Heves Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 204-229. szám)
2011-09-07 / 209. szám
4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. SZEPTEMBER 7., SZERDA HORGÁSZ-VADÁSZ Hazánkban is nőtt a bojlizás módszerének népszerűsége Az egyik leggyorsabban fejlődő ponty horgász-módszer a bojlizás, ami Angliából indult az 1960-as évek végén világ körüli útjára. Abban az időszakban a legegyszerűbb csalifajtákat használták a pontyhorgászok. Ilyen volt a kenyérhéj, a löncshús, a földigiliszta és a kukac. Az első forradalmi hullám elindítója egy dokkmunkás volt, Fred Wilton. Fred 1972-ben elsőként hozta nyilvánosságra a „The Carp” egyik számában azokat az összetevőket, amelyeket a magas tápértékű csalikhoz használt. Elmélete szerint a ponty ösztönösen felismeri a csali tápértékét! Szinte azonnal a támadások kereszttüzébe került. A „csali-történelemben” a másik nagy forradalom a ’70-es évek végén következett be Rod Hutchinsonnak köszönhetően. Megdöbbentő eredményeket ért el kendermaggal, juharmaggal, dióval és különböző babfajtákkal. Megfigyelte a pontyokat különféle környezetben, és ettől is függővé tette, hogy gilisztával, csigával, lárvákkal vagy éppen magvakkal eteti őket. A ’80-as években olyan cégek jöttek létre, amelyek a folyamatos minőségi követelményeket szem előtt tartva, a mai napig uralják a piacot. ■ Minél nagyobb egy hal, annál több fehérjére van szüksége. De mitől hatékony a bojli? Egy hal minél nagyobb testű, annál nagyobb mennyiségű fehérjére van szüksége. A ponty szervezete egyensúlyának fenntartása érdekében habozás nélkül fogyaszt kisebb testű élő vagy elpusztult halat. A bojli úgy van „felépítve”, hogy kielégítse a nagy pontyok teljes tápanyagigényét. A speciális béltartalom mágnesként vonzza a nagy halakat, míg taszítja a kicsiket. Ezért is lehet segítségével szelektálni, azaz a nagyját kiválogatni. Külföldön egyre többen alkalmazzák a bojlis technikát más halfajokra. ■ Oldalszerkesztő: Szuromi Rita Telefon: 06-30 556-5072 Hirdetési ügyben: 06-36 513-633 Horgász-vadász oldalunk legközelebb 2011. szeptember 28-án jelenik meg. Földön, vízen, levegőben. A vízi turizmus helyét az ősz közeledtével lassan a tavon is átveszi a vadászturizmus. Már lőhető a böjti réce is vízi vadak A mezőőr riaszthat seregélyt a szőlők közelében Az eddig védett öt récefajból kettő kikerült a védett állatok listájáról, így az őszi vadászati szezonban a barát- és böjti réce vadászható. Szuromi Rita- A tavalyi jogszabályok változása miatt két récefaj is lekerült a védelmet jelentő listáról - jelezte Tóth László, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-hevesi Tájvédelmi Körzet tájegységvezetője. - A récéken kívül a változás érinti a Tisza-tó térségében problémát jelentő sirályokat, a kárókatonát, a seregélyt és a hörcsögöt is, s ez egyben azt is jelenti, hogy a riasztás és gyérítés szabályozása egyszerűsödik. Korábban Kisköre térségében már kértek engedélyt a kárókatonák gyérítésére, melyről tudni kell, hogy vadászatakor tilos az ólomsörét használata. Szőlőültetvények vonzáskörzetében mezőőr is riaszthat seregélyt. Az idei vadászati szezonban túl nagy változás nem lesz, október 1-től január 31-ig tart a lilik és a vetési lúd szezonja, szeptember 1 -tői január 31 -ig a tőkésréce és a szárcsa vadászhatóságának idénye. Tóth László azt is kiemelte, hogy a legtöbb vadászati szabály- sértés épp a vízi vadakhoz köthető. Hosszú