Heves Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)

2011-10-31 / 255. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. OKTÓBER 31., HÉTFŐ Szavazzon hírportálunkon / kedden 15 óráig: * HEOLhu ^ A szavazás eredményét a szerdai számunkban közöljük. MEGYEI KÖRKÉP Fokozott rendőri jelenlét a nyugodt megemlékezésért Heves megyében Ima a halottakért. Kétezer év szokás­rendje él ma is november első napjai­ban. Gyertyagyújtással, virággal emlé­kezünk elhunyt szeretteinkre. lakhelyükben. A hosszabbodó éj­szakák azt a képzetet keltették, hogy a halottak hazalátogatnak, ezért megterítettek: kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra. Az ősi halottrituálék csak az iparosodás és a városiasodás ha­tására kezdtek hazánkban is vál­tozni. Az emberek egyre távolabb kerültek a halál kultuszától. A ha­gyományos falusi társadalom nagycsa­ládjaiban a gyerme­kek együtt éltek az idősökkel, az élet körforgása, az elmú­lás szemük előtt zajlott. A teme­tés szertartásában, a halottak fel- öltöztetésétől a sírásáson át az el- siratásig a múlandóság gyásza természetes emberi magatartás­nak számított. A városi bérházak Az urbanizáció elidegenítette az embert a ha­lál kultuszától. A kelták lakta területeken a Napisten volt a munka és a pihenés jelképe. November el­seje a nap uralmának végét, a sötétség és a hideg uralmá­nak kezdetét szimbolizálta. A kelták hite szerint ilyenkor Samhain napisten a halál és a sötétség fogságába került A kelta papok a szent tölgyfák alatt új tüzeket gyújtottak, ter­mény- és állatáldozatokat mutattak be. Az emberek ál­latbőrökből és -fejekből ké­szült ruhákba öltöztek. A Halloween napjainkban egyre népszerűbb világszerte, de Olaszországban kulturális kampány indult az „amerikai ünnep” ellen: az olaszok in­kább saját hagyományaikat szeretnék életben tartani. szűkössége, a családok szétszó- ródottsága, a temetőktől való tá­volság azonban az embert is el­idegenítette a haláltól. A temetés rituáléját „bérbe adták” a temet­kezési vállalkozóknak, a temető csendje a félelmetes elmúlás jel­képe lett, a halottakra való emlé­kezés pedig többnyire az év egyet­len, hivatalos jeles napjára, no­vember elsejére kor­látozódott. Vidéken, a hagyo­mányos falusi közös­ségekben a XX. szá­zad derekáig sike­rült megőrizni az emlékezés és tiszteletadás ősi formáit. Megyénkben is ismert volt az a hiedelem, hogy égő gyertyát nem szabad más sírra tenni, mert a halott bűne ezzel átszáll a másik lelkére. Többfelé úgy tartották, hogy a mindenszentek és a halot­tak napja közti éjszakán a halot­tak hazalátogatnak szétnézni. Ezért minden helyiségben lám­pát gyújtottak, hogy az elhuny­tak eligazodjanak a házban. Egerben még az 1960-as évek­ben is fellelhető volt nyomaiban a régi városi szokásrend: a legköze­lebbi hozzátartozók kora estig a sír mellett tartózkodtak, majd a temetői körmenet után közvetlen rokonaikat saját otthonaikban kis halotti toron látták vendégül. Mindenszentek és halottak nap­ja miatt várhatóan a szokásosnál többen kelnek útra, hogy leróják kegyeletüket a temetőkben. A megnövekvő forgalom keze­lése, a balesetveszély csökken­tése, a megemlékezés nyugal­mát veszélyeztető bűncselekmé­nyek megelőzése, a temetők és azok környékén a közrendre és a közbiztonság fenntartására a rendőrség idén is kiemelt figyel­met fordít. ■ Megerősített rendőri el­lenőrzés lesz az utakon és a temetőkben is. ■ Ön szerint szükség van-e több rendőne a temetőkben? Ezért az elkövetkezendő na­pokban fokozott közlekedésren­dészeti és közrendvédelmi járőr- szolgálat lesz a főútvonalakon és a temetőkhöz vezető utakon, ahol a bűnügyi szolgálat civil ru­hás szakemberei is visszatérő el­lenőrzéseket tartanak majd. Me­gyénk nagyobb temetőinek kör­nyékén, amennyiben szükséges­sé válik, az autóforgalom irányí­tásában is segítenek a rendőr­ség szakemberei. A rendőrség azt kéri, hogy az utakon a megszokottnál is körül­tekintőbben és óvatosabban köz­lekedjenek, továbbá a temetőlá­togatás idejére a leparkolt autó­ikban ne hagyjanak értékeket. Egerben idén is közös szolgá­latot lát el a történelmi belváros­ban és a temetők környékén a városi rendőrkapitányság, a köz­terület-felügyelet és a polgárőr egyesület: kiemelt figyelmet for­dítanak az illegális árusítások felszEÍütolására, a zsebtolvajlá­sok és egyéb jogsértések meg­előzésére. A Katona téren példá­ul a hatósági jogkörrel felruhá­zott egyenruhások együttmű­ködnek a piac üzemeltetőivel és felügyelőivel, hogy a virágárusí­tás a jogszabályi előírásoknak megfelelően történjen. A sírker­tek fenntartóival történt egyezte­tések alapján péntektől keddig a temetők környékén figyelő- szolgálatot alakítanak. ■ M. Z. November elsején tisztel­günk azok előtt a szentek előtt, akik név szerint nem