Heves Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 204-229. szám)
2011-09-16 / 217. szám
6 2011. SZEPTEMBER 16., PENTEK GAZDASÁG A BUX index 2011. szeptember 15-én Előző napi Nyitóérték: záréérték: 16 681 16 630 00 11.00 13.00 15.00 17.00 FORRÁS:,BÉT NYERTES 2iiii.09.i5. Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft CIG Pannónia 685 5,54 42 Egls 15180 5,30 167 Danubius 3 250 4,83 __________0_ OR C 1475 314 0 Est Media 209 2,45 10 VESZTES forrás: un Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft TVK___________2 275 -3,39 0 Rá ba 584 -1,68 10 Richter 33 400 -1,25 1010 Synergon 238 -0,41 2 FHB 560 -0,35 13 A BUX index az elmúlt napokban BÉT-áruszekció (forint/tonna, 09.15.) Új elszámolási ár MALMI BÚZA 2011. december 50800 TAKARMÁNYBÚZA 2011. december 47 500 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. november 52000 OLAJNAPRAFORGO 2011. október 110 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. szeptember 15-én 1€ 1$ 1CHF f 1 f 287,76 Ft 208,95 Ft 238,47 Ft +0,78 Ft-1.18 Ft +0,12 Ft Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 09.15.) Vételi Eladási Budapest Bank 279,36 296,64 CIB Bank 276,42 299,46 Citibank 276,10 299,10 Erste Bank 279,41 295,51 FHB Bank 279,75 296,45 K&H Bank 279,62 295,72 MKB Bank 280,56 294,94 OTP Bank 275,93 290,08 Raiffeisen Bank 280,12 292,72 Ehhez a látványhoz nincs mit hozzátenni. A Mai Zrt.-re kirótt „történelmi nagyságú bírság" civil szemmel már csak a behajthatóság oldaláról is túlzottnak tűnik. A csőd senkinek nem érdeke. Nem tudják kifizetni a gigabírságot mal zrt. Megfellebbezik a döntést - Az államnak sem érdeke a cég bedőlése Nem kis meglepetést keltett a hír, hogy 135 milliárd (!) forintos bírsággal sújtotta a környezetvédelmi hatóság a vörösiszap-katasztrófáról elhíresült Mai Zrt.-t. Ennyi pénzt lehetetlen kifizetni. Bedőlne a cég, sok ezer ember munkája kerülne veszélybe. A minisztérium embere viszont arról beszél, nem eszik olyan forrón a kását, az államnak nem érdeke a cég felszámolása. A Mai Zrt. fellebez. ___________________________ AS-összeállítás A hatályos jogszabályoknak megfelelően, egy matematikai képlet szerint, fizikailag mérhető ada- j tok alapján állapították meg a vö- rösiszap-katasztrófa miatt a Magyar Alumínium (Mai) Zrt.-re kiszabott mintegy 135 milliárd forint hulladékgazdálkodási bírságot - jelentette ki Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár. Hozzátette: nem volt mérlegelési jogköre a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek a bírság megállapításakor. A vörös- | iszap-katasztrófakor nagymérté- | kű környezetkárosítás következett be, ezért a legmagasabb, 1,5- es szorzót kellett alkalmazni. Az összeg kiszámításakor a környezetkárosítás nagysága mellett fi■ Ruttner György: Csak nem államosíta ni akarják a céget? gyelembe vették a kiömlött vörösiszap és lúgos oldat mennyiségét, ami a lézeres mérések alapján 1,8 millió köbméter. az állam. Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős államtitkára arról beszélt: a magyar államnak nem érdeke, hogy a Mai Zrt.- t felszámolják, s az ott dolgozó emberek elveszítsék a munkahelyüket. Sőt, gazdaságpolitikai érdek, hogy a Mai Zrt. működése a jövőben biztonságos keretek között tovább folyjon. Tehát a kormányzat elkötelezett amellett, A mal a tavaly októberi várt 100 millió forint nagyságrendet elérő nyereség helyett a baleset utáni 16 napos gyárleállás miatt 550 millió forint veszteséget szenvedett el, amely a készpénzes (cash flow) helyzetét 700 millió forinttal rontotta. A vezetőség tervei és becslése alapján védőgát építésére, a X-es kazetta m Illés Zoltán: Mérhető adatok alapján szabták ki a bírságot hogy megmaradhasson a közvetlenül 1200, beszállítókon keresztül pedig mintegy 6000 ember munkahelye, és a cég piaci helyzete stabilizálódjon. Az államtitkár elmondta azt is, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő február óta intenzív tárgyalásokat folytat a jelenlegi tulajdonosokkal az esetleges tulajdonosi szerkezetek átalakításáról. a védelem. Nincs reális esély arra, hogy a Mai Zrt. kifizesse a 135 milliárd forintos bírságot, emiatt gyakorlatilag államosítaná a kormány a céget - mondta