Heves Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)
2011-10-12 / 239. szám
2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. OKTÓBER 12., SZERDA MEGYEI KORKÉP Díszmasszírozásra már nem telik testvértelepülések Lengyelország;gazdasági célt, Erdély összetartozást jelent Tizenöt éve még szerencsésnek mondhatta magát az, aki feljutott egy testvértelepülésre tartó különbuszra. Az eszem- iszom járatok fénykorának már vége. Szuromi Rita Kömlőn minden évben különleges esemény a gyerekek lengyel- országi táboroztatása. A legtöbb iskolás ekkor jár először - és lehet, utoljára - külföldön. A falut fél évszázados barátság köti a lengyelekhez. Világháborús menekülteket is fogadtak, miután a németek lerohanták az országot, és a két nép ma is fél szavakból érti egymást. De vajon elegendő tartalom áll a testvértelepülési kapcsolatok mögött?- A gyereküdültetés valóban fontos és nagy élmény annak, aki kijut, de valódi haszna csak akkor van ezen kapcsolatoknak, ha megjelenik mögötte a gazdaság motiváltsága - fogalmaz dr. Petrovits János, Sarud polgár- mestere, aki korábban aktív segítője és kezdeményezője volt a lengyel-magyar partnertelepülési kapcsolatok alakításának. - Közép-Lengyelország azért volt vonzó, mert jelentős a faipara, a bútorgyártása, mellyel meg tudna jelenni országunkban, mi pedig a mezőgazdasági termékeinknek tudnánk ott piacot találni. Az 199b-es években az akkori vámszabályok miatt ez az elképzelés zátonyra futott. Nekünk' két erdélyi és egy lengyel partnerünk van, de jelenleg egyikben sem látok esélyt gazdasági együttműködésre. A gyerekek utaztatása, a cserelátogatások szép gesztusok, de va- > lódi hasznukhoz képest J| rendkívül költségesek. Az , . önkormányzatok ezt finanszírozni már nem tudják, pályázatok nincsenek, gazdasági kapcsolatok pedig nem ala kultak ki. Átány polgár mestere, Gönczi Mihály ma is életben tartja a falu lengyelországi partnerkapcsolatát, mert mint mondja, a lengyel köz- igazgatás sokkal előFelszalagozás. Az erdélyiek szívesen ajándékoznak székely kaput, nekik könyvekre van szükségük. Képünk a noszvaji ünnepségen készült. rébb jár, mint a magyar, van mit tanulni tőlük.- Mi is próbáltunk gazdasági partnerséget építeni - magyarázza -, hiszen az ottani faiparnak felvevőpiac kell, nekünk pedig érdekünk lenne a Heves megyei borokat és a hevesi dinnyét kijuttatni, de sajnos nem akadt gazdasági cég, amely a nemzetközi kereskedelmet felkarolta volna. így maradt a kulturális és közigazgatási tapasztalatcsere. S hogy mindezt Átány miből fizeti? Eddig az önkormányzati büdzséből próbáltak az utakra elkülöníteni, de az utóbbi időben már egyre gyakTiszanánán már civilek működtetik a kapcsolatot. be nyúlni azoknak, akik utazni akartak. A tiszanánai partnerkapcsolatokat a térségben példaként kezelik. Itt ugyanis már nem az önkormányzat működteti ezeket a baráti találkozókat, hanem a civil- szervezetek.- A szlovákiai Nánával, az erdélyi Zetelakával és egy lengyel településsel tartunk fenn baráti kapcsolatot - mondja Tóth Gáborné könyvtáros. - Szlovákiával gyereküdültetési programunk van, a mieink festőtáborba mennek, az ottaniak dinnyésháti nyaralásra érkeznek. Nagyon értékes a lengyel viszonyunk, amit a civilek tartanak életben. Az ottani tűzoltók rabban kellett saját zsebig ff................................................................................................................................. Saját zsebből már nem megy az utazás