Heves Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)

2011-10-17 / 243. szám

2011. OKTÓBER 17., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KORKÉP Summásnóta a pusztában találkozó Hatvan év után egy délutánra élet költözött a Jánosi tanyára Amott állt a házunk, emitt volt a püspökség téglaége- tője - idézgették az emlé­keket azok, akik hat évti­zed után visszatértek az egykori Jánosi tanyára. Szuromi Rita Elcsukló hangon üdvözölte az egykori Jánosi tanyáról elszárma­zottakat az utolsó intéző fia, a ma Gyöngyösön élő és köztisztelet­ben álló pedagógus, Varga Pál, aki 66 év után tért vissza közel 60 vendéggel együtt gyermekkora színhelyére. A hagyományterem- , tő találkozó ötlete Sarudon fogai- | mazódott meg, hiszen a szatmári | püspökség részét képező Jánosi í tanya közigazgatásilag a Tisza- s parti településhez tartozott, majd 1945-ben egy földcserével Köm- lőhöz került. A sarudiak jogosan érzik magukat a lakott terület szellemi örököseinek, ezért is vál­lalták azt, hogy mostantól minden évben hazavárják a ma még élő summásokat, béreseket, részes­aratókat és leszármazottjaikat. A hajdani lakott külterületek múltjának őrzése a térségben már hagyomány: évente találkoznak a pusztafogacsiak, a szárazbőiek, s mostantól a Jánosi tanyán éltek is. A sarudi és újlőrincfalvi vendé­gek előtt Varga Pál szólt arról, hogy a püspökség a második vi­lágháború kitörése után új tehén­istállót építtetett, gőz- és cséplőgé­Újra együtt. A Jánosi tanya egykori lakói hat évtized után találkoztak, és közös fotót engedtek készíteni magukról. Van múltunk, s ápoljuk dr. PETROViTS János sarudi polgármester üdvözölte a Jáno­siba érkezetteket. Hangsúlyoz­ta: náluk az elmúlt egy évben ismét fontossá vált a múlt meg őrzése és ápolása. Egy éve avat­ták fel Hartl Ede, a Tisza árvízi hajósa emléktábláját, egy hó­napja a belvízmentesítő Barócs János emlékparkját, most pedig hazahívták a Jánosiról elszár­mazottakat Az uradalmi birtok másik tagján, Hídvégen jövőre majálist szeretnének rendezni. pet vásárolt, működött a lóvon­tatta gazdasági vasút.- A háború éveiben anyám ki­találta, hogy termesszünk má­kot. Minden család arányosan kapott a termésből, a számadás­könyve őrizte meg számunkra a Jánosiban éltek névsorát - me­sélte Varga Pál a sarudi iskola au­lájában megrendezett kiállítá­son, ahol bemutatta családi fény­képeken az uradalom életét. A tárlat meglepetése volt Kun Béláné Erzsiké néni, aki járóke­rettel érkezett, s vállalta, hogy tisz­tán csengő hangján elénekel egy hajdan kedvelt summásnótát. Az igazi emlékidézés a Jánosi tanyán kezdődött, * ahová a vendégeket autók- r kai szállították ki. A tanya helyét jelző pléh Krisztus környékét Tilcsik Ist­ván vállalkozó rendbe rakatta, a sarudi önkormány­zat munkatársai pá­linkával, forralt bor­ral, meleg teával és a pusztai hangulathoz illő zsíros kenyérrel kínálták a sátrak alatt gyülekezőket. Az elszármazottak a hely szimbóluma­ként is emlegetett' kereszt előtt készí­tettek közös fotót.- A környéken ren­geteg az SP jelzésű tég­la, hiszen a hidakat, gazdasági épületeket a Szatmári Püspökség épí­tette, a téglán a jelzés ezt adja tudtul - mesélték azj egykori tanyasiak. Mások’ szüleik lakását, a négyszobás, közös konyhás cselédházat lát­ták meg „lelki szemeik előtt”.- Ha az asszonyok összevesz­tek, földhöz verték a tepsit. Erre mindenki összeszaladt. Egyéb­ként békében éltek egymás mel­lett - mondogatták.- Tótkomlósi és szentistváni aratók jöttek az idénymunkák­ra, a szenistvániak gyönyörű, díszes népviseletet hordtak ­mesélték. A jó hangulatú, hagyományte­remtő piknik mi mással zá­rulhatott volna az egyre csípő- sebb őszi szél­ben: jövőre, ugyanitt folytatódik a Jánosi tanya újkori története. A tanya helyét jelző pléh Krisztus környékét Tilcsik Ist­ván vállalkozó rakatta rendbe Visszapillantás a hatvani könyvtár hat évtizedére Hatvanban ebben az esztendő­ben ünnepük a városi könyvtár megalapításának hatvanadik év­fordulóját. Á Zagyva partján fek­vő település bibliotékája koráb­ban a Hatvány Irén utcában fo­gadta az olvasókat, majd több mint tíz éve, 1990-ben lelt ott­honra a jelenlegi épületben, ami az előző rendszerben pártszék­ház volt. ■ Tavaly a teljes könyv­állomány felkerült az internetre.