Heves Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 204-229. szám)
2011-09-28 / 227. szám
HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. SZEPTEMBER 28., SZERDA 4 HORGÁSZ-VADÁSZ HIRDETÉS 3300 Eger, Makiári út 82. Telefon: 70/362-7941; 36/322-705 Email: gabor(® iszparadicsom.com 20.000 Ft felett ingyenes házhoz szállítás! Drasztikusan kevés lett az apróvad Tiltó tábla mögött a veszély balesetek Kizárólag hangra vagy mozgásra lőni mindenkor tilos Nem lehet elégszer ismételni. A vadászoknak évente baleset-megelőzési továbbképzést tartanak, de ez nem pótolja az egyéni körültekintést. Az országos jelenséghez hasonlóan Heves megyében is csökken az apróvad létszáma. A csökkenés elsősorban a mezeinyúl-, a fácán- és a fogolyállományt érinti. A tavalyi év csapadékos időjárása tovább nehezítette e vadfajok helyzetét. A csökkenés egyes területeken drasztikusnak mondható. Az apróvadállományok védelme érdekében a vadgazdálkodók feladata az intenzív ragadozó - róka, dolmányos varjú és szarka - gyérítés, vadbúvót és takarmányt nyújtó vadfóldek létesítése, a vadetetésről és az ivóvízről való gondoskodás, élőhelyfejlesztések kivitelezése. A megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága hatósági eszközökkel támogatja az apróvad létszámának növekedését: számon kéri és ellenőrzi a vadgazdálkodási tevékenységet, illetve korlátozza a vadászatok számát és az elejthető vadmennyiséget. Megyénkben is erősen csökkent a fácánállomány OMalszerkesztő: Szuromi Rita Telefon: 06-30 55-65-072 Hirdetési ügyben: 06-36 513-633 Horgász-vadász oldalunk legközelebb 2011. október 26-án jelenik meg. Vadászban, nem vadászban egy dolog közös: mindenki részese lehet vadászbalesetnek. A vadászok legtöbbje arra törekszik, hogy munkája során ne okozzon és ne is részesüljön vadászbalesetben. Szuromi Rita A vadgazdálkodó köteles vadászai részére évente legalább egy alkalommal balesetvédelmi oktatást tartani. E kötelezettséget teljesítették a közelmúltban a vadászati hatóság és a vadászkamara által megrendezett értekezleten és továbbképzésen Egerben. Kovács István, a Heves Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgátóságának vadászati és halászati osztályvezetője elmondta: a baleset-megelőzés mindenki közös érdeke, ezért fontos évről évre átismételni, megbeszélni az ezzel kapcsolatos ismeretanyagot. Az értekezleten Magyar Dezső, a Heves Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának vadászati főfelügyelője tartott előadást a balesetvédelemről és megelőzésről. Előadásában szólt az egyéni és a társas vadászatokon betartandó előírásokról, melyek zömét - az etikai szabályok kivételével - a vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény és annak végrehajtási rendelete - 79/2004. (V. 4.) FVM - tartalmazza. Külön kiemelte az egyes vadászati formák baleseti veszélyforrásait. A vadászat legveszélyesebb mozzanata a lövés leadása, mivel a kilőtt lövedék az útjából már el nem téríthető, le nem fékezhető és vissza nem fordítható. Ezért a vadászokhoz szóló legfontosabb intelem, mely egyben törvényi előírás is: lövést leadni csak arra a vadra szabad, melyet minden kétséget kizáróan felismert a vadász, s a lövéssel mások életét, testi épségét és a vagyonbiztonságot nem veszélyezteti. Vélt vadra, mozgásra, hangra lőni tilos! A vadászat résztvevőin kívül mások - munkások, turisták, gombaszedők - is tartózkodhatnak a vadászterületen. Saját biztonságukra a vadászokon kívül nekik maguknak is oda kell figyelniük. Ha valaki a vadászterület látogatását tiltó tájékoztató táblával vagy őrrel találkozik, akkor a látott vagy kapott utasítást be kell tartani, nem szabad azt indokolatlan korlátozásnak venni, hiszen a tiltás az arra haladók biztonságát, a vadászat biztonságos lefolytatását hivatott szolgálni. Sajnos a