üjlőrincfalvának lengyel és erdélyi kapcsolata is van - A lengyel partnerségben láttunk gazdasági lehetőséget, ám ez az együttműködés nem realizálódott - emlékezik zsebe zsolt polgármester (képünkön) - Az erdélyi kapcsolat sokkal inkább érzelmi és kulturális alapú. Ám egy itteni vendéglátásra egymillió forintot kell költeni, de egy kiutazás sincs meg 300 ezer alatt. Egy tolmács óradíja kétezernél kezdődik. Az anyaországon kívülieknek fontos lenne érezni, számítunk rájuk, de az önkormányzatnak erre most nincsenek forrásai. Ezért maradt az interneten való kapcsolattartás... rendszeresen jönnek a mieinkhez, a barátság szép példájaként a régi tűzoltóautónk motorját elvitték és felújítva hozták vissza. A gazdák egymást látják vendégül. Az utóbbi időben már a családok áldoznak azért, hogy fogadni tudják a barátaikat, akik majd őket is vendégül látják odakint. Noszvaj az erdélyi Dálnokkal ápol partneri kapcsolatot. Ők székely kapuval ajándékozták meg a Heves megyeieket, mert mint az ottani polgármester, Márton László hangsúlyozta: földrajzilag távol vannak, de érzésben, kultúrában és lélekben együvé tartoznak az itt élőkkel. Aldebrő polgármestere, Farkas László Márton három testvértelepülési kapcsolatot is említ, közülük a dobóruszkait a lakosok kezdeményezték.- Kint jártak az aldebrőiek, és az ott kialakult szimpátia kapcsán vetették fel ezt a lehetőséget, ami a mai napig élő és aktív - meséli. - Az erdélyi, a kárpátaljai és szlovákiai barátságokat a lakosok tartják fenn és ápolják. Tudomásul kell venni azt, hogy e partnerségek a távolság vagy az eltérő gazdasági mutatók miatt soha nem alakulnak át „termelő” kapcsolattá, de nagyon fontosák a másik kultúrájának megismerése szempontjából. Nem jött be a „puha" pályázat sem kisköre a közelmúltban próbálkozott egy úgynevezett „puha pályázat” beadásával a lengyel partnereivel közösen, de a kísérlet végül nem sikerült - Elsősorban a távolság és a nyelvi nehézség miatt nem beszélhetünk napi együttműködésről és közös gazdasági tervekről - közli magyar csilla polgármester (képünkön). - De az sem éri meg, hogy delegációk kölcsönös látogatására, vendégeskedésre silányítsuk le ezeket a kapcsolatokat. Díszmasszírozásra most nem telik. Abban viszont látok lehetőséget, hogy megismerjük a másik t életét, kultúráját. Egymillió forint a Heves megyei fogyatékossport támogatására Harmincöt szervezet, közöttük egy Heves megyei nyert támogatást „A fogyatékos személyek, továbbá hátrányos helyzetű csoportok szabadidősport tevékenységeinek és eseményeinek támogatása” elnevezésű pályázaton. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium sportért felelős államtitkárságának célja a kiírással a fogyatékos személyek települési, megyei, továbbá a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok hazai rendezvényeinek segítése. ■ Az államtitkárság kiírására összesen 49 pályázat érkezett. A kiírásra összesen 49 pályázat érkezett az államtitkársághoz, ezek közül 41 volt formailag is rendben, és ezekben közel 74 millió forintot igényeltek a szervezetek. A 35 nyertes pályázat alapján összesen 50 millió forintot kapnak majd a civilek, akik a megítélt forrást jövő május végéig használhatják föl. Heves megyéből ketten pályáztak, közülük a Fogyatékkal Élők Heves Megyei Sportszövetsége 1,2 millió forintot kapott, ugyanakkor a Heves Megyei Szabadidősport Szövetség nem jutott forráshoz, ők 6,3 millió forintra pályáztak. ■ T. B. Százmilliók a bérlakásban