Heves Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)

2011-10-28 / 253. szám

2011. OKTÓBER 28., PÉNTEK - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 • • / MEGYEI KORKÉP Nehéz napok éjszakái Devecseren PLACHi Péter A mentésben és az újjáépítésben is segített a katasztrófa idején éHét Limbere „Rendkívüli helytállásért a vörösiszap-katasztrófa” érdemjelet adományozott Plachi Péter mérnök pol­gári védelmi alezredes­nek, a Heves Megyei Ka­tasztrófavédelmi Igazga­tóság igazgatóhelyettesé­nek a belügyminiszter a tragédia egyéves évfordu­lóján Devecserben. Mazurka Zita- Mikor értesült a katasztrófá­ról, hogyan készült fel a men­tesítésre?- Az első reakcióm a megdöb­benés volt. Amikor megérkez­tünk Devecserre, siralmas táj fo­gadott minket. Akkor azt gondol­tam: úristen, ebből a káoszból nem lehet rendet teremteni! Vö­rös volt minden, fa, épület, föld. Semmilyen háttér-információnk nem volt, hiszen ilyen ipari ka­tasztrófa még nem történt. Azt sem tudtuk, mivel állunk szem­ben. Nem volt szakirodalom. Ad­dig rendre egy már feldolgozott eseménysort követtünk, most mi dolgoztuk ki az ismeretanyagot.- Milyen feladatokat látott el Devecseren?- Ketten mentünk Magda Ist­ván pv. alezredessel. Először a műveletirányító csoporthoz ke­rültünk. Az első két alkalommal ! 1 a kiszállításokat vezényeltem, na­ponta közel 1200 teherautó for­galmát, biztosítását, amelyek al­kalmanként 13-16 köbméter iszapot szállítottak, csaknem 30 tonnát. Harmadszorra az újjáépí­tési munkacsoport élére kerül­tem. Megkaptuk az utasítást, hogy fedél nélkül télre nem ma­radhat senki, mindenkinek ott­hont kell biztosítani. Minden nap rengeteg irat keletkezett, ezek rendszerszerű rögzítését dolgoz tűk ki. E feladatra kértem öt na­pot, kaptam rá 48 órát. Hely­rajzi szám szerint kategorizál­tuk az ügyeket. Egységes adatbázist hoztunk lémé, ahol vezettük a beérkezett infor­mációkat. Öt évet öregedtem és kicsit beleőszültem ebbe az új­jáépítésbe. Sok munka volt, 18 órákat dolgoztunk egy nap. Az első időszakban a devecseri házasságkötő teremben aludtunk. A maszkot csak zu­hanyzás, étkezés idejére vettük le. Érezni lehetett, hogy marja a por az ember tüde- i jét, de nem is 1 gondolkoz- tam rajta, csak a volt fontos, hogy segítsek a bajbajutottak­nak. Jó érzéssel tölt el, hogy ott voltam, segítettem, megtettem, amit tudtam.- Egy évvel a katasztrófa után meglett az összefogás eredmé­nye.- A hatóságok közti együttmű­ködés példaértékű volt. Rengeteg önkéntes is érkezett, és az ott élők lelkiereje is hatalmas volt. Cso­dálom őket, hi­szen egyik napról a má­sikra tűnt el az életük. PLACHIPETER MK. PV. ALEZREDES CSALÁDI ÁLLAPOT: nŐS, egy gyermek édesapja. SZAKMAI PÁLYÁJA: 1996-2000: katasztrófavéde­lem és jogelőd szervezete, az Egri Polgári Védelmi Körzet­parancsnokság főelőadója. 2000-2004: a megyei ka­tasztrófavédelmi igazgatóság osztályvezetője. 2004-2010: Egri Polgári Vé­delmi Kirendeltség vezetője. 2010. december 1.: a Heves Megyei Kataszt­rófavédelmi Igazgatóság igazgatóhe­lyettese. HOBBI: úszás, fu­tás, kirán­dulás, ol­vasás. Plachi Péter:- Jó érzéssel tölt el, hogy segíthettem Devecseren. Több tucat épületet 2,5 méter ma­gasságban öntött el az iszap. Töb­ben nem tudták elképzelni, hogy lesz-e itt még élet. De az állam nem hagyta magára a polgárait. Most egy év után kész a lakópark. Az elöntött területen Emlékpar­kot hoztak létre, az utcákat ledózerolták, egy-két fát memen- tónak meghagytak, amely őrzi két méter magasan a katasztrófa nyomát- Munkája során sokszor az életét kockáztatja. Miért vá­lasztotta ezt a szakmát?- Honvédtisztként kezdtem a pályafutásomat. A szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskola után a ceglédi 10. Dózsa György Tüzérdandár alegységhez kerül­tem. A szakmám rakéta- és tüzér­tiszt. Fiatalon vonzódtam a fegy­verekhez, háborús filmekhez. Megnéztem a Leghosszabb nap című filmet, nagyon megtetszett, különösen a tüzérségi előkészí­tés, és úgy döntöttem, hogy tü­zértiszt leszek. Elvégeztem a főis­kolát, aztán úgy éreztem, talán nem ebben kellene kiteljesed­nem. Hiányzik belőlem az a fajta agresszivitás, amellyel igazán magamévá tudnám tenni ezt a szakmát. Ezért úgy döntöttem, hogy a megyei polgári védelem­nél folytatom a pályafutásomat.- Mennyi ideje marad a család­jára, mivel tölti a szabadidejét?- Igyekszem egészséges össz­hangot kialakítani a munka és a család között. „Egy nehéz nap éj­szakája” után én is próbálok lazí­tani. A megnyugvást a családom körében találom. Minden évben elmegyünk egyszer üdülni, sokat kirándulunk, pihenünk. Hetente úszók és hétvégén járok futni is. ÉLJ EGÉSZSÉGESEN! • ÉLJ EGÉSZSÉGESEN! HIRDETÉS 2011-ben is (2873M-343392) várja kedves betegeit Dr. Wechsler Beáta Fog- és szájbetegségek szakorvosa gyermekszakorvos Rendelési idő: H; Sz 17.00-19.00 Cím: Eger, Szüret út 1. Tel.: 06 36/516-077 KIRÁLY PATIKA Dr. Sípos Jenő Cím: 3300 Eger, Vörösmarty u. 2. Tel: 36/415-517 Nyitva: H-P 8.00-18.30-ig Minden tizedik ember migréntől szenved A migrén a legsúlyosabb pana­szokkal járó fejfájás. Rohamok­ban jelentkezik, ezeket látásza­varral járó úgynevezett migrén­aura előzi meg. Akiket ilyen be­tegség kínoz, már az előjelekből tudják, hogy mi következik. Ilyen­kor cikcakkban vibráló fényhatásokról számol­nak be, hányinger, hányás, fény- és hangérzékenység, rész­leges vakság kísérheti a roha­mokat, melyek eltarthatnak akár 3-4 napig is. A visszatérő féloldali fejfájás neurológiai eredetű. Okai egy­előre nem ismertek, az agyi erek görcsös szűkülését-tágulá- sát, agyi működészavart sejte­nek a tünetek mögött. Az arra érzékenyeknél bizonyos helyze­tek, élelmiszerek, szagok is ki­válthatják a rohamot. A vizsgálatok során egyfajta öröklődési hajlamot is kimutat­tak. A népesség tíz százalékát érinti, nőknél háromszor gya­koribb, mint férfiaknál. Gyerekkorban is kialakulhat, de jellemzően a 25-45 éves kor­osztály betegsége. Ezek a roha­mok a munkavégzést is akadá­lyozzák, mégis sok migrénes at­tól való félelmében, hogy elve­szítheti állását, gyakorlatilag munkaképtelen állapotban jár be dolgozni. Jobb megelőzni a bajt. Kerülni kell az azt kiváltó helyzeteket: a stresszt, a kialvat­lanságot, a túlzott monitorné­zést, az alkoholfogyasztást, de ajánlatos olyan ételektől is tar­tózkodni, mint a csokoládé, a sajt, a tojás és a zsíros húsok. A kivizsgált migrént speciális gyógyszerekkel kezelik, de so­kan