokrokra aggatta ruháit. A fürdőkultúra any- nyira jellemezte népünket, hogy Wehrner György 1549-ban Bázelben egy könyvet is kiadott a magyarok csodálatos vizeiről! Egyébként a fürdőzés Heves megyében sem új keletű szokás. A karthausiak fürdőházáról 1367 körül tesznek először említést. A Bélkő lábánál feltörő Mária, Salátás és Névtelen források vizét is használták tisztálkodásra. Az apátfalvi fürdőházat még a XIX. században is használták a környékbeliek. AXVni. században alakult ki a parádfürdői fürdőkultúra, ugyanebben a században Gyöngyösön a Kálvária parton timsós fürdő, a mai Mátrafüreden a Benei Malmok közelében fürdőház működött. A kistelepülések közül feltétlenül említést érdemel a Az úri fürdő A gazdag polgárok és arisztokraták által látogatott ßr- dőházakat fajansz, vagy keménycserép kádakkal szerelték fel, ismert volt a gözßrdö is. Rendszerint hosszabb ideig tartózkodtak itt, szállodákban laktak, személyzettel érkeztek a vendégek, akik élénk társadalmi életet éltek. Az úgynevezett kúrlista adta tudtul a megérkezett vendégek névsorát. Színházakat, táncesteket szerveztek ezeken a helyeken, az előkelőknek létforma volt a fürdőhelyek rendszeres látogatása. A paraszti fürdő természetes vizek, gyógyforrások mellett alakultak ki, rendszerint egy napra érkeztek, vagy rokonoknál, ismerősöknél szálltak meg. Fadézsákban, fakádakban fürödtek, s elsősorban a betegségek gyógyítása volt a für- dőlátogatás célja. Programokat nem szerveztek, egy-egy ilyen utazás költségesnek és ritkának számított, rendszerint akut fájdalmak, például köszvény miatt indultak útnak. nagyfügedi, a gyöngyöspatai, vagy a Gyöngyöstarján melletti Fajzatpuszta fürdőháza is.- Fontos örökségünk a gyógyvizek használata és a víz tisztelete - hangsúlyozta dr. Csiffáry Gergely -, s a múlt fürdőkultúráját érdemes ismerni, ha erre tervezzük a jövőt. PROMÓCIÓ „Egyenlő esélyek - Jó esélyek” A szüretről szólt a nyugdíjasok őszi vetélkedője A vidám hangulatot a boldogi asszonykórus alapozta meg azon a vetélkedővel összekötött találkozón, amelyet a hatvani Szent Kamill Idősek Otthonában rendeztek a napokban. A nyugdíjasok „Ki Mit lúd?” vetélkedőjén a megyei önkormányzathoz tartozó tizenegy intézmény képviseltette magát. A három-három fős csapatok ezúttal a szürettel kapcsolatos ismereteikről adtak számot: játékos formában kellett bizonyítaniuk a szőlőgazdálkodásban, a termesztésben és a feldolgozásban való jártasságukat. Érdekes színfoltot jelentett az egyes tájegységek - a boldogiak vagy a hevesiek - egyedi öltözete, amelyekhez fodros szoknyák, különleges fejdíszek tartoztak. Ezzel a találkozóval újabb intézmény lakói és gondozói kapcsolódtak be a megye idősotthonaiban szervezett kulturális programokba. Mint köszöntőjében Horváth Gabriella, a vendéglátó intézmény igazgatója elmondta, nemcsak az idősek szellemi felfrissítése, hanem a néphagyományok megőrzése miatt is szükség van az ilyen rendezvényekre. ■ Sz. I. 2011 szeptemberében az egri Eszterházy Károly Főiskola Nemzetközi tanulmányok szakos hallgatói és a szlovákiai Sely- lye János Egyetem diákjai végre személyesen is találkozhattak Egerben, hogy közel egyéves kutatási eredményeiket összevessék. Az Agria Universitas Egyesület nyertes pályázata alapján a „Fiatalok Lendületben Program” támogatásával „Egyenlő esélyek - Jó esélyek” címmel 2010 végén kezdődött a munka, 20 fiatal kutató együttműködése révén. A projekt célja, hogy a fiatalok segítő kezet nyújtsanak hátrányos helyzetű társaiknak és felhívják a figyelmet arra, hogy nem csak anyagi eszközökkel képesek segíteni egymásnak, hanem odafigyeléssel is sokat tehetnek a nehéz helyzetben élő társaikért. Kutatásaik során interjúk felvételével a hallgatók AUE megismerték a nagycsaládból, nehéz anyagi körülmények közül származó, a hátrányos helyzetű településen élő kortársaik körülményeit, felmerülő nehézségeit. A hallgatók a projekt első szakaszában a modern technika adta lehetőségekkel élve interneten dolgoztak együtt. Videokonferenciákon határozták meg a közös kutatás szempontjait, az ötnapos egri találkozó alkalmával pedig lehetőségük nyílt az eredményeik prezentálására, megvitatására is. A két ország eltérő tapasztalatainak összehasonlítása kiváló alkalmat kínált az eltérő tapasztalatok megismerésére és elfogadására. Az egri találkozón a fiatalok csoportokban dolgoztak ki megoldási javaslatokat a kutatás során feltárt problémákra. A program november 11-én a kutatási eredményeket bemutató tanulmánykötet megjelenésével zárul. A résztvevők együttműködése a program végeztével sem szűnik meg, a fiatalok a jövőben további közös projekteket terveznek. ■ Adományból épült az Ave Maria kápolna Folytatás az 1. oldalról A karácsondi kápolna elöljárója a helyi plébános, tulajdonosa és üzemeltetője az önkormányzat lett. Földi Csaba polgármester hangsúlyozta: bár a szándék számos akadályba ütközött, örülnek a Szűcs házaspár adományának és hálát adnak nagylelkűségükért. A falu vezetése mindvégig támogatta az idős asszony tervét, és segítette annak megvalósítását. Az építkezés befejeződött, de még nem lehet tudni, mennyibe került a július óta készülő kápolna kivitelezése, amire 25 millió forintot ajánlott fel Olga néni. Mivel a kistemplom patrónusa a rózsafüzér királynője, ezért kapta az Ave Maria nevet. Mándy Zoltán pápai prelátus főesperes áldása után a hívek szentmisét hallgathattak a kápolnában, majd Ju-1 hász Ferenc, a község plébánosa is megköszönte az adományt. Elmondta, hogy a templom évtizedekre meghatározza egy közösség életét, ezért a karácsondi kápolna évszázadokra befolyásolhatja majd a következő nemzedék gondolkodását., ■ J. M.