élő egrieknek Módosult Egerben a bérlakásokban élők lakbér- és lakásfenntartási támogatása. Az önkormányzati otthonok lakóinak 4 százalékkal többet kell fizetniük havonta, miközben a szociális helyzet alapján adható kedvezmények mértéke öt százalékkal csökkent. A megyeszékhely helyhatósága a bérlakások birtokosait évente összesen közel 100 millió forinttal segíti. Együttvéve ugyanennyit költ a város a teljes, huszonháromezres lakásállományt és az ötvenötezer lakost érintő lakásfenntartási támogatásra is. Egerben jelenleg a legalacsonyabb szociális lakbér díjszabása kétszáz forint négyzet- méterenként. ■ M. K. honismeret Novemberben Szekszárdon is bizonyíthatnak Hat középiskolás csapat részvételével rendezték meg kedden délután a „Kastélyok, kúriák régen és ma” elnevezésű honismereti vetélkedőt Egerben, a Forrás Gyermek- és Ifjúsági Házban. A Heves Megyei Honismereti Egyesület által szervezett versengésre a diákok felkészülten érkeztek. A résztvevők különleges prezentációkat tartottak a megyénkben található híres kastélyokról, majd más történeti ismereteikről adtak számot. Az esti órákban az is eldőlt, hogy a Neumann gimnázium gárdája képviselheti megyénket a Szekszárdon november elején megrendezendő tizenötödik Országos Honismereti Akadémián. ■ B. K. ■ •C s A“ Teljes átéléssel - a múltról. A felnémeti Pásztorvölgyi gimnázium diákjai az egri Érseki Palotáról tartottak előadást a zsűri előtt. Diákvetélkedő a kastélyokról Róbert Gida elindult. Senki se tudta, miért indul el, senki se tudta, hová indul. Még azt se tudták, hogy honnan tudják, hogy Róbert Gida csakugyan elindul. De valahogy az Erdőben tudták valamennyien, hogy ennek el kell következnie. Még a Kicsik Legkisebbike, Nyuszinak egy ismerőse, sőt mondhatnák, rokona és üzletfele - aki azt állította, hogy látta egyszer Róbert Gida lábát, bár hisz ez nem olyan biztos, mert lehetett az éppen másvalami is -, hát igen, még ez a K. L. is tudatára ébredt annak, hogy a Dolgok megfognak Változni. Előbb és Utóbb, két másik ismerős, vagyis inkább rokon, már annyira biztos volt benne, hogy így szóltak egymáshoz: „Na, Korábban?" - Mire a másik azt mondta, hogy: „Á! Későbben!” De valahogy FÉL HÉT Feltételes megálló olyan reménytelen volt a kérdés, mint á felelet, mintha feleletet tulajdonképpen egyik se várt volna. Arra is méltatlan vagyok, hogy a saruik szíját megoldjam. A két zseniét, az angol humorista Milne „Sándorét” és a magyar kollégájáét, Karinthy Frigyesét, kiknek első, ötévesen olvasott könyvemet köszönhetem. Most pedig vastagon citálom őket. Hozzájuk nyúlok. Citálok, tehát vagyok. Létem igazolva van. A Csekélyértelmű Medve elkísér. Valamikor az ősidőkben Micimackó egy erdőben élt, saját kunyhójában, Kovács János név alatt. Már a miénkben. Az eredeti erdőségben, a brit Százholdas Pagonyban Saunders lógott aranyozott betűkkel az ajtaja fölött. Talán nyolcszáz héten át felezgettem itt a hetet. Azóta kicsit felnőtt egy generáció, és sokan elmentek, akiknek talán nem kellett volna még. Zsebcselek voltak, volt, amelyik bejött, mások kinn maradtak a hidegen. Sprintszám, rövid nekifutás, egy levegő - és nagyon kellett hozni a végét, hogy odaérjen. Akik velem vagy rajtam (mindegy is) bosszankodtak vagy nevettek, a legtöbbet áldozták, amit csak ember tehet, az időt. Az életidejüket adták cserébe. Köszönet érte. Elindult a Róbert Gida. Itt abbahagyom az egészet. Üdv neked, s béke, béke! Mondhatnám, vége, vége! ■ K. I. F F í