rendbe hozására, a műszaki technológiaváltásra és az előrehozott beruházásokra mintegy 3 milliárd forintot kell költenie 2011 harmadik negyedévének végéig, amiből 2,1 milliárd már adódott is a beszámoló készítéséig. a hitelező banki konzorcium jelenleg vizsgálja a cég helyzetét, áttekinti üzleti tervét. A cég■ Bakonyi Zoltán cégvezető: Jogerős bírósági Ítélet dönthet az Egyenes Beszédben a cég jogi képviselője. Ruttner György hozzátette: fellebbezni fog a Mai Zrt. Szerinte a bírság kiszabásakor figyelembe kellett volna venni, hogy a cég mindent megtett a károk enyhítéséért Emellett a jelenlegi szakvélemények szerint, bár közrejátszottak emberi tényezők ebben, a katasztrófát alapvetően a talajtörés okozta. pénzügyi helyzet. Egymilliárdos veszteséggel zárta a tavalyi évet a Mai Zrt. A társaság mérlegfőösszege 28,5 milliárd forint, kevesebb, mint negyede a büntetés vezetés tárgyalásokat kezdeményezett tőkebefektető bevonására. A vezetőség optimizmusára okot ad az is, hogy a 2005-ös árutőzsdei veszteségek, s a 2008-2009-es válság során a mostaninál lényegesen rosz- szabb külső piaci körülmények között is támogatta a társaságot a bankkonzorcium, a finanszírozást fenntartotta. összegének. A cég éves beszámolójában a katasztrófáról szóló résznél úgy gondolta, hogy a társaságnak legfeljebb közvetett felelősségét lehet megállapítani, s a bírság összege a gazdálkodással kitermelhető lesz. A cég 140 millió forinttal növelte meg céltartalékát a várható kötelezettségekre. A cégvezetés szerint a lehetséges jövőbeni bírságok, a kártérítési felelősség, a majdani beruházási kötelezettség finanszírozhatósága jelentős hatással lehetnek a vállalkozás jövőbeni tevékenységére. De a beszámoló készítésekor úgy vélték, hogy képesek lesznek működtetni a társaságot „belátható ideig.” A Mai Zrt. szerint valameny- nyi előírásnak eleget tettek, nem volt olyan jel, ami a majdan bekövetkező katasztrófára utalt volna - írja a gazdasag.hu. Ennek ellenére, a történtekért a társaság felelőssége jelenleg nem zárható ki, azt azonban a Mai Zrt. szerint kizárólag jogerős bírósági ítélet mondhatja ki. A cégvezetés szerint a Mal-t legfeljebb „közvetett, osztott objektív felelősségben lehet majd elmarasztalni”. Bírság esetén is annak összege néhány tízmilliárd forintra rúghat. A vezetőség úgy ítéli meg, hogy a bíróságon érvényesíteni tudja jogi álláspontját a felelősséggel kapcsolatban, s emiatt nem szabnak ki rá a kigazdálkodható mértékű fizetési kötelezettségnél nagyobb terhet. A Magyar Alumínium Zrt. finanszírozási helyzete Az ipari termelés bővülése lelassult KSH Leállt a húzóágazat, a külkereskedelmi trendek is megfordultak Iposz-OTSZ-megállapodás: mindkét fél jól jár vele Több más jel mellett az ipari termelés is arra utal, hogy újra recesszióba süllyedt a magyar gazdaság. Júliusra 0,3 százalékos ipari termelésnövekedésről számolt be éves alapon a KSH. Mivel a második negyedévben is csak ez a szektor, illetve a mező- gazdaság miatt volt gazdasági növekedés, így rossz előjel a teljes gazdaság negyedét kitevő szektor gyengélkedése. A munkanapok hatásával kiigazítva kicsit kedvezőbb, 2,7 százalékos volt a júliusi adat, ám ez még így is messze elmarad az év eleji, bőven két számjegyű statisztikától. A részletes adatokból kiderül, az ágazat kivitele és a belföldi eladások is gyengén alakultak. A kivitelnél 5,2 százalékos volt a bővülés, aminél 2009 vége óta csak a mostani június volt gyengébb. A hazai piac pedig tovább zsugorodott, ezúttal 7,3 százalékkal sikerült kevesebbet értékesíteni belföldön, mint egy éve. Néhány jobban teljesítő Éves változás. % Észtország 22,9 Németország 10,4 Csehország 6,8 Szlovákia 5 Romániában 4,4 Lengyelország 3,8 EU 3,6 FORRÁS: EUROSTAT Itt azonban tavaly szeptember óta csak negatív számokat láthattunk, így nem beszélhetünk meglepetésről. Az ipari vállalatok rendelésállománya veszített dinamikájából. Még ugyan növekszik éves alapon, de új rendeIpari termelés (változás az előző év azonos időszakához képest, százalék) 2007. jan.-2011. júl. lésből már 7,6 százalékkal kevesebb érkezett. Az export- és a belföldi rendelések is estek. Egyelőre az autóipar, 10 százalék feletti bővülésével, az egyik legