Heves Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)

2011-10-12 / 239. szám

4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. OKTÓBER 12., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Visszakötötték a gázt a falu intézményeibe Istenmezején Zenél, tanít és sakkozik portré Kórust, együttest is alapított az andornaki polgármester Rendőrőrs működik majd decembertől Gyöngyöspatán Istenmezején az idei esztendő­ben még tavasszal, áprilisban je­lentek meg a gázszolgáltató cég szakemberei az önkormányzat­nál, ahol jelezték: a felhalmozó­dott több millió forintos közüze­mi tartozás miatt ki kell hogy kapcsolják a gázfelhasználási rendszerből a település több közintézményét, köztük az álta­lános iskolát, az óvodát és a pol­gármesteri hivatalt. A képvise­lő-testület tagjai éppen ezért ak­kor úgy döntöttek, hogy hitelt vesznek fel az adósságok rende­zésére. ■ Az iskolában és az óvodá­ban gázzal fűtőnek télen. Amint azt a község polgár- mesterétől, Kotroczó Istvántól a napokban megtudtuk, a köl­csönből már visszafizették a két és fél millió forint tartozást, en­nek köszönhetően a gázszolgál­tató vállalkozás munkatársai pe­dig visszakötötték a gázt a köz­épületekbe. A községet irányító grémium határozata értelmében, a hűvö­sebb időszak beköszöntével az alsófokú tanintézményben és az óvodában egyaránt gázzal fűte- nek az elkövetkező hónapokban, ezzel szemben a polgármesteri hivatalban fatüzelést alkalmaz­nak majd. ■ B. K. A lefejezett tizenegyszer pislogott Légzés-teszt címmel látható Sza­bó Károly kiállítása az egri kis zsinagógában. A mű érdekessé­ge, hogy öt, projektorral kivetí­tett férfi mellkas lélegzése látha­tó a térben. Mint Farkas Viola művészet- történész megnyitóbeszédében kiemelte, a légzést általában nem tudatosítjuk, ahogy egyálta­lán a létezésünket sem. Mint mondta, Lavoisier francia termé­szettudóst lefejezték, azonban megkérte a hóhért, figyelje meg, hányat pislog az utolsó lélegzet után. Tizenegyszer sikerült pis­lognia. Mikor halunk meg és mi­kor élünk? Ennek átgondolására késztet az installáció, amely ok­tóber 17-ig látogatható. ■ B. R. Vámosi László családapa, ízig-vérig tanár, zenész és a sakk szerelmese. Nem utolsósorban pedig Andor- naktálya polgármestere. Síké Sándor- Önt sokan mint zenészt is­merik. Honnan a kötődés a muzsikához?- Az egész család muzikális emberekből áll. Emlékszem kis- koromból, hogy az össze- jöveteleken, egy-egy névna­pon, disznóölé­sekkor énekelt mindenki. Ak­kor csak rácso­dálkoztam, de *■■■■■*■ belém ivódott az éneklési stílus. Az aktív ze­nélést 15-16 éves koromban kezdtem: barátaimmal Makiáron alakítottunk zenekart. Az akkori slágereket játszottuk, nagyon sok Beatlest, sok bluest.- Fiatalon sokan alapítanak zenekart, mégsem lesznek el­kötelezett zenészek...- Főiskolásként ért olyan él­mény, ami alapján elkötelezett zenész lettem. A Pinceklubba meghívták az Egyszólam együt­test. Fúvósok voltak, nem az a megszokott népzene. Elcsodál­koztam, hogyan lehet ilyen ha­tást ezekkel a hangszerekkel el­érni. Meg kell próbálni! Először magamtól kísérleteztem, de hál’ Istennek itt a környéken - egy azóta jó barátommá lett zenész - Dsupin Pali szervezett népzenei táborokat Noszvajon. Vele együtt sokfelé gyűjtöttünk dalokat. 