Heves Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 204-229. szám)
2011-09-29 / 228. szám
2011. SZEPTEMBER 29., CSÜTÖRTÖK - HEVES MEGYEI HÍRLAP 3 MEGYEI KÖRKÉP HÍREK Andomaktálya járdaépítés Járólapokból készült új járda a faluban a Mocsáry utca mellett, a korábbi ösvény helyén, közel 50 méteres szakaszon. A kivitelezést közmunkások végezték, a költségeket - 170 ezer forintot - az önkormányzat állta. fSz. K.) Boconád SZŰRÉS Pénteken reggel 9 és délután fél 4 között ingyenes egészségügyi szűrést szervez a faluban a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. A gyermekek térítés nélkül kapnak fogkefét és fogkrémet, valamint minden rászoruló - amennyiben az orvos szerint szüksége van rá - szemüveget is. A szűrőbuszok és a sátrak a kastély előtti parkban várják az ingyenes vizsgálatok elvégzésére a boconádiakat. (Sz. R.) Boldog MŰSOR Telt házas műsort adtak tegnap délután a hatvani Moldvay Győző Galériában a boldogi hagyományőrzők, illetve a faluban működő kulturális csoportok. A hatvani Őszi Fesztivál keretében sorra mutatkoznak be a városkörnyéki települések az intézményben. A boldogiak fellépése előtt Rózsaszentmárton képzőművészetével, népi szokásaival ismerkedhettek meg az érdeklődők. Ezen a rendezvényen egyéni előadók, óvodások és iskolások adtak műsort. A látogatók - minden alkalommal - jellegzetes ételeket és borokat is kóstolhattak. (B. K.) Gyöngyös CSILLAGOK Fergetes előadást tartott a minap Zombori Ottó, gyöngyösi születésű csillagász a Károly Róbert Főiskolán. Az est során az érdeklődők olyan prezentációkat is láthattak a Földről, amelyek a világűrben készültek, majd végül távcsővel is megszemlélhették az égboltot. A szépszámú érdeklődő átfogó képet kapott a csillagászat fejlődés- történetéről is. (J. M.) Parádsasvár alkotás Kiállítás látható ügyes kezű helyi amatőr művészek alkotásaiból a helyi művelődési házban. A gazdag anyagot felvonultató tárlat e hét végéig, október 2-ig tekinthető meg, délelőtt 10-18 óráig. (B. K.) Szilvásvárad ÚSZÁS Ózdra járnak úszásoktatásra a helyi óvodások és iskolások. A tanfolyam végére a legtöbben elsajátítják a biztos úszás alapjait. Az utaztatást az önkormányzat - heti 4 alkalommal - saját autóbuszaival oldja meg. (B. K.) ÁBTL - 60s kartan katalógus 2009.02.16. i":1,l"'nrmosífés TITKO! FONTC HÜLBNÜ: •cnfwiév, r«nc|f.. osztály! . J aláírás Családi neve: Osztály ozása\ -H A beszervezés alapja: Utóneve: A foglalkoztatás vonala: E löz<5 neve (leánykori neve): .... * ...........pjj. • • • .......... Sz ületési éve: 1325.... 4 im Jrfe^á:.. L.. .v: '..Jfcfy Születési helye: JÍíPJ.fe&i.S........................................* An yja neve: .....&W.US.S..&£Z SS-kfí......... Foglalkozása:........Mi 59%*?..“... Í?Á .*.........TT.-J ál tr’iánoe iek. Hmv fc el 7_ _ Bérc sén%i c 17 félsz, etfltt: .,Xl£;ln,.-T.0.XX................. fé lsz, után: . .ít.®/?...'!. .9.rt .V................ »z tályvozctö Munkahelye: £xmx .Iskolai AJ lampolgársága: líamzetísócje; Milyen kategóriához UTi Az a bizonyos 6-os karton a történeti levéltárban. Hódmezővásárhelyen már nyilvánosságra hozták a teljes ügynöklistát. Felélesztett ügynökmúlt moldvay Az általa alapított galéria névváltoztatását javasolják A hatvani képviselő-testület fontolóra vette, hogy megváltoztatják a Moldvay Galéria elnevezését. Többen úgy vélik, az ügynökmúlt árnyékként vetül az alapítóra. Tari Ottó Miután Moldvay Győző az állampárti időkben bizonyítottan ügynöki tevékenységet folytatott, méltatlanná vált arra, hogy az - egyébként általa alapított - galéria a nevét viselje. így foglalható össze annak a beadványnak a lényege, amellyel Nánási István, a Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetségének Heves megyei elnöke és Tompa Z. Mihály, a galéria jelenlegi vezetője fordult a hatvani képviselő-testülethez. A szerzők egymástól függetlenül azt indítványozzák, hogy az intézmény - visszakapva korábbi elnevezését - a jövőben Hatvani Galériaként működjön. Az erről szóló előterjesztés a grémium szeptemberi utolsó ülésének témái között is szerepelt, ám előbb a szakbizottságok tárgyaltak róla. A kulturális testület egyhangúlag támogatta a névváltoztatást, a jogi viszont 3:2 arányban elutasította. Végül Szabó Zsolt polgármester úgy határozott, hogy egyelőre leveszik napirendről a kérdést, és októberben újra a városvezetés elé terjesztik.- Ismét áttekintjük a rendelkezésünkre álló dokumentumokat, s szakmailag alaposabb előkészítés után tárgyalunk a témáról - indokolta a lépést a Hírlapnak. A hódmezővásárhelyi születésű irodalmár 1972-től 1996-ban bekövetkezett haláláig élt Hatvanban. Szépirodalmi tevékenységével párhuzamosan felismerte a helyi polgárok kultúra iránti igényét és megalapította a Hatvani Galériát. A városvezetés hivatalos álláspontja szerint Moldvay kulturális munkássága megkérdőjelezhetetlen, de ügynökmúltja révén neve nem hordoz makulátlan erkölcsi tartalmat. „Vitathatatlan, hogy a múlt rendszerben többféle okból válhatott valaki besúgóvá, ám ezen megítélés nem változtat a tényeken; ennek fényében nem lenne bölcs morálisan kétséges, negatív tartalmat is sugárzó névvel illetni a fent nevezett intézményt” - áll az előterjesztésben. A megfigyelőket is megfigyelték LITYA László hatvani újságíró moldvay győző példáján keresztül szeretné felrázni a hatvaniakat. Elmondta: amikor lázár János hódmezővásárhelyi polgármester átvilágíttatta az általa vezetett városty s 2010 februárjában a teljes anyagot közzétette, Moldvay Győzővel kapcsolatos iratok is előkerültek. Litya átvizsgálta a teljes anyagot - köztük az úgynevezett 6-os kartont s megállapítása szerint Moldvayt 1956 decemberében szervezték be, „terhelő” alapállásból. „Bűnéül” a forradalom idején általa szerkesztett hódmezővásárhelyi újságot hozták fel. Ügynöki jelentéseit „szabó Gáspár” és „boldog istván” fedőnév alatt készítette. Akkoriban a megfigyelőket is megfigyelték, így Moldvay Győzőt is ellenőrizte a hatalom. Az írót 1974 januárjától vették át a Heves megyei állambiztonságiak. Halála után a hatvani képvisel&testület egyhangúlag megszavazta, hogy az általa alapított intézmény felvehesse a nevét. Moldvay Győző igazgató, író, újságíró moldvai győző (Hódmezővásárhely, 1925 - Hatvan, 1996, képünkön) író, szerkesztő. 1957-ben a szegedi tanítóképzőben szerzett oklevelet. 1944 és 1951 között újságíró volt a Vásárhely Népe és a Vásárhelyi Független Újságnál 1953-tól művelődésiház- és színházigazgató, 1956 őszén szerkesztette az összevont munkástanácsok Nemzeti Újság című napilapját. 1957-től segédmunkás, 1961-től tanító, művelődésiház-igazgató. 1971-től az egri Népújság munkatársa, a Hatvani Galéria egyik alapítója és vezetője, a Délsziget című folyóirat (1946, 1986) szerkesztője, a Nemzetközi Tőkés László Mozgalom vezetője. (MAGYAR IRODALMI LEXIKON) SZUROMI RITA Tüllszoknya Amerikából az ötvenes évekig volt amerikai rokonunk. Egy régi felmenő oldalági leszármazottja szorgalmasan küldözgette a vasfüggöny mögött nyomorgó ismeretleneknek a tüllszoknyákat és a neccha- risnyákat. Nagyanyám egy ideig átvette a csomagokat és kifizette a borsos posta- költséget, majd türelme fogytával megírta a jótékony amerikaiaknak: ne küldjenek többet csomagot, mégsem járathatja tüllben és selyemben a gyerekeit a sáros úton a falusi iskolába. azóta nincs amerikai rokon. A házilag varrt gyerekruhákat idővel felváltotta a szocialista