Heves Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)
2011-10-19 / 245. szám
2011. OKTÓBER 19., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP Törőcsik Mari nagyapjának keresztjét vihar döntötte le Egy vihar során kialakult villám döntötte le azt a keresztet, amely a Hevesvezekény-Tarnaszent- miklós-Kisköre elágazót jelzi. A vallási jelkép olyan súlyosan megsérült, hogy helyreállítása hónapokig reménytelennek tűnt.- Az önkormányzat három sírkövessel is tárgyalt, de senki sem vállalta, mivel a helyreállítás nagy munka, mert a villám a tartószerkezetet repesztette szét - mondta Molnár Lászlóné, Tarnaszentmiklós polgármestere. - Végül társadalmi összefogással, magánszemélyek és gazdasági társaságok támogatásával egy gyöngyössolymosi kőfaragó vállalta el a csigavonalas posztamens fejkő elkészítését. Átfestettük a pléh-Krisztust, valamint ülőpadot, virágvázát és koszorútartót helyeztünk ki a megújult kereszthez. A kereszt érdekessége, hogy az 1880-as években állítólag Törőcsik Mari színművésznek, Pély díszpolgárának a nagyapja állíttatta. A kereszt többször is ledőlt, egyszer az 1950-es években rongálódott meg, majd 1985- ben egy autó döntötte ki a helyéről. Akkor is a tarnaszentmiklósi önkormányzat állíttatta helyre. A helyet a nép Juszti-keresztként emlegeti, amely utal állíttatójá- ra, Törőcsik Joachimra. ■ Sz. R. Román tévések folyattak a megyénkben Délkeleti szomszédaink országos csatornájának tévéstábja forgatott az Észak-magyarországi régióban. A romániai filmesek Heves megyében is készítettek felvételeket a „Kulcsrakész deszti- nációk” című műsorukhoz. Két adásukban is a helyi egészség- megőrző pihenőhelyekkel, wellness-létesítményekkel és a borkultúrával foglalkoznak. A tévések meglátogatták a nemrég megnyílt felsőtárkányi Hotel Bambarát, az egri Török fürdőt, utolsó állomásként pedig Eger- szalókon időztek. Romániában gyakran népszerűsítik a magyar nevezetességeket, hiszen sok vendég keresi fel a hazai turisztikai célpontokat. ■ Sz. V. Isten ma is szól hozzánk szerzetes Veszélyes a vallásosság köntösében számítónak lenni Bozók Ferenc költő, piarista szerzetes kötetét mutatták be a minap a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban. A szerzővel a szerzetesi létről beszélgettünk. Bocsi Rita- Viszonylag későn, harmincévesen lépett be a piarista rendbe. Miért lett szerzetes?- Tulajdonképpen amikor vallásos lettem, akkor egyből pap is akartam lenni. De érdekelt a tanítás is. A piaristák tanítórend. Minden piarista rendház mellett van egy iskola. Mindig éreztem, hogy erre van indíttatásom.- Fel kellett adni bizonyos dolgokat?- Igen, de azért van szabadságom. Sörözhetek, beszélgethetek a barátaimmal, mehetek focimeccsre, nem úgy élek, mint egy középkori monasztikus. Mivel diákok között vagyok, tudom pél- | dául, hogy mi megy éppen a Ba- ~ rátok köziben, vagy hányadik he- | lyen van a Fradi. Használom a I Facebookot, emailezek. Bozók Ferenc: Van szabadságom. Sörözhetek, beszélgethetek a barátaimmal, mehetek meccsre.- Azt mondta, a nyárspolgári képmutatást inkább elítéli, mint a nyíltan vállalt ateizmust.- Nagyon veszélyes a vallásosság köntösében számítónak lenni. Aki az ateizmust nyíltan vállalja, az őszintébb, mint az, aki a vallásosságot arra használja, hogy elérjen vele valamit. Szerb Antal írja A világirodalom történetében Baudelaire-ről, akit sátános költőnek neveztek, hogy olyan misztikusan volt elkötelezettje a démonoknak, hogy az az anti- vallásosság már majdnem katolicizmus. A nagy bűnösök szenvedései, amiket a saját lelkűkben élnek meg, az bizonyos szempontból transzcendensebb tapasztalat, mint a nyárspolgári istenhit. Az egyik mexikói bíborostól, aki karizmatikus aszkéta egyébként, azt kérdezték, hogy igaz, hogy az egyház néhány éven belül meghal? Azt mondta, nem igaz, mert még meg sem született- Ez elég komoly belső kritika.- Igen, ez az. De azt hiszem, az én hitemet az a tapasztalat hozta meg, hogy az ember szenved, sír, örül, érez, leél egy életet. Számomra ezáltal vált ez megfogha- tóvá. Nekem kell az - kicsit gyerekes vagyok ebből a szempontból -, hogy az Isten antropomorf legyen. Olyan, akivel el lehet beszélgetni.- Ön tanít. Hogyan egyezteti össze a tudományossággal a több száz éves dogmákat?- Darwin nem mondta, hogy nincs Isten. Ádám-Éva, Paradicsom, Noé bárkája: ez mítosz. De egy vallásos könyvet nem úgy kell olvasni, mint egy biológiakönyvet. Másik műfaj. A teremtés története egy költői kép, nem természettudomány. A szemléletek persze megdőlnek. A természet- tudományok is konszenzusokon alapulnak, ezért olyan változékonyak. Most épp bizonyos neutrínókról hallani, melyek gyorsabbak a fénynél. A különfajta elméletek aztán kanonizálódnak és megmerevednek, majd jön valaki, aki megdönti, s létrehoz egy új elméletet.- De ha már itt tartunk: a kereszténység szent szövege, a BOZÓK FERENC Gyöngyösön született 1973-ban. Egerben, azEszterházy Károly Főiskolán szerzett tanári képesítést. Gyöngyöspatán, az általános iskolában helyezkedett el. Jelenleg szerzetesként Kecskeméten él. Biblia is kanonizált szöveg. Egy szerkesztett változat.- Igen, de a katolikus egyház mindig is nyitott a változásra. Dogmafejlődés van. Azok a misztikus tapasztalatok, jelenségek, melyek a kanonizáció után történtek, végül is beépülnek a tradícióba. Isten ma is szólhat az emberhez. Szerintem az a normális, ha az Isten ma szól hozzám, akkor nem hivatkozók állandóan egy 2000 évvel ezelőtti műre, nem csak azt fogadom el.- A szerzetesség előtt Gyöngyöspatán tanított. Önnek milyen volt az ott eltöltött két év?- Nekem az össztapasztalatom pozitív. Például a tantestület, mivel olyan sok volt a baj, a nehézség, egy összezáró közösség volt. Nem egy csibekeltető volt, jól fésült gyerekekkel. A tanárok nem értek rá egymással foglalkozni, nem voltak intrikák. Ami a médiában átjött, nem a mindennapok valósága. Persze, voltak problémáim, voltak nehéz gyerekek. Az én osztályomban 3 romagyerek volt. Az egyik kegyetlen volt, ütött, vágott, rúgott, harapott, rendőrségi ügye volt, viszont volt kettő, akikkel meg jó volt együtt dolgozni.- Az inkvizíciót teszi „helyre” magában?- Nem akarom helyretenni, (nevet) Ismeri azt a mondást, hogy a szerecsent nem lehet megmosdatni, mert úgyis fekete marad? Jézus urunk azt mondta, hogy a búza és a konkoly együtt nő az örök aratásig. Mivel az egyház is emberekből áll, mindig voltak benne nagy gazemberek is, meg voltak szentek is. Mondják, hogy az egyház gazdag. Én 26 órát tanítok hetente, mellette ott a lelkipásztori munka, és a fizetésem 0,000 forint. A hevesiek is megkapják a támogatást Elindult a területalapú támogatások (SAPS) előlegfizetése. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal országosan 127 milliárd forintot utal 169 ezer gazdálkodónak. A területalapú támogatás 4,83 millió hektárnyi termőföld után jár, a gazdák azonban több mint 5 millió hektár után igényeltek támogatást. Simon Attila, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Heves megyei kirendeltségének vezetője elmondta, már elutalták az előleget.- Hány gazda számíthat pénzre?- Heves megyében egy híján 7100 ügyfelünk kap területalapú támogatást, összesen 165 ezer hektár után. Részükre 4,6 milliárd forintot utalt el a hivatal, azaz hektáronként közel 28 ezer forintra számíthatnak a gazdálkodók.- A pontosabb térkép segí- tett-e a hibák csökkentésében?- Valószínűleg igen, hiszen a korábbi években kétméteres pontossággal működött a rendszer, míg most félméteres hibahatárral lehet bejelölni a telekhatárokat. «T. B.- Voltak-e idén problémák az igénylésekkel?- Minden évben akadnak gondok, de ezek egyre ritkábbak. Míg tavalyelőtt 1200, a múlt évben 900, addig idén már csak 800-an voltak azok, akik túligényelték az összeget Jellemzően szomszédok kértek ugyanarra a fóldsávra támogatást, és ezért adategyeztetésre van szükség. Eddig közülük 700-an jöttek be a hivatalba, hogy pontosítsák az adatokat. Simon Attila: a megyei gazdák 4,6 milliárd forintot kapnak. EGYPERCES INTERJÚ HIRDETÉS Dumaszínház Egerben Október 20-án újra Dumaszínház Egerben! Ezúttal Kőhalmi Zoltán és Dombóvári István gondoskodik a remek hangulatról a Hotel Eger & Park különtermében. KŐHALMI ZOLTÁN (képünkön) vidéken nőtt fel, egy panellakótelepen, a legrosszabb kombinációban. Mindig is humorista akart lenni, de környezete ezt nem érzékelte. Pályáját Fábrynál, valamint a Rádiókabaréban kezdte, mint író, aztán a Dumaszínház indulásakor ő is színpadra állt. A boldog, immár háromgyerekes családapának van egy érdekes - ám kevéssé közismert - munkája is: ő vezeti azt a csapatot, amely hétről- hétre megalkotja a HVG címlapjait. Kőhalmi 2009-ben megkapta a Magyar Rádió Karinthy- gyűrű díját, melyet a közrádió ítél oda a szatirikus és humoros műfaj kimagasló szereplőinek. Kőhalmi mellett dombóvári István is rendszeresen fellép a Dumaszínház, Showder Klub és Rádiókabaré színpadán. Küldetésének tekinti, hogy eljuttassa a humort bárhová, ahol igény mutatkozik rá. Elmondása szerint tisztában van képességeivel, és istenadta tehetséghiányát szorgalommal igyekszik pótolni. Az október 20-án, kedd este 19 órától kezdődő egri Dumaszínházra (kapunyitás: 18.00 óra) belépőjegyek a helyszínen, a Hotel Éger & Park recepcióján vásárolhatók, elővételben 2400 Ft-ért, minden nap 0-24 óra között. További információ az esemény Facebook-oldalán olvasható: facebook.com/dumaeger. INFORMÁCIÓS TELEFON: +36 30 304 3434 Fejlesztés a tarjáni bál bevételéből Fejlesztésre fordítják annak a jótékonysági bálnak a bevételét, amit a gyöngyöstarjáni ÁMK Általános Iskolájának szülői munkaközössége szervez Böbe-bál néven. A rendezvény fővédnökségét a füzesabonyi Tegyünk Együtt a Gyermekszegénység Ellen (TEGYE) Egyesület vállalta.- Szeretnénk az iskola udvarán játszóteret, valamint egy zárt pagodát kialakítani," ahol sportolási lehetőséget biztosítanánk a diákoknak - mondja Tóth Anna, a TEGYE elnöke. - Mivel a játékok, illetve az engedélyeztetésük sokba kerül, szívesen fogadjuk az adományokat mindenkitől, aki szívügyének érzi az iskola sorsát. ■ Sz. K. i