- Többször megkongatták már a vészharangot a könyvtárak fe­lett, főként a számítógépes tech­nika megjelenését követően, a ta­pasztalataink alapján azonban elmondható, hogy intézmé­nyünk igenis stabil jövőképpel rendelkezik. Továbbra is jönnek hozzánk az irodalom, a művésze­tek iránt érdeklődők. Hosszú évek óta bevezettük már a számí­tógépes kölcsönzést, tavaly pedig állományunk felkerült az internetre is - mondta el a Hír­lapnak Sinkovics Erika igazgató. A közelmúltban fontos válto­zás történt a könyvtár életében: nemcsak az önállóságukat, ha­nem az 1955-től meglévő elne­vezésüket - Ady Endre Könyvtár - is visszakapták. Szabó Zsolt polgármester az évforduló alkalmából megtartott köszöntőjében kifejtette, hogy a digitális olvasmányok soha nem nyújthatják azt az élményt, amit egy-egy jó kötet lapozgatása je­lent. A jubileum tiszteletére a könyvtár emlékkönyvet adott ki az intézményről. ■ T. 0. HIRDETÉS é ARCOK ▼ W A MEDIÁBAN TAMOP 5.5.4/B-09/1-2009-0003 SZÉCHÉNYI TERV Bárki lehet önkéntes! Az önkéntes munka a társadalmi beilleszkedés és integráció egyik eszköze, mely hozzájárul egy összetartó társadalom kialakulásához, a bizalom és szolidaritás kialakításával, illetve a társadalmi tőke meg­teremtésével. Az önkéntesség egy lehetőség arra, hogy bármilyen nem­zetiségű, vallású, társadalmi-gazdasági hatterű és korú ember hozzájárulhasson a pozitív változáshoz. Mácsár Beátát, a Heves megyei Önkéntes Centrum egyik önkéntesét kérdeztem a Heves Megyei Önkéntes Centrumról, annak céljairól és eredményeiről.- Mióta létezik és milyen céllal jött létre Egerben az Önkéntes Centrum?- A Magyar Vöröskereszt Heves megyei szervezete 2009-ben nyerte meg a Társadalmi Megújulás Operatív Program egy olyan pályázatát, amely segítségével létrehozhatta és működteti a mai napig a Heves megyei Önkéntes Centrumot. Elsősorban azért hozta létre a Vörös­kereszt, hogy összegyűjtse azokat, akik szívesen végeznek önkéntes munkát az élet valamilyen területén, tehát úgy gondolják, hogy társadalmilag hasznos feladatot szeretnének ellátni szabadidejükben, illetve azért, hogy összegyűjtse azokat a civil szervezeteket, intézményeket, közintézmé­nyeket, akik szívesen alkalmaznak önkénteseket is.- Milyen előnyökkel jár, ha valaki önkéntes munkát vállal?- A legfontosabb, hogy egyfajta önmegvalósítást jelent a dolog, hiszen általában az önkéntes munka olyan típusú munka a személy számára, amelyet szívesen végez. Egyre inkább elöregedik a mai társadalom, és épp ezért fontos, hogy legyenek olyan rétegek, akik az idősek gondozásával vagy éppen a hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő gyerekekkel és felnőttekkel foglalkoznak önkéntes munka keretében, tehát társadalmi haszna is van.- Az önkéntesség mennyire van hatással a roma népesség integrációjára?- Nagyon sok olyan civil szervezet van Heves megyében, illetve Egerben, amely olyan programokat szervez, olyan pályázatokat ír, amellyel a kisebbség életének javításán fáradozik. Ezen pályázatok megvalósítása keretében nagyon sok roma integrálódik be. Ilyen például Egerben a Kárpátok Alapítvány, amely országos bejegyzésű cég, de a központja itt van Egerben. De ilyen még a SZETA (Szegényeket Támogató Alap Egri Alapítványa), ahol kimondottan a szegényeket támogatják, ezen belül is a romákat. Sajnos kevés a roma önkéntesünk. Egy-egy pályázat kapcsán Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége 1136 Budapest, Balzac u. 21. www.humszolg.hu www.arcokamediaban.hu inkább mi magunk keressük fel és kérjük meg őket, hogy vegyenek részt a pályázat megvalósításában. Volt egy olyan fiatalokat megmozgató Európai Uniós pályázat, amely a főként romák lakta Felnémet fiataljaival foglalkozott. A pályázat egy felmérés kapcsán azt kutatta, hogy a felnémeti roma fiatalok milyen helyzetben élnek. Akkor rendkívüli mér­tékben mozdult meg a. roma fiatalság, és nagyon sokat tettek Felnémetért és a saját fejlődésükért. Rengetegen segítettek a kérdö- ívezésben és a pályázat megvalósításában. Most már csak az a kérdés, hogy