2009 májusában hívtak a Kurul Dobosok, októberben megalapí­tottam a Rejtező nevű zenekart. A szó révülést jelent - ezzel is a régi hagyományokat próbáltuk feleleveníteni, de számomra azt is jelenti, hogy én is el voltam rejtezve ebben a műfajban, mert hangzásában magyar népzenét nem csináltam együttes szint­jén. Két és fél esztendeje meg­alapítottam az Andornaktályai Falukórust, amellyel azóta is rendszeresen próbálunk. Úgy működik, mint egy hajdani fo­nóház. Citera, gitár, hegedű, kö­csögduda, harmonika, tárogató kíséri az éneket. Lényegében ma az egyetlen olyan szervezet a községben, amely mindenfajta kulturális rendezvényen alkal­mazható.- A sakkot édesapjától leste el. Mit jelent az Ön életében ez a sportág?- Minden sportban megtanul az ember küzdeni. Ötéves lehet­tem, amikor elkezdtem sakkoz­ni. A versenyszerű megmérette­tést Füzesabonyban kezdtem el főiskolás koromban. Annak na­gyon örülök, hogy részese le­hettem a csapat OB II-be kerülé­sének. Akkor az egyik legjobb pontszerző vol­tam, és az OB II- ben is játszot­tam. Már több éve az andornaktályai sakkcsa­patban játszom a megyei bajnokságban, s én szervezem a falu­ban januáron­ként a Kempelen sakk­tornát is, Névjegy: VÁMOSI LÁSZLÓ ANDORNAKTÁLYA POLGÁRMESTERE SZÜLETETT: 1966, Eger nős, felesége tanítónő GYERMEKÜK, Réka 9 éves iskolái: Nagytálya, Makiár; Eger, Gárdonyi gimnázium (1980-1984.) EKF, 1985-1989 magyar-tör­ténelem szak; ELTE történe­lem 1989-1992 MUNKAHELYEI: 1989-1992 Besenyőtelek, tanár 1992-től: Andornaktályai Ál­talános Iskola 2003-tól: igazgató, 2007-től tagiskola-vezető 2010-től: polgármester ami mára a megye egyik színvo­nalas sakkversenyévé nőtte ki magát. Ennél is eljött az a pilla­nat, amikor átadhattam ezt a tu­dást a gyerekeknek. Valószínű­leg a szüleimtől is örököltem, hiszen édesanyám is pedagó­gus, Nagytályán volt az óvoda vezetője nagyon sokáig, édes­apám pedig szakoktatóként dol­gozott.- Magyar-történelem szakon szerzett tanári diplomát. Kötő­dik még a szakmához?- Természetesen, nem megy ki a hivatalból szinte semmi úgy, hogy azt ne látnám. A be­szédeket is magam írom. Óriási előny, ha valaki ilyen szakon végzett. A gyerekek között is ál­landóan beszélnem, magyaráz­nom, kommunikálnom kellett, tehát ez jó alapot adott a mosta­ni munkámhoz.- Iskolaigazgató is volt. Lesz-e ismét önálló tanintézmény a faluban?- A közoktatási tör­vény módosítását ki kell várni. Ha lehe­tőség lesz rá, és igény a szülők részéről, akkor igen. Azt gon­dolom, min­den közös- s é g é p í - tés egyik alapja az iskola. ■ -Tut azért ideje a kikapcso­lódásra?- Amikor van egy kis időm, olvasok vagy zenét hall­gatok. Ha a csa­láddal megyünk valahová, már sok­szor az a probléma, hogy azt nézem, az adott helyen milyen a járda, hogyan oldották meg a vízelvezetést. Vámosi László magyar-törté­nelem szakon szerzett ta­nári diplomát. Most kü­lönösen jól jön ez a képzettség. Folytatás az 1. oldalról Harangozó Tamás (MSZP) bizott­sági alelnök bejelentette: kezde­ményezi a testület előző ülésén elhangzottak államtitok alóli fel­mentését, mert szerinte enélkül a nyilvánosság politikai manipulá­ciója zajlik. Hatala József országos rendőr- főkapitány egyetértett az állam­titkárral abban, hogy kiélezett helyzet volt, s ők maguk is érzé­keltek jóhiszemű és rosszhisze­mű jelzéseket. Mint mondta, ezt a konfliktusos három hónapot a rendőrség jól kezelte, így elkerül­ték a nagyobb gondot. ■ A bizottsági ülés lapzár­tánkig nem ért véget. A főkapitány szerint olyan eset is volt, amikor kétségbeesetten hívták a kapitányságvezetőt, hogy fekete ruhások futkároznak az utcán, miközben senki nem volt ott rajta kívül. A főkapitány bejelentette, hogy folyamatban van az engedélyezési eljárás, és rövid időn belül 22 egyenruhás elhelyezésére