Heves Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)
2011-10-26 / 251. szám
2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. OKTÓBER 26., SZERDA MEGYEI KORKÉP Nekik nem jár az örök nyugalom temetőrongálás Szégyenkeznek a jó érzésű szentmiklósiak a történtek miatt Folytatás az 1. oldalról Az emlékezés csendes helye most a figyelem középpontjába került. Hozzátartozók figyeltek fel arra, hogy félszáz síremléket feldöntöttek, jelentős részük a zuhanás következtében összetört.- Mérhetetlenül szégyellem magam azok helyett Is, akik ezt tették - mondja Molnár Lászlóné polgármester -, aki mostanság napjában többször is megfordul a letarolt temetőben. Hozzátartozók, messziről jött idegenek és televíziós stábok előtt kénytelen magyarázkodni: nem ilyen rosz- szak a tarnaszentmiklósiak. Amíg a temető középső, a legnagyobb pusztítást elszenvedett része felé haladunk, Molnár Lászlóné azt magyarázza, hihetetlen mértékben elszaporodtak a faluban a rongálások.- E sírrongálásokkal egy időben lekapcsolták az új temetőben az áramot, megszűnt működni a hűtő, pedig halottunk volt. A nyáron tönkretették a játszóteret. A falu utcáin nem győzöm a szemetet felszedetni. S okozza mindezt pár fiatal, aki nem tud mit kezdeni fölös energiájával. Pedig Tarnaszentmiklósról tavasszal még csupa jó hír érkezett: az önkormányzat közmunkásaival konyhakertet ápolt, saját maga kátyúztatta ki a használhatatlanná vált, megyei kezelésbe tartozó úthálózatát, elkezdődött a hivatal felújítása is. A régi temetőt, amelyen az első sírfeliratok az 1910-es évekből valók, valamikor a XIX. század közepén nyithatták meg. Kerítés nem védi, hiszen - józan ész szerint - kinek jutna eszébe a történeti értékű sírokat megrongálni? A kegyeleti helyre lassan fél évszázada nem temetnek, ám sírokat még gondoznak. Az emlékpark megálmodója, Szécsi Ernő akkori polgármester a már nem gondozott sírokat tömbösítette, növénycsoportokat alakíttatott ki, s ezt a látványt és hangulatot utódai is tiszteletben tartották.- A faluban most mindenki arról beszél, mi történt itt - tárja szét kezeit a faluvezető. - Egyre többen jönnek távoli városokból ide a mindenszentek közeledtével, és csak a pusztítás nyomait látják. Szégyelljük magunkat mások helyett. Megérkezik a település körzeti megbízottja is. Pár szót vált a Megmagyarázhatatlan. Molnár Lászlóné polgármester nem érti, mi volt a tettesek célja a pusztítással. A helyreállításhoz segítséget kérnek. polgármesterrel, vannak biztató nyomok az elkövetőkről, de a nyomozás érdekében többet nem árulhatnak el. Szécsiek, Tóthok, Újváriak, Nagyok és Pócsok síremlékei törtek ketté. Régi tarnaszentmiklósi családok ősei ők, akik annak idején munkájukkal építették ezt a falut. Molnárné azt mondja, bármekkora is a pusztulás, nem hagyják annyiban. A helyreállítást nehezíti, hogy sokaknak már nem élnek itt leszármazottai, másoknak nem telik erre. A temető önkormányzati tulajdon, mindenki a faluvezetéstől várja el a segítséget. Pontos szám még most sem ismert az első jelentések szerint 30 síremléket törtek össze. Ám ez a szám napról napra emelkedik. A bokrokkal fedett részeken még néhány nappal az eset után is találtak megrongált köveket, az egy csoportba állított és dominóként felborult emlékeket pedig még össze sem számolták. Félő, min- den egyes bejáráskor fedeznek fel újabb károkat. A rokonság segíthet a sír helyreállításában gondár lajosné (képünkön) ángyikájától tudta meg, mi történt a temetőben, s rögtön a helyszínre sietett. Az ő nagymamája volt Tótt p. Etel, akinek az emlékköve két- ' tétört - Nagy a család, sok az unoka, úgy beszéltük, összeadjuk a pénzt a helyreállításra. Szegény életében sokat dolgozott, szenvedett, s -m most halála után is meggyalázták a sírját. Micsoda ember az ilyen ? - teszi fel a kérdést az asszony. - Ezt a sírt gondoztuk, nem volt elhagyatva, mégis felborították. Aki jót nem tud tenni, rosszat minek tesz?