ez a lelkesedés megmarad-e a romák között is. Tény, hogy nekünk kell felkeresnünk őket, mert maguktól nem nagyon jönnének, de így, ha kérjük, szívesen vállalnak munkát. Ez az év az Európai Önkéntesség éve, így az Önkéntes Központ Alapítvány elindított egy road-show-t az Eger Ünnepe keretében. Itt ismerve egy roma hölgyet, megkérdeztem, hogy van-e kedve a road-show létrehozásában tevékenykedni, és nagyon örült neki. így a kislányával együtt egész délelőtt az ■ önkéntes road-show munkatársa volt. Büszkén viselte a pólót is, és az érdeklődőknek is mesélte, hogy Egerben milyen típusú önkéntes munkák vannak.- Többnyire kik és miért jelentkeznek önkéntes munkára?- Elsősorban egy belső kényszere az embernek, hogy szabadidejében valami hasznosat tegyen, még akkor is, ha nem kap érte pénzt. Másodsorban pedig nagyon sok az olyan munkakereső önkéntes fiatal, aki tudja, hogyha odateszi magát és rendesen dolgozik, akkor, ha azon a helyen, ahol önkénteskedik, munkahely szabadul fel, akkor valószínűleg őt fogják felvenni, hiszen önkéntesként már bizonyított. Egy másik réteg, akinek fontos, hogy önkéntes munkát végezzen, az a nyugdíjasok, illetve a nyugdíj előtt állók korosztálya, hiszen ekkorra a gyerekek már kirepültek a családi fészekből, és hirtelen elég sok ideje szabadul fel az embernek. Úgy gondolom, egy nyugdíjas számára az önkéntes munka egyfajta lehetőség, hogy bent maradjon a társa­dalomban, hogy mindennap emberekkel találkozzon, és hogy továbbra is ugyanúgy megvalósíthassa önmagát, mint amikor még dolgozott. Az önkéntes törvény már tíz éves kortól engedélyezi az önkéntes munka végzését. Ez azért fontos, mert a legkisebb korosztálynak is tudomásul kell vennie azt, hogy vannak olyan rétegek, akik mások segítségére szorulnak. Hasznos és példaértékű dolog, ha ezt önkéntes munka keretében tanulják meg. MAGYARORSZÁG MEGÚJUL A projekt az Európai Unió | támogatásával, az Európai Szociális Alap s. társfinanszírozásával valósul meg. EGYPERCES INTERJÚ Ügynökfilm szereplője Balogh András Csütörtöktől játsszák a ma­gyarországi mozik Bergendy Péter A vizsga című alkotá­sát. Az 1957 szentestéjén ját­szódó ügynökfilmben ÁVO-s tisztet alakít Balogh András, az egri Gárdonyi Géza Szín­ház színművésze.- Milyen volt a bemutató?- Lányommal mentünk a premiervetítésre múlt szerdán, a fővárosi Művész moziba. Telt ház fogadott, rengetegen jöttek el, igazán tetszett mindenki­nek. Magunk is jól szórakoz­tunk, a film végén pedig nem­csak a közönség, hanem a fő­szereplők, köztük Kulka János is gratuláltak. Jó érzés volt- Hogy tetszett a végered­mény?- Egy izgalmas, csavarokkal teli kamara-thrülerről van szó, amely eredetileg tévéjátéknak készült, csak később derült ki, hogy mozifilm lesz belőle. Az '56 utáni sötét időkben játszó­dik, amikor az Államvédelmi Osztály vizsgáztatja tisztjeit, hogy elég hűségesek-e. Még a megfigyelőket is megfigyelik. Az én szerepem - Dohány - is ügynök, a rendszer része. Ér­dekes volt látni vásznon mind­azt, amit eddig csak az - egyébként kiváló - forgató- könyvben olvastam.- Hogyan telt a forgatás? I+- Tavaly ősszel dolgoztunk Budapesten, izgalmas volt. Jó hangulatban telt a munka, igazán barátságosan fogad­tak. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az egyik délután Bodzsár István pro­ducer hozott autójával Eger­be, mert este előadásom volt... ■ P. A. Balogh Andrást a színpad után mozivásznon is láthatja a közönség Megállapodott a kereskedelmi a rendőrséggel Együttműködési megállapodást írt alá a múlt hét végén Egerben a Heves Megyei Rendőr-főkapi­tányság és az Egri Kereskedel­mi, Mezőgazdasági, Vendéglátó­ipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium. Az egyezményben szereplő feladatok közül kiemel­kedik a lakosság érdekeinek vé­delme, a köz- és vagyonbizton­ság erősítése, a közúti közleke­dési morál javítása, a drogpre­venció és a rendvédelmi dolgo­zók élethivatásának megismer­tetése a tanulókkal. Az együttműködési szerződést dr. Ormossy Attila r. ezredes, He­ves megyei rendőrfőkapitány és Prof. Dr. Vasas Joachim, igazgató látták el kézjegyükkel. ■ M. Z. A A 1

Next

/
Thumbnails
Contents