alkalmas rendőrőr­söt adnak át Gyöngyöspatán. Dr. Ormossy Attila megyei rendőrfőkapitány hozzátette: vár­hatóan decembertől működik az őrs, amely nemcsak a falut, de a környező településeket is ellátja - közölte az MTI. ■ M. Z. Óvodások köszöntötték az időseket Hevesen kedves meglepetést tar­togattak a helybeli óvodások a vá­rosi Gondozási Központ idős lakó­inak. A közelmúltban az idősek világnapja alkalmából látogatták meg a szépkorúakat, és verses­dalos műsorral, valamint egy-egy szál szegfűvel köszöntötték őket. Az önkormányzat III. számú tagóvodája már 12 éve jó kapcso­latot ápol az intézményben élők­kel. Az óvónők segítségével min­den évben anyák napi és kará­csonyi műsorral, saját készítésű ajándékkal kedveskednek a nagycsoportosok az Időseknek. A legutóbbi figyelmességet is nagy örömmel fogadták az ott­hon lakói. ■ B. K. Most negyvenkét magyar kapott magyar állampolgárságot pétervására A gyulakutaiak szerdán letehették az esküt, hamarosan pedig választójoghoz is juthatnak Folytatás az 1. oldalról A város történelemkönyve első ol­dalán fog díszelegni a testvértele­pülésről érkező nemzettestvérek mai eskütétele - hangsúlyozta beszédében Eged István. Pétervására első embere hozzá­tette: ezt az esküt az erdélyiek már sokszor és sokféleképp meg­fogalmazták korábban, miközben Magyarország határain kívül re­kedve őrizték közös nyelvünket, történelmünket, és tartották élet­ben mindmáig a kisebbségben élő magyar közösséget.- Messziről jöttek, Magyaror­szágra érkeztek és Pétervásárán itthon vannak - szólt az erdélyi­ekhez a polgármester. Az út Időben és térben is hosszú volt: az erdélyiek a Kis-Küküllő jobb part­járól jöttek a magyarságukat igazoló dokumentumokért. Gyulakuta első embere is úgy nyilatkozott, hogy a két település életében a szerdai esemény az egyik legfontosabb pillanat. László Árpád elmondta: óriási megkönnyebbülés és elégtétel számukra, hogy amit eddig csak a lelkűkben őrizhettek, a keddi napon kézzelfoghatóvá is vált. Az ünnepségen Eged István be­jelentette, hogy mind a 42 erdé­lyit, immáron kettős állampolgárt tiszteletbeli polgárává fogadja a város, László Árpád és Császár Király Zsolt gyulakutai jegyző Pétervására díszpolgára lett. A helyi Tamási Áron Általános Iskola diákjainak műsora és a Rejtező zenekar előadása után köszöntőjében Szász lenő, az er­délyi Magyar Polgári Párt - amelynek tiszteletbeli elnöke dr. Kövér László - vezetője magyar feltámadásnak ne­vezte az egyszerűsí­tett honosításról szóló törvény élet­belépését. A politi­kus megjegyezte: fe­lelősséggel is jár, hogy hivatalosan is magyar állampolgárok lehettek. Úgy látja, kellő lelkiismerettel és felelősséggel fogják tovább szőni azt a kelmét, amely összeköti a nemzetet. Az Országgyűlés elnöke a ho­nosítási okiratok kiosztását kö­vetően az ország helyzetéről, mély és összetett válságról be­szélt. Dr. Kövér László kifejtette, hogy e válság egyben lehetőség is az újjászervezésre. A kormány fontos intézkedései között emlegette a kettős állampolgár­ságról szóló törvény megalkotását, de be­szélt a választójog kiterjesztéséről is. Utóbbiról elmondta: nemcsak itthon, hanem az erdé­lyi vezetők között is lehetnek olyanok, akik fenntartásokkal fogják kezelni ezt a lehetőséget. A házelnök viszont úgy véli, a kettős állampolgároknak is bizto­sítani kell, hogy együtt gondol­kodjanak és tegyenek az anyaor­szágért. «M. K. ■ Kevesebb gyer­mek születik az országban, még­is egyre többen vagyunk. Leg­alábbis papíron. I > I

Next

/
Thumbnails
Contents