Heves Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 204-229. szám)
2011-09-26 / 225. szám
4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. SZEPTEMBER 26., HÉTFŐ MEGYÉNK KISTÉRSÉGÉI Kívánságteljesítő barlangra figyeltek fel Különös hír járja a Tisza-tónál megforduló turisták körében. Egy kívánságteljesítő barlang tartja lázban azokat, akik fogékonyak az efféle misztikumra. Tulajdonképpen nem is barlangról van szó, hanem egy fűz- faalagútról. Tiszaörvényből a folyóról érhető el az a hely, ahol egy keskeny kis csatorna fölött összeborulnak a fűzfák, s a csónakok úgy siklanak tova a vízen, mintha valódi alagútban lennének. A misztikus helyen állítólag teljesülnek a kívánságok. Erre már a túravezetők is felhívják a figyelmet - egyes visszajelzések szerint volt már példa arra, hogy valósággá lett az álom -, és a csónakázók ennek tudatában szeretnek is kívánni. Egy dolgot kell tiszteletben tartani: egy nap csupán egyetlen kívánság teljesül. ■ TÜDJA-E ON? Merről fúj a szél a tavon? a TiszA-PARTON az egyik leggyakoribb időjárási jelenség a szél. A szakemberek megkülönböztetnek élénk, erős és viharos szelet. Élénk a szél, ha óránként 20-40 kilométeres sebességgel fúj. Erős, ha óránként 40-60-as, viharos, ha efölötti értéket mérnek. A Tisza-tónál az élénk szél 65 százalékban északkeleti vagy nyugati irányú. Csak a jog védi meg őket hattyúk Nem lesznek emblematikus madarak a Tisza-tónál Oldalszerkesztö: Szuromi Rita Telefon: 06-30 556-5072 Hirdetési ügyben: 06-36 513-633 Tisza-tavi kistérségi oldalunk legközelebb oktkóber 24-én jelenik meg. Természetfotós addig nem távozik a Tisza-tóról, amíg lencsevégre nem kap egy kecsesen úszó hattyút. Rajtuk és a természetvédőkön kívül mások nem igazán örülnek a jelenlétüknek. Szuromi Rita Agresszívnek tartják a hattyút, amely saját költőhelyén sem embert, sem más madarat, nem tűr meg. A balatoni kikötők emblematikus madarait a tónál nem fogadja feltétlen rokonszenv. Vajon mi az oka ennek? A válaszokat Gál Lajos természetvédelmi tájegységvezető adja meg.- A tó kialakítása után mikor jelentek meg az első hattyúk? Telepítették őket, vagy „hívatlan vendégként” találták meg a természetes élőhelyet?- Az első pár 1999-ben jelent meg Poroszló térségében, egy mentett oldalon lévő kubikgödör- ben, a Tisza-tó gátjától mintegy 500 méterre. A következő évben már bent a tározótérben is költött egy pár, Poroszlónál, az Eger-pa- tak térségében. A madarak tehát spontán, természetes úton települtek be a Tisza-tóba.- Ma hány pár hattyú jelenlétéről tudnak a Tisza-tavon?- Az első párok megjelenése óta számuk fokozatosan emelkedett, jelenleg 10-12 pár költ a tavon. Pontos számot nem lehet megadni a kiterjedt gyékényesek miatt, melyekben a fészkek korrekt felmérése nem megoldható. Jelentős példányszámot ér el ugyanakkor a nem költő állomány, amely ősszel, vonulóként tartózkodik itt. Az északi védett területen nem ritka a 60-70 példányszámú csapat, míg a Csapói- Holt-Tisza térségében láttunk már 100 példányból állót is. Vonuláskor az egész Tisza-tavon akár 400 példány is tartózkodik.- Van kimutatás arról, hogy a Tisza-tó hány madarat bír el?- Nincs tudomásunk ilyenről.- Van-e a hattyúknak természetes ellenségük?