Heves Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-24 / 224. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. SZEPTEMBER 24., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Dizájnerek is segítenek a reumás betegeknek Nincs értéke a vidéki praxisnak orvosok A nyugdíjasok visszavonulnának, de nincs, aki átvenné a helyüket Egerben tartotta éves vándor- gyűlését a Magyar Reumatoló- gusok Egyesülete. Prof. Dr. Géher Pál, a budapesti Semmel­weis Egyetem osztályvezető főor­vosa egy dizájn-pályázatról szá­molt be, melyet a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatói számára írtak ki, hogy az ízüle­ti gyulladásban szenvedők min­dennapi életét megkönnyítsék. A speciális székek a reumás bete­gek közérzetét javítják. Egy világhírű gyógyszergyár támogatásával egyebek mellett pénztárcát, kupaknyitót és háló­zati adaptert is készítettek a reumatoid artitiszes betegek ré­szére. A kiállított tárgyak maxi­mum kétezer forintból előállít- hatóak, azonban még gyártóra várnak. ■ F. A. Három napig a bort ünnepli Felnémet Kezdetét vette az idei Felnémet Szüreti Napok rendezvénysoro­zata. A csütörtökön indult ese­mények az Erdélyi Tiborné ba­báiból összeállított kiállítás megnyitójával kezdődtek el a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnáziumban. Borkultúrá­val kapcsolatos előadást tartott „Nagyszüleink nyomdokain” címmel dr. Dula Bence, szőlő- és bortermelő. A folytatásban szüreti játszó­házzal kedveskedtek a kicsiknek Török Jenő irányításával. A mai napon pedig szüreti felvonulás­sal és borversennyel folytatódik a programsorozat, zárásként pe­dig táncházzal várja a vendége­ket a Tekergő zenekar. ■ Sz. V. Alapot hoznának létre, hogy a fiatal háziorvosok megvásárolhassák nyug­díjas kollégáik praxisait. Barta Katalin, Tóth Balázs Hamarosan a kormány elé ke­rülhet a praxisalap létrehozásá­ról szóló koncepció. A házior­vosok és az orvosi kamara is évek óta szorgalmazza, hogy lét­rejöjjön egy ilyen alap, amellyel kivásárolhatnák a nyugdíjba menő kollégákat. Az MTI infor­mációi szerint az Egészségügy­ért Felelős Államtitkárság 1,5-2 milliárd forintos büdzsét külö­nítene el erre a célra. A háziorvosi körzetek értékét azonban több tényező is befolyá­solja, az ott lakók száma, élet­kor szerinti összetétele, illetve, hogy kis településekből áll-e, de döntő még az önkormányzat hozzáállása is. Míg a fővárosban akár több mint 10 millió forintot is kérnek egy körzet ellátási jo­gáért, addig a vidékiek sokszor eladhatatlannak bizonyulnak. A költségek is alacsonyabbak ott, ahol egy közösen fenntartott rendelőben az orvosok váltják egymást és egy asszisztenst al­kalmaznak. A vállalkozó házior­vosok havi kiadásaik fedezésére az Országos Egészségbiztosí tási Pénztártól átlagosan 7-800 ezer forintot kap­nak, de ez az összeg - a körzet jellegzetességeiből adódóan - lehet jóval keve­sebb, de több is. A vidéki pra­xisok épp ezért nem vonzzák a szakvizsgával rendelkező fiatal orvosokat, akik inkább külföld­re mennek dolgozni. Az idősek pedig nyugdíj után is kénytele­nek tovább praktizálni. Me­gyénkben az orvosok átlagélet- kora 53 év (a legidősebb 82, a legfiatalabb 27 éves). Dr. Lukács Béla, Kerecsend- Demjén háziorvosa praxisában 2600 beteggel tart rendszeres kapcsolatot, akik között sok az 31 11 Ön hogyan tartaná itthon a fiatal orvosokat? Szavazzon hírportálunkon / vasárnap 15 óráig: HEOLhu / A szavazás eredményét a hétfői számunkban közöljük. Ráférne a pihenés, de marad. Dr. Lukács Béla még nem akaszthatja szögre a fehér köpenyt, a fiatal kollégák nagy kihívásnak tartják a kerecsendi és demjéni körzet ellátását. m idős, illetve halmozottan hátrá­nyos helyzetű ember. A doktor már hét éve nyugdíjas, így ráfér­ne a pihenés, azonban azt egy­előre nem tudja, hogy a terve­zett praxisalap megoldást jelent- het-e a hozzá hasonló helyzet­ben lévő kollégái, illetve a bete­gek számára. Tény, hogy házior­vosként több mint harminc éve gyógyítja a két faluban élőket, így nem közömbös számára, hogy kiépített praxisával mi lesz. Véleménye szerint az ezzel Törlesztésre nem nagyon jutna elegendő pénz egy praxis fönntartási költsé­gei mindenhol mások, az ön- kormányzattal való megegye­zésen múlik, mit kell a vállal­kozó orvosnak, s mit az ön- kormányzatnak finanszíroz­nia. Nagyobb tétel a rendelő bérleti díja, a rezsiköltség, az informatikai felszerelés, az asszisztencia és az orvos bére. Közalkalmazottaknak nem kell