szerepelnek az egyházi naptárban. Másodikán ha- lottainkra emlékezünk. Szuromi Rita A halál kultusza az emberiség történelmének része. A katolikus kultúrkörben a mindériszenteki és a halottak napi, megemlékezé­sekben közel kétezer év szokás­rendje tükröződik. A mindenszentek napja azok­nak az üdvözülteknek a közös ün­nepe, akiket nem avattak szentté, illetve a kalendárium nem emlé­kezik meg róluk. Szent Efrém Szí­riái egyházatya 373-ban már tu­dott mindenszentek ünnepéről, de egyetemes ünneppé csak IV. Gergely pápa tette, 844-ben. A ha­lottak napja jóval későbbi eredetű: a holtakért való imádkozás szo­kása 998-ban kezdődött Francia- országban, és a XIV. században vált általánossá Európa-szerte. A halottak ünnepe magyar te­rületeken is hamar elterjedt. Szo­kás volt a sírok megtisztítása, fel­díszítése virágokkal, koszorúk­kal. A néphit szerint azért kellett megszépíteni a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak HIRDETÉS „...s hogy milyen fontos is volt O neked, csak akkor érzed, ha nincs már veled. ” Emlékezés SZEKERES PÁL halálának 4. évfordulóján Felesége, gyermekei és családjuk (2Í755W43755) Jézus-arc és a rendszerváltás randevúja kiállítás Három tanítványával a mindennapok valóságát ragadja meg George Peck Budapesten szüle­tett, 1957 óta New Yorkban él, a Magyar Képzőművészeti Főiskola vendégtanára. Tanítványaival napjaink valóságát használja nyersanyagként műalkotások lét­rehozására. Ennek lenyomata a Közös gondolat - nem közhely cí­mű tárlat az egri Kis Zsinagóga Kortárs Galériában. A műalkotás­ok művészek, tudósok, szakem­berek bevonásával születtek meg. Ő maga például dr. Solt Pált, a Magyar Legfelsőbb Bíróság koráb­bi elnökét választotta munkatár­sául a rendszerváltást megidéző Álomfordulat című munkájához. Ferenczy Zsolt Püspökladány­ban él, ahol 2010 áprilisában egy Jézus képmására hasonlító ter­Fénytörés a Kis Zsinagóga Kortárs Galériában. Helytörténész, pszicholó­gus, erdőmérnök és jogtudós is segítette a műalkotások születését. mészetes képződményt fedeztek fel a Google műholdas térképén. A szem-száj-szív című dombor­zati térképet idéző munkájában ezt jéleníti meg. iski Kocsis Ti­bor a Bükki Nemzeti Parkban dolgozott. Az Egyensúly című, krétával fekete iskolai táblára rajzolt munkájában a természet szellemi ereje bukkan föl. Szigethy Anna Álmodozás cí­mű képsorozatán a női arcot vizsgálja nagyvárosi környezet­ben. Mint Nagy T. Katalin művé­szettörténész megnyitójában ki­emelte: ott teszi mindezt, ahol az ember a legkiszolgáltatottabb, ahol a legláthatatlanabb: az ut­cán, a tömegben. A kiállítás no­vember 11-éig látható. ■ B. R. I I i Eger rendezi jövő­re a honismereti akadémiát városi segítséggel Hatszázötven ezer forinttal segí­ti Eger városa a Honismereti Szö­vetséget. A legutóbbi közgyűlé­sen a városatyák megszavazták a támogatást, így jövő júliusban hét napig a hevesi megyeszék­hely lesz a házigazdája a negyve­nedik Országos Honismereti Akadémiának. A mintegy százöt­ven hazai és határon túli résztve­vő a „Szőlő és borkultúra - ha­gyomány - honismeret” témá­ban tanácskozik majd Egerben. Mártonná Adler Ildikó felhív­ta a figyelmet arra, hogy minden lehetséges eszközzel támogatni­uk kell a nemzeti értékekkel fog­lalkozó megmozdulásokat. A képviselő elmondta: az anyagi segítségnyújtást az esemény té­mája is indokolttá teszi. ■ M. K. Közadakozásból újult meg a templom oltára Helyi intézmények, alapítvá­nyok és egyesületek vezetői szá­moltak be a tavalyi gazdálkodá­sukról és tevékenységükről Pétervásárán, a napokban meg­tartott képviselő-testületi ülé­sen. Mint Eged István polgár- mestertől megtudtuk: a város létesítményei kiegyensúlyozot­tan működtek. Elhangzott az is: befejeződött a katolikus temp­lom oltárának felújítása. A nyolc- százezer forint értékű munká­latok fedezeteiét közadakozás­ból - ez több mint félmillió forin­tot jelentett és az önkormány­zat 250 ezer forintos támogatá­A templom a magyar romantikus építészet első jelentős alkotása Nem akarnak újabb helyi adókat bevezetni Dr. Réthy Béla, Gyöngyös alpol­gármestere szerint most még idő előtti beszélni, hogy a tervezett elvonások miatt kell-e majd új adókat bevezetni. Visontán sem tudják még, hogy a kormány mennyivel csökkenti a forrásu­kat, a számok ismerete nélkül nem is gondolkodnak azon, kel- lenek-e új helyi adók. Szarvas László polgármestertől megtud­tuk: ha kevesebb pénzük lesz, nem a lakosság terheit fogják majd növelni. Halmajugrán már most tud­ják, hogy nem lesznek új adók. Somodi Tiborné polgármester el­mondta, hogy a falubeliek anya­gi tűrőképessége már nem bírna el újabb terheket. ■ J. M. I » «I Hl Mg ffQflti | | | | ■HH %áP örök lángjai Népszerű a Halloween, de az olaszok tiltakoznak

Next

/
Thumbnails
Contents