leggondosabb előkészületek esetén is történhet vadászbaleset, ennek oka legtöbbször az egyéni mulasztás. Ilyen esetre is fel kell készülnie a vadásznak, vadászatvezetőnek egyaránt. Első és legfontosabb lépés a baleset sérültjének azonnali elsősegélyben történő részesítése. Haladéktalanul gondoskodni kell az orvosi ellátásról, valamint a vadászat azonnali leállításáról. Vadászfegyverrel okozott baleset esetén azonnal értesíteni kell a rendőrséget, kiérkezésükig a helyszínt biztosítani kell. Előfordulhat, hogy egyedül éri baleset a vadászt úgy, hogy még telefonálni sem tud. Ebben az esetben nagy szerepe van az egyéni beírókönyvnek, ugyanis a bajba jutott vadászt ott fogják keresni először, ahová beiratkozott vadászni. ■ Az egyéni beírókönyv biztonságot adhat. A legutóbbi évtized vadászbalesetei Heves megye vadászterületein 2002 januárjában vaddisznó-hajtóvadászaton az egyik leálló vadász a hajtóvonal irányában vaddisznónak vélt alakra lőtt. Lövése vadásztársát, a hajtás egyik vezetőjét találta el, aki a hasán ért lőtt sérüléshez társuló traumás sokk következtében a helyszínen elhunyt. 2002 október egyik reggelén egy olasz vendégvadász vadréce-vadászat közben leshelyét elhagyta egy lelőtt kacsáért. Szomszédja - szintén olasz bérvadász - egy másik vadrécére leadott lövésével társát megsebesítette. 2005 októberében társas apróvad-vadászaton egy orosz bérvadász nem kellően körültekintő lövésével vadásztársát „megsörétezte”. 2005 decemberében társas apróvad-vadászaton a vadászatvezető „gurulatos” söréttől az arcán nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. Szintén ebben az időben egy másik vadászterületen is történt baleset, ahol a hazai vendégvadász saját magát sebesítette meg úgy, hogy a sörétes puskája csőtorkolatánál keletkezett akadályt cipője orrával próbálta eltávolítani, miközben fegyvere elsült. 2008 őszén a külföldi bérvadászok számára szervezett társas apróvad-vadászaton az egyik bérvadász úgy adott le lövést sörétes vadászpuskájával, hogy a csatorna túloldalán álló hajtőt találták el a sörétszemek. Jó minőségű muflonállomány várja az idén is a vadászokat [ Hazánk egyetlen vadon élő vad- juha a muflon. Őshazája Elő- Ázsia térsége, ahonnan Korzika és Szardínia szigetére feltehetően élelmezési célból telepítették a Földközi-tenger hajósai. A történelmi Magyarországra már ezekről a szigetekről került be először az 1800-as évek második felében, míg hazánk jelenlegi területére a századfordulót követően. Életfeltételeit megtalálta, ma a középhegységeinkben szigetszerűen él közel 8 ezer példány, zártkertekben pedig további 3,5 ezer egyed. ■ Elkezdődött a muflon vadászati szezonja. Kérődző lévén fő tápláléka a fíí- | félék, a fák és cserjék hajtásai, de fogyaszt gombát és terméseket is. Hímjét kosnak, nőivarú egyedét jerkének, illetve juhnak, szaporulatát báránynak hívjuk. A kos szarvat, vadásznyelven csigát visel, elejtése emiatt kívánatos a külföldi és a hazai vadászoknak. Heves megyében él az ország legnagyobb muflonállománya, a 2011. februári létszámbecslések alapján 3291 egyed, melyből a szabad területi állomány 1976 példány. Táplálkozási szokásai miatt helyenként jelentős lehet az erdőben történő károkozása, mivel a gyenge újulatot, a friss | csemetéket lerágja, akadályozva ezzel az erdő felújulását. Mivel melegkedvelő állat, szívesen keresi fel a déli oldalakat. Egyes szakemberek szerint a túlszaporodott hazai nagyvadállomány - köztük a muflon - kezelési lehetősége a zárttéri tartásban, a vadaskertekben történő tenyésztésben és hasznosításban rejlik. Szűkebb hazánkban a teljes állomány közel 40 százaléka él vadaskertben. A muflon vadászati idénye szeptember 1. és február 28. között van. Az elmúlt vadászati évben szabad területen 871 muflont ejtettek el a vadászok, ebből kos 179, juh és jerke 325, bárány 367 darab volt. A vadászok a nőivarú egyedek nagyobb arányú lelövésével igyekeznek kordában tartani a létszámot. Az állomány minősége jó, az elmúlt években egyes vadgazdálkodók lelkiismeretes j munkájának és a kiváló képességű állománynak hála, egyre több 80-90 centis csigájú kos kerül terítékre. ■ Nem bonyolult szabályosan horgászni feltételek Állami horgászjegy, területi engedély és fogási napló is kell Hazánkban a legtöbb embert érintő szabadidős tevékenység a horgászat, ami a természetben eltöltött, annak megismerésével járó kikapcsolódás. E sportnak is megvannak a szabályai, s hogy a horgász ne keserű szájízzel hagyja el a vízpartot, fontos tudni, milyen szabályok érvényesek e sportra. A Heves Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága, mint elsőfokú halászati hatóság, a szankciók megelőzésének szándékával ismerteti a legfontosabb szabályokat. Magyarországon a halászat és horgászat feltételeit az 1997. évi XLI. törvény szabályozza. A horgászat gyakorlásához állami horgászjegyre, a halászatra jogosult által kibocsátott területi engedélyre, valamint fogási naplóra van szükség. Állami horgászjeGyűrük ura. A halvédelmi bírság összege akár félmillió forint is lehet. gyet az kaphat, aki rendelkezik horgászvizsgával, vagy az előző évi horgászjegyét bemutatta, horgászszervezeti tagságát igazolta és fogási naplóját leadta. A horgászvizsgát a halászati hatóság által kiadott vizsgabizonyítvánnyal kell igazolni. Az állami horgászjegyet igénylőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a halászattal, horgászattal összefüggésben szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét nem állapították meg. Területi engedélyt csak az válthat, aki rendelkezik érvényes állami horgászjeggyel. Nem lehet horgászni, ha az okmányok bármelyike hiányzik. A horgász köteles magánál tartani az állami horgászjegyet és a területi engedélyt, s azokat a hatóság kérésére felmutatni. Halászati ellenőrzéskor rögzítik a helyszínen tapasztaltakat, majd annak részletes leírását megküldik a halászati hatóságnak. Azt a horgászt, aki a halászati törvény előírásait megszegi, halvédelmi bírsággal sújtják, visszavonják állami horgászjegyét és eltiltják az újabb váltásától. A határidőre ki nem fizetett halvédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás. A halvédelmi bírság összege 10-500 ezer forint. A halmozott jogszabálysértés akár másfél millió forint is lehet. Az állami horgászjegyváltásától történő el- ültás három hónaptól három évig terjedhet. ■ VADASZTORTENELMIPERCEK Farkasüvöltéstől hangos éjszakán indultak útnak Hazánk erdei valamikor bővelkedtek vadban, madarakban, vizei dúskáltak halakban. A leggyakoribb, Magyarországon a XVIII. századig megtalálható ősállat a bölény volt. Fegyverként a külön e célra készített bölényölő lándzsát használták, sík vidéken lóhátról vadászták. Vadászatánál külön erre a célra kiképzett bölényvadászok működtek közre a bölényvadászok ispánja vezetésével. Jávor- szarvas is élt ezen a vidéken, és megtalálható volt a gímszarvas, az őz és a dám. E vadászatokat kutyák serege segítette, és szívesen használták a hálót is. A vaddisznó vadászata férfias bátorságot, erőt, ügyességet igényelt, a hatalmas vadkant szemtől szemben állva lándzsával vagy tőrrel kellett leszúrni. A medve vadászata sem volt lebecsülendő. A ragadozóknál nyilat, hálót, csapdát egyaránt használtak, s ezek gereznája fontos csere- és fizető- eszköz volt. Ezen a vidéken háborítatlanul élt a medve, bölény, farkas, a jávor, igaz, ennek már rég magja veszett, eltűnt, de nevüket egy-egy terület tovább őrzi. A táj is más volt még akkor, hideg téli éjszakákon farkasüvöltéstől volt hangos a vidék, a tisztások fölött keselyűk keringtek, a sziklák ormain sasok fészkeltek. (Folytatjuk) 1 í í k 4 k