vásárolniuk dr. lukács attila egercsehi háziorvos az Országos Alap- ellátási Intézet (OALI) prog­ramjának segítségével, közal­kalmazottként látja el felada­tát. Ilyen esetekben az önkor­mányzaté a praxis, nem kel­lett megvásárolnia. Tizenegy körzet betöltetlen AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZ­TOSÍTÁSI pénztár adatai sze­rint Heves megyében jelenleg tizenegy betöltetlen háziorvo­si körzet van (Bodony, Egerfarmos, Aldebrő, Átány, Erdőtelek, Mátraderecske, Nagyßged, Visznek, Hatvan, Pély, Pálosvörösmart). Továb­bi öt körzetet az OALI mű­ködtet (Tiszanána, Egercsehi, Lőrinci, Novaj, Tenk). kapcsolatos elképzelések na­gyon képlékenyek, épp ezért vé­leményt sem tud alkotni egyelő­re a tervezetről. Annyit azért megtudtunk, hogy a maga részé­ről azt a megoldást pártolná, amely szerint a praxisokat az ön- kormányzatok vehetnék meg, s helyben dönthetnék el, hogy ki­vel és milyen feltételekkel köt­nének szerződést.- A nyugdíjasok most is ke­reshetnek maguk helyett fiata­labb orvost. Hogy van-e értéke a praxisnak, az viszont kérdéses. Egerben és a közvetlen szom­szédságában lévő településeken igen, két faluval arrébb már nincs. Pont ezeken a települése­ken van orvoshiány. Kevés a központi finanszírozás az ilyen helyeken ahhoz, hogy megfele­lően lehessen működtetni a pra­xist. A szakvizsgázott fiatal or­vosok többségének nincsenek milliói egy vásárláshoz. Kérdés, hogy a tervezett alap hogyan működne, részletre szerintem nem érné meg megvásárolni a praxist, mert csak nagyon soká­ra térülne meg a befektetés. Se­gítséget talán az jelentene a nyugdíjas kollégáknak, ha a? alap fix áron megvásárolhatná tőlük - véli dr. Stumpf György, Bélapátfalva fiatal háziorvosa. Egyre kevesebbet mesélnek a szülők konferencia Segíti a fejlődést és a beszédértést, leküzdi a félelmeket Próbamunka után választanak dolgozókat Országos népmese-konferencia kezdődött pénteken Egerben, Be­nedek Elek születésének évfor­dulója alkalmából. A program- sorozat egyik előadója az Eszterházy Károly Főiskola.Ma- gyar Irodalomtudományi Tan­székének adjunktusa, dr. Kus- per Judit volt. A tanárnő már hét éve foglalkozik a mesék világá­val, másfél éve pedig a meseterá­pia elméletét is tanítja. Tapaszta­latai szerint a népmesék megha­tározóak a korai fejlődés szem­pontjából, ugyanis az évszáza­dos szimbólumrendszer megol­dásokat kínál az apróságok fé­lelmeinek leküzdésére. Az ad­junktus hozzátette, hogy az elbe­szélések a felnőtté válást és a Gyermekek mesét olvasnak. Könnyebben leküzdhetők a félelmek. szülőkről való leszakadást is megjelenítik, így a húszas éveik elején járó fiatalok számára is tanulságosak lehetnek. A téma kapcsán megkérdeztük Kiss Edina nevelési tanácsadót is, aki szerint a szülők egyre keveseb­bet mesélnek. Pedig a történet­mondás a szókincs gyarapodá­sában és a nyelvi ragok kialaku­lásában is fontos szerepet tölt be. Emellett a képi fantáziavilágot és a beszédértést is segíti. Vi­szont a tévében látott rajzfilmek nem elég hatásosak. Az egri lo­gopédus továbbá kiemelte, hogy már egészen piciknek is érde­mes rövid történeteket monda­ni, amit színes képekkel tehet­nek szemléletessé. ■ F. A. Jól halad a Bélapátfalvára terve­zett varroda ügye. A település ipari parkjában szeretne üzemet nyitni az állami tulajdonú Kéz­mű Nonprofit Kft. A könnyűipa­ri cég a térségben 80-100 em­bert foglalkoztatna, köztük csök­kent munkaképességűeket is.- Ma tíz órától zajlanak majd a próbavarrások, negyvenfős csoportokban, óránkénti váltás­ban mutathatják meg a jelentke­zők szakértelmüket. A cég 200 helyi és környékbeli embert hí­vott be, közülük nyolcvanan kaphatnak állást az induláskor, később pedig akár százra is bő­vülhet majd a foglalkoztatottak létszáma. Persze, amennyiben megfelelő munkát adnak ki a kezükből a próbavarrásnál y számolt be Ferencz Péter pol­gármester. Lapunknak elmond­ta, a Bélkő Nonprofit Közhasznú Kft. 20 millió forintot különített el épületfelújításra, ebből sze­retnék majd rendbe tenni azt az épületet, amelyet a vállalat bir­tokba vehet. A város legutóbbi önkor­mányzati testületi ülésén szóba került egy pályázati lehetőség, amely segítségével az ipari par­kot fejleszthetnék. A testület úgy határozott, terveket készí­tenek az infrastrukturális kor­szerűsítésre és bővítésre, de pá­lyázatot csak akkor nyújtanak be, ha érkeznek betelepülő cé­gek, például a varroda. ■ T. B. V t t > I i

Next

/
Thumbnails
Contents