ruhaipar konfekciója, amit a vasfüggöny felszámolásával kiütött a helyéről az olcsó és bomlé- kony kínai. Hogy jövőre mi jön, azt csak sejteni lehet. Talán az átszabások és átfestések ideje. Ahogy történt ez a hetvenes években, amikor mindenki vágyott a divatra, épp csak alig akadt olyan csatád, amelyik ezt képes lett volna megfizetni, így aztán kézről kézre jártak a Fürge Ujjak és a Bécs- ből becsempészett Burdaszabásminták meg a ruhafestékek. jó világ volt ez, munka után naplementéig mindenki dolgozott a kiskertben, a tehetősebbek a hétvégi ház körül, este pedig jött a kötö- getés, a varrogatás és a házilag barkácsolt polcok, könyvesszekrények időszaka. túléltük. És túl fogjuk azt is, ami jövőre vár ránk. Az ember találékony, a kényszer előcsalogatja alvó fantáziáját. S ha kellően optimistán nézünk a ránk váró év. elé, még akár jól is kijöhetünk ebből: akad talán a padláson néhány kötőtű és burdás szabásminta, elvégre azt még nem söpörték le... % VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu EKF: több tízmilliós program a tehetségekért Átadták az óvodát és az új bölcsődét lőrinci fejlesztés Már a város összes oktatási intézménye megújult A tudományos diákköri munkákat és a Kepes György Szakkollégium tevékenységét is segíti az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) új tehetséggondozó programja. A közel negyvenmillió forintos támogatásból egyebek közt ösztöndíjakkal, fórumok és előadások szervezésével, illetve a kutatói munka finanszírozásával szeretnének minél több hallgatót bevonni a tudományos életbe. Az EKF oktatásfejlesztési rektorhelyettese a Hírlapnak elmondta, hogy az Intézményben nagyjából harminc éve szervezett keretek között népszerűsítik a különböző tudományos diákköri mozgalmakat. Lőrinczné dr. Thiel Katalin kiemelte, míg korábban még az is gond volt, hogy egy-egy hallgató TDK-dolgozatát miből nyomtassák ki, jelenleg minden körülmény adott a főiskolán akár egy teljes kutatás finanszírozására is.- Már eddig is a nagy egyetemekével vetekedtek az Országos Tudományos Diákkonferenciákon elért eredményeink, de ezek után tovább erősödhetünk ezen a téren is - tette hozzá a rektorhelyettes. A kezdeményezés egyik eleme a.Koltai Lajos-program, amelyben néhány kiemelkedő képességű hallgató asszisztensként is részt vehet majd a neves szakember forgatásain. Mindezt a főiskola ösztöndíjjal támogatja.» M. K. Lőrinciben ünnepélyes keretek között avatták fel szerdán délután az egykori cukorgyári lakótelepen kialakított óvodát és bölcsődét. Víg Zoltán, a város polgármestere hangsúlyozta: a fejlesztésre a 90 millió forintos pályázati támogatással együtt csaknem 110 millió forintot költöttek. A beruházás eredményeként 60 gyermek befogadására alkalmas, korszerűen felszerelt óvoda és 12 személyes bölcsőde várja a kicsinyeket. Mindkét létesítményhez külön játszótér is s tartozik. Az óvodások jövő hétfő- i tői vehetik birtokba második ott- | hónukat, a bölcsőde működési J engedélye pedig a közeljövőben I érkezik meg. Megszemlélték. A gyermekek, a szülők tetszését elnyerte az épület. A beruházással a helybeliek régi igénye teljesült. Az 1990-es évek közepén a cukorgyár privatizációja során a szülők aggódtak, hogy megszűnik az üzemi óvoda, de azt végül az önkormányzat átvette és azóta is működteti. Bölcsőde viszont az 1970-es évek óta - amikor a Mátravidéki Erőmű lakótelepén működött hasonló intézmény - nem volt a településen, s most ezzel is bővült a szolgáltatások köre. A munkálatok során az óvodát leválasztották a lakótelepi épületek egy részéről. A mostani fejlesztéssel befejeződött a város valamennyi oktatási intézményét érintő felújítás-sorozat. ■ T. 0. » 0 % i k