- Ismereteink szerint természetes ellenségük nincs az emberen kívül, bár a legyengült pélKecsesek, de ha kell, megvédik a fészkelőhelyüket. A Tisza-tónál nem fogadják őket olyan barátsággal, mint a Balatonnál. A mitológiában kedvelték nagyon a hattyúkat AZ ÓKORI GÖRÖGORSZÁGBAN a hattyú Apollón isten jelképe és szent madara volt, és több mítoszban is szerepelt. Zeusz hattyú képében csábította el Lédát, aki hattyútojásban hozta világra a szép Helenét. Orfeusz halála után hattyúvá változott, és az égre helyezték. így keletkezett a Hattyú csillagkép, amely egy kitárt szárnyú, hosszú nyakú repülő madárra emlékeztet. A régi irodalomban gyakori költői téma volt a hattyúdal, amelyet a madár állítólag csak a halála előtt énekel. Ilyen jelenség a valóságban egyetlen hattyúfajnál sem létezik. dányokat a réti sas valószínűleg zsákmányul tudja ejteni. A felderített fészkekben a tojások műtojásra cserélésével vagy a tojások lakkozásával lehet szabályozni a fiókák számát, ha ez valóban indokolt.- A hattyú költési időszakban igen agresszív. Okozott már balesetet?- Poroszló térségében fordult elő, hogy kenusokra támadt egy fészket védő hím, illetve a fiókákat óvó tojó. A kenu felborult, de az ijedtség nagyobb volt, mint a valós baj. Nem konkurenciái a récéknek TÁPLÁLÉKA VÍZINÖVÉNYEK részeiből és magvaiból, rovarokból, férgekből, kagylókból, apró kétéltűekből és halakból áll. Hosszú nyakával mélyről tépi táplálékát, ahol a récék már nem jelentenek konkurenciát. A bütykös hattyú akár 50 évig is elél, de csak kevesen érik meg a 7 évnél idősebb kort.- Tudunk arról, hogy befogtak klshattyúkat háziasításra. Elkövettek-e természetkárosítást az önjelölt domesztikálók, tart- hatók-e házi körülmények között a kicsik?- Egy esetről tudunk, amikor kikötőben neveltek fel egy fiókát, amely az emberekhez szokott, ősszel viszont ő is csatlakozott a vad csapatokhoz, és elvonult velük.- A télen Tiszaroff és Bura között a kisebbség elkapott és megevett két hattyút. Lehet-e védeni őket az emberektől?- Az emberektől való védelem csak jogi eszközökkel lehetséges, a faj természetvédelmi oltalmat élvez, pénzben kifejezett értéke 1000 forint egyedenként.- Vajon miért kezd a hattyúk ellen ellenszenv kialakulni, holott a Balaton kikötőinek kifejezetten jelképei?- Valószínűleg ezt az ellenszenvet is ugyanaz motiválj a, ami a kormorán iránti gyűlöletet: az emberek többsége nem ismeri a hattyúk életmódját, a természetben betöltött szerepüket. Legszebbek közt: a világ Top 66-os listájára került a sarudi strand Az osztrák Corps Touristique Austria szakmai egyesülete összeállította a világ legszebb strandjainak listáját. A Top óó- os strandok közt a dubai Jumeirah Beach, a görögországi Mytros Beach és a jamaicai Seven Mile Beach mellett szerepel a sarudi strand is.