- Remélem, találunk olyan sírkövest, aki meg tudja ragasztani az összetört köveket, vagy olyan vállalkozót, aki segít a helyreállításban. Nem hagyjuk így a temetőnket, amelynek eszmei értéke felbecsülhetetlen, és nekünk sokat jelent. A temető bejáratánál Nepo- muki Szent János szobra vigyázza a kegyeleti helyet, a végében zölddel benőtt kereszt magasodik. A kettő sem volt elég, hogy megóvja az emlékparkot. Vajon meddig terjed az emberi agresszió és brutalitás hatása? Ha Nepomuki tudna most gondolkodni, az elmúlt napokban számtalanszor feltette volna magának ezt a kérdést... Történelmi temető volt a tarnaszentmiklósi régi temető tökéletes lenyomata a XX. századnak. A térségben jelentős kultusznak örvendő Nepomuki Szent János szobra mögött álló kereszt felirata szerint azt 1843-ban emelték, 1936-ban újították meg. Az emlékparkká alakításkor a már nem gondozott sírokat összerendezték, ezt használták ki a rongálok, akik dominóként döntötték fel azokat. Idáig megőrizték az orosz katonai sírokat is, de óvták a térségben ritka vaskereszteket és a reformátusok által emelt néhány akácból készült emlékoszlopot is. A gyanúsított egy 64 éves helybeli férfi par nappal az eset után ismét rongálásról í| érkezett bejelentés a rendőr- ségre Tarnaszentmiklósról. A tettes szétdobálta a temetőben elhelyezett virágokat, és több régi síremléket is ki- döntött keddre virradó éjjel. soltész Bálint r. százados, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője a Hírlapnak az üggyel kapcsolatban elmondta: a Hevesi Rendőrkapitányságra előállítottak egy helyi lakost. A 64 éves férfi a gyanúsítotti kihallgatás során elismerte a terhére rótt bűncselekmény elkövetését. MSZP: külön program készül az északi régió felzárkóztatásáért Külön programot dolgoz ki az észak- és északkelet-magyarországi térség felzárkóztatásáért a Magyar' Szocialista Párt. Erre azért van szükség, mert a kormány nem foglalkozik kellőképpen az országrész ügyeivel - hangsúlyozta keddi sajtótájékoztatóján dr. Sós Tamás ország- gyűlési képviselő Budapesten. Az MSZP Heves megyei vezetője kiemelte: a párt képviselői markánsabban akarnak politizálni a közeljövőben, kritikusabb szemmel vizsgálják a kormány tevékenységét és annak hatását a helyiek életére.- A hátrányos helyzetű térségeket - köztük Heves megye számos pontját - egyre jobban sújtja a Fidesz-KDNP politizálása. A foglalkoztatásban tapasztalható negatív tendenciák és az önkormányzati rendszer szétverése - ami felér a falurombolással - arra késztet minket, hogy konkrét javaslatokkal, középtávú koncepcióval álljunk elő - mondta. A térségi helyzet javításához nagyobb állami szerepvállalást, munkahelyteremtést és a vidék- fejlesztési programok elindítását tartja szükségesnek a politikus. Olyan módosító javaslatokat is benyújtanak, amikkel szeretnék elérni, hogy több pénz jusson az ország ezen vidékeire is. ■ M. K. A Megyeházán adták vérüket a tisztviselők Június után kedden