csak a hagyományos gyógymódban hisznek: feküd­ni egy csöndes, teljesen lesöté­tített szobában. A migrént a kőkorban kopo- nyalékeléssel próbálták orvo­solni. Úgy hitték, a kínzó fájdal­mat az emberben lakozó démo­nok okozzák. Azért nyitották meg a koponyacsontot, hogy az ártó szellemek szabadon távoz­hassanak. Az aurával, látászavarral kísért migrének következmé­nyeként gyakoribb lehet a stroke, az agyi katasztrófa ki­alakulása. ■ B. R. ■ A kőkorban kopo- nyalékeléssel pró­bálták gyógyítani. HIRDETÉS Dr. Soósr. £ DR. VARRA László | T ZSOLT Nőgyógyászati Fog- es V I magán­szájbetegségek rendelése f szakorvosa & Rendelési idő: H-SZ-CS 17.00-19.00 Teljes körű fogászati ellátás:- Esztétikus és ragasztott SZÓ 9.00-11.00 tömések,- Kivehető és rögzített pótlások El «jegyző szám:- Fém és fémmentes kerámiák - Műgyökér-beültetés 06 30/406-2677 (Implantáció) Rendelés előtt 2 órával- Digitális röntgen-diagnosztika- Fogfehérítés Cím: Rendelő: 3300 Eger, Újsor u. 56. Eger, Szvorényi út 23/1. Rendelési idő: H, Sz, P.: 15-19h K, Cs: 9-12h \ Bejelentkezés: 30/9951-981, 36/515-668 5 * (rendelési időben) K - \ Híreink a weben: HEOL EGYPERCES INTERJÚ A művész szólítsa meg közönségét! Az egri Kis Zsinagógában lát­ható „Közös gondolat - nem közhely” című kiállítás kap­csán kérdeztük Adele Eisen­stein kurátort a kortárs művé­szetről, az alkotók szerepéről.- Erdőmérnök, pszichológus, jogtudós kapcsolódott be ab­ba a művészi munkába, amit itt láthatunk. Mennyire új­szerű ez?- Annyira nem újszerű. A Soros Alapítvány támogatásá­val megvalósuló C3 Kulturális és Kommunikációs Központ egyik alapítójaként mindig is a tudomány, a művészet, a tech­nológia találkozását szorgal­maztam. Nagyon sokszor hal­lani az interdiszciplinaritásról, tudományköziségről, interak­tív műalkotásról. Itt együttgon­dolkodás valósult meg.- Mi a művész szerepe a XXI. században? Hol a helye?- Sok művész még mindig csak a saját szempontjain át, egyfajta elefántcsonttorony­ban alkot. Pedig meg kell szó­lítania a közönségét. Ezek itt nem is a klasszikus értelem­ben vett műtárgyak. Inkább kísérletek. Nem elég nézni a műveket. A kiállítás megjele­nését maga a hely is meghatá­rozza.- Például ez a kiállítótér, a Kis Zsinagóga is hozzátesz a jelentéshez?- Igen. Nemcsak a fizikai tér, hanem a története Is. Ez korábban szakrális tér volt, most másnak ad helyet. Kö­zösségi tér, de nem közhely. Más aspektusok jelentek meg benne. Ugyanígy a műalkotás­ok is más összefüggésben mu­tatják a világ jelenségeit. Vendégjárás Tiszanana, Kömlö iskoláiban Tiszanána és Kömlő általános is­kolái és óvodái tavaly ősszel nyertek pályázatot, ami lehetővé tette az itt dolgozóknak, hogy megismerkedhessenek más or­szágok nevelési-oktatási rend­szerével, kultúrájával, gasztro­nómiájával. - Az elmúlt évben már Lengyelországban és Spa­nyolországban jártunk, most pe­dig mi láttuk vendégül partnere­inket, a lengyeleket, a spanyolo­kat és a törököket. Bemutattuk térségünk nevelési-oktatási rendszerét, kultúráját, neveze­tességeit. Új pedagógiai eljárá­sokkal bővült a látókörünk - ösz- szegezte a tapasztalatokat a program hazai koordinátora, Patkóné Csörgő Rita. ■ Sz. R.

Next

/
Thumbnails
Contents