- Az elismerés értékét az adja, hogy nem helyi szakemberek állították össze a listát, akiknél lobbizni lehetett volna, ráadásul mi sem tudjuk, mikor jártak nálunk - fogalmaz Gyöngy András, a strand vezetője. - Csak annyit tudtunk meg, hogy az összkép, a hangulat és a küllem együtt játszott szerepet abban, hogy a hazai természetes vizek partján létesült strandok hármas, illetve a vüág 66-os listáján szerepelünk. A turisztikai szakemberek feltehetően inkognitóban jártak Sarudon, hiszen nem derült ki, mikor fedezték fel a tóparti fürdőhelyet. A strand vezetése örül az elismerésnek, amelyről azt mondják: ennek gyümölcse nem egy-két hónap alatt érik be, az viszont jó ajánlólevél lehet a Tisza-tónak, Sarudnak és a strandjának, hogy a legszebbek közt jegyzik. ■ fcwiwJTOi Kétszázötven éve gátat építettek a közép-tisza egyik legrégibb gátja a Mirhó-gát. A Nagykunság jelentős részét árvízzel veszélyeztető Mirhó-fokot már az 1754-es esztendőben gáttal zárták el, amelyet később többször átépítettek. A Mirhó-gát megépítésének 200. évfordulójára a helyszínen emlékkövet avattak, amely most is látható. A gátat ma úttöltésként használják. A Mirhót ma emlékkő jelöli, igazolva létét Visszaszorult a tölgy, terjed az ámorcserje, a gyalogakác favilág Az erdőgazdálkodás melléktevékenység a tónál, a hazai nyár terjedését szorgalmazza a szakma A Tisza hoz és mos erdőket. Ez évszázados szabály ezen a vidéken. Egy-egy jeges ár teljes facsemete-erdőket képes kiirtani, ahogy ez történt két éve, de a víz telepíteni is képes, ha a magok hordalékkal töltött talajra érkeznek. A tó kialakításakor, 30 éve szinte tarra vágták a környéket. Ám az erdősültség szinte azonnal megindult, bár a természet nem tudja, hogy gyalogakác és ámorcserje helyett „jobban tenné”, ha a hazai nyárfajokat részesítené előnyben. A Tisza menti erdőgazdálkodás alapvetően különbözik a hegyvidékitől. A vízparton rövidet)!) a vágásforduló, tápdús a talaj, gyorsabban növekednek a fák. Az is lényeges sajátosság a tó vidékén, hogy a tározón belül a vízszint emelkedése visszaszorította á tölgyállományt, az erdőgazdálkodás melléktevékenységnek minősült, s csupán a vízgazdálkodási érdekek után következhet. Döntő változás történt az elmúlt harminc évben az erdők minőségében is. A tó kialakítása előtt a gazdag faállomány mellett - amit a lakosság csak saját szükségleteire termelt ki - jelentős gyümölcsösökkel rendelkezett egy-egy faluközösség. Ároktő környékén birs- és alma-, Tiszabábolna vidékén alma-, körte- és birsültetvények álltak. Az ártéren a gyümölcs íze koAz ártéri fák vágásfordulója fele a hegyvidékieknek rántsem olyan intenzív és zamatos, mint amilyenhez manapság hozzászoktunk, ugyanakkor rendkívül ellenállóak, sem permetezést, sem metszést nem igényelnek. Kuriózum volt egykor a Poroszlóhoz tartozó hordódi gyümölcsös, ahol olyan méretű termelés zajlott, hogy gyümölcsszüret és feldolgozás idején a lakosok kiköltöztek. Ennék az ártéri termelésnek maradtak meg a nyomai Mezőcsát és Ároktő közt, ahol néhány éve a vályogházakban még a vályogból készült fekvőhelyek is fellelhetőek voltak. Mára a gyümölcstermesztés elElőtérbe került az erdőszabályozás. hanyagolhatóvá vált. Előtérbe került az erdőszabályozás. Az agresszíven terjeszkedő fajokat, mint a zöldjuhar, az amerikai kőris vagy a gyalogakác, próbálják visszaszorítani, s helyette a hazai nyár térnyerését segíteni. Utóbbi a nemzeti parkok kívánalma is. Terjedőben van a gyorsan növő fafajok zöldenergiaként történő hasznosítása. Az apríték formájában történő energiatermelés itt kockázatos. Bár a fák három év alatt elérik a vágásérettséget, előfordulhat, hogy egy jeges ár tarra vágja, vagy a vízállás miatt egyszerűen kitermelhetetlen lesz. ■ v I á