ideig gondot jelentett a védett állatoknak az országból való kicsempészése, mely egy csökkenő tendencia után újra felerősödni látszik. Jellegzetes problémát jelent még a vízi vadaknak a rossz látási viszonyok közti lövésével elkövetett károkozás. Az alkonyaikor folytatott récevadászatnak védett madarak Is áldozatul eshetnek, ám ez esetben sem elfogadható az az érvelés, hogy rossz látási viszonyok közt történt a lövés. A tájegységvezető szerint ma sem ritka, hogy a lővilág határán fegyverropogás hallatszik a tóról. A récék esetében egyébként a vadászonként kilőhető egyedek számát nyolc darabban limitálták. A Tisza-tónál pedig csakis acélsö- réttel lehet vadászni. Elkezdődött a szárcsaszezon a vadászatban meze vakító fehér, lába ólomszínű, sarkánál pirosas sárgászöld. Úszólábai miatt többet van vízen, mint szárazon. A partra is elég sűrűn kimegy, különösen a déli órákban, hogy kipihenje magát és tollát megtisztogassa. A bukásban sok úszómadárral felveszi a versenyt. Húsa eléggé élvezhető, ha bőrét teljesen lenyúzzák és a csontokról is lefejtik, s pörköltnek vagy fasírozottnak készítik el. szeptember l-TOL elkezdődött a szárcsaszezon. A szárcsa (képünkön) tollazatának uralkodó színe a palafekete, amely fején és nyakán söté- tebbnek, mellén és hasán világosabbnak látszik, mint a hátán. Szeme világospiros, csőre és homlokleA szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy egy fokozottan védett fajnak, például a cigányrécének a kilövése 100 ezer forintos természetkárosítási bírságot von maga után, de a nem fokozottan védett fajok jogtalan kilövésével is fel lehet „ballagni” a százezer forintos határig. Kovács István vadászati és halászati osztályvezető az apróvadakat érintő problémákra tért ki: a természetben vadon élő mezei nyulak és fácánok számának le- csökkenése miatt tavaly decemberben kénytelenek voltak leállítani vadászatukat, egyedül ott engedélyezték, ahol mesterséges kihelyezés történt. Az állományszám jelenleg is kevés, ennek oka a tavalyi rendkívül esős év és az idei aszály. Gondot okoz viszont a rókák, szarkák és dolmányos varjak elszaporodása, amelyet kötelességük lenne irtani a vadásztársaságoknak, ám a szarkacsapdák nem váltották be a hozzájuk fűzött reményt. Az apróvadak egyedszámának csökkenése miatt a mezei nyúl vadászatát az idén is csak december 31-ig engedélyezik. A gyorstalpalót végzettek helyett szakembereket akarnak látni Nemcsak a környezetet károsítják, hanem vadászbaleseteket is okozhatnak azok a vadászok, akik néhány napos OKJ-s képzés után fognak fegyvert. Egy rendeletmódosítás után azonban a jövőben nem vadászhatnak állami vadászvizsga nélkül azok, akik rövid tanfolyamokon szereztek bizonyítványt, mivel az állami vizsgát megkerülő középfokú tanfolyamokon a hallgatók nem kaptak valódi felkészítést. . . • ■ Félezer alkalmatlan vadászt is képeztek. Magyarországon vadászni vadászjeggyel lehet, amit vizsgán lehet megszerezni. Az állami vizsgát a Vadászkamara és a Vidékfejlesztési Minisztérium szervezi állami tananyagból, állami vizsgakövetelmények alapján. Nem kell vadászvizsgát tenni azoknak, akik erdészeti, mező- gazdasági, közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben vadászat vagy vadgazdálkodás tananyagból vizsgáztak, felsőfokú vadgazdálkodási szakirányú végzettséget szereztek. Becslések szerint évente 500-600, vadászként al- | kalmatlan jelentkező végzett az | ilyen tanfolyamokon. A hivatalos vadászvizsga letételéhez azelőtt fél évet el kellett tölteni fegyver nélkül, felügyelettel vadászatokon, és több tíz óra lövészeti gyakorlat is kötelező volt. ■ Hogyan fertőz a vörös róka veszettsége? A vörös rókák terjesztette veszettség, az Echinococcosis parazitás fertőző betegség. A galandférgek a rókák belében élősködnek, a peték a rókák ürülékével jutnak a szabadba, onnan a kisrágcsálók- ba, ritkán az emberbe is, s bennük fejlődnek ki a lárvák. A fertőzés kezdeti szakasza tünetmentes. Rendszerint évek múlva jelentkeznek a panaszok: máj táji fájdalom, máj megnagyobbodás, étvágytalanság, sárgaság. A tüdőben levő ciszta köhögést okozhat. Alapvető kezelési mód a ciszta sebészi eltávolítása, a gyógyszeres kezelés. ■ VADASZTORTENELMIPERCEK A honfoglalás idején a vadászatot ősi szokásjogként gyakorolták A vadászat egyidős az emberrel, a legősibb foglalkozás. Őseink a honfoglalás idején a Kárpát-medencében gazdag növény- és állatvilágot találtak, s kezdetben vadászatból, halászatból éltek. Ezt erősíti meg Anonymus, aki így ír: „Amint a magyarok e honba költöztek, ifjaik csaknem mindennap vadászaton valának, s innen van, hogy aznaptól fogvást a magyarok a többi nemzeteknél különb vadászok.” A honfoglalás idején kialakult vadászati szokások évszázadokon át befolyásolták annak gyakorlását. A vadászat és halászat minden fegyverforgató számára biztosított volt. A szabad vadászat a magyarság életéhez kapcsolódó szokásjoggá vált. Az államalapítás után a kialakult feudális tulajdonviszonyok következtében a vadászatra legalkalmasabb hatalmas erdők a király birtokába kerültek, így a vadászat joga is a királyt illette, ám a király az általa alapított monostoroknak, apátságoknak, vagy az őt támogatóknak vadászati jogot is adományozhatott. A szabad vadászat egyre inkább korlátok közé került, a köznép kiszorult a vadászatból. A vadászati jog első korlátozása I. László nevéhez fűződik, aki elrendelte, hogy vasárnap tilos a vadászat. (Folytatjuk) A három Zsigmond hajnali nagy fogásai halak Méretes süllő és 12 kilós tőponty is akadt a Fegyvernekiek horgára Mesébe illő fogásuk volt a Tisza- tavon a közelmúltban a Tiszafüreden élő Fegyverneki család három azonos nevet viselő tagjának. Fegyverneki Zsigmond korai ébresztőt rendelt el. A három Fegyverneki Zsigmond ugyanis közös horgászatra indult. Saját termesztésű és maguk által főzött kukoricával felpakolva rendszeresen etetett horgászhelyükre, egy súlyom mező mellé igyekeztek, amelyet csónakkal közelítettek meg. A nyugodt, szélcsendes idő sikeres horgászattal kecsegtetett, de hogy egymással se konkuráljanak, ezért az unoka keszege- zésbe fogott, míg az édesapja süllőzni, a nagyapja pedig pontyoz- ni kezdett. Nem sokat kellett várV Fegyverneki Zsigmondok sikere a tavon: senki sem távozott üres kézzel ni, a fiú szépen szedegette a kárászokat és keszegeket. Kisvártatva édesapja percei következtek, akinek a horgára négy kilogrammos kifogástalan süllő akadt. A nagyapa sem unatkozott, ám első próbálkozásait nem kísérte szerencse. A pontyok a sulyommező szélén rendre „szakítottak”, amit a súlyom szárára telepedett apró kagylók okoztak. Rájött, fárasztáskor távol kell tartani a súlyomtól a halat, hogy elkerülje a szakítást. A körültekintés jutalma nem maradt el: egy órán belül előbb egy 8, majd egy 12 kilós tőpontyot sikerült a szákba terelnie a korán kelő Fegyverneki családnak. ■ Sz. R. * A í i í I