újra kormánytisztviselői véradónapot szerveztek a Heves Megyei Kormányhivatalban: Egerben, a Megyeházán a Heves Megyei Kormányhivatal munkatársai - a törzshivatal és a 15 szakigazgatási szerv dolgozói - közül csaknem negyvenen tartották tű alá karjukat. Ide kapcsolódik: november 14-18. között a teljes kormányzat részvételével kormánytisztviselői véradó hetet szerveznek. Külön aktualitást ad ennek, hogy az idei esztendő az önkéntesség európai éve. Az öt munkanapon át zajló véradó héthez a Heves Megyei. Kormányhivatal is csatlakozik, várhatóan hatvani helyszínnel. ■ K. G. Az Év tűzoltója Gyöngyösön díj Titkos szavazással választottak legjobb munkatársat j i 1ST r T Első alkalommal idén adták át az Év tűzoltója címet a Gyöngyösi Tűzoltóságon vasárnap, az október 23-ai megemlékezést követően. Az érmet még májusban, Flórián napján alapították hagyományteremtő céllal, ugyanis minden esztendőben szeretnék átadni majd az arra érdemesnek tartott tűzoltónak. Tóth József tű. őrnagy, a tűzoltóság parancsnoka, az osztály- vezetők, a szolgálatparancsnokok nyolc munkatársat jelöltek ki, akik közül az állomány titkos szavazással Rónai Zoltán tű. hadnagyot választotta az Év tűzoltójának. Az érmet a 2011-es év || kiemelkedő szakmai és sportteljesítményéért kapta. ■ M. Z. Ünnepi pillanat. Tóth József (jobbra) átnyújtja a díjat Rónai Zoltánnak. AZ A GYANÚS, AMI NEM GYANÚS. akkoriban heti három-négyszer néztük meg ugyanazt a Mokép-híradót, attól függően, hogy az adott intervallumban hány filmre ültünk be a moziba. Borítékolva volt az egy hét csúszás, Pestről vonattal szállították a tekercseket, amelyek bejárták fél Észak-Magyarországot, mire hozzánk eljutottak. De sebaj, az idő tájt a pár napos hír is hír volt, nem úgy, mint manapság. Rimár Sanyi bácsi, a filmszínház hajdani vezetője bizonyára el sem hinné, hogy a Volt egyszer egy vadnyugat, amiért a kosaras biciklivel kétszer kellett fordulni a vasútállomásra, ma HD-minőségben is elférne a zsebünkben... pajtásaimmal szemben mindig is kedveltem a híradókat. Érdekelt a közélet, fekete-fehérben is; Ludvig Svobodát, Kadhafi ezredest - bezony! - vagy éppen Szekér Gyulát már a hajáról megismertem. Mindenkinek megvan a maga bogara: a haverok egymás anyjáról fantáziának, én meg belevetettem magam a pangásba. az egyik alkalommal a nagymarosi vízlépcsőről volt szó. Egy szlovák fickó tört magyarsággal Kádár János cigarettája korteskedett a monstrum - amúgy rég eldöntött - megépítése mellett, majd a két állam vezetői felsi- sakozva, ahogy kell, megtekintették a helyszínt. Jöttek-mentek a Duna partján, mutogattak erre meg arra, mígnem Kádár a kabátzsebébe nyúlt, s előkotorta cigarettáját. IGEN, EGY DOBOZ fÜStSZŰrŐS Symphoniát. Jött is mindjárt a morgás a széksorok közül, a poénfelelősök megjegyzései között még a legenyhébb volt, hogy mi van, Jani bá', nem futja jobbra? Igazolható volt az epéskedés, hiszen a közeli bányásztelepülés közértjében már Chesterfieldet meg Nefertitit is lehetett kapni, és nem volt menő csávó az, aki csa- jozni indulván nem lopott magának valamelyikből egy dobozzal. abban az időben én még a Fecskét kedveltem, s csak később, a seregben tértem át a Szimfire. És utólag megértettem Kádárt. Ez aztán igen! - csettintettem két slukk között a kantin árnyékában. Huszonöt év elteltével pedig, amikor ismét váltottam, eszembe jutott az Öreg. Volt jó pár közös évünk, amikor ugyanazt szívtuk. ■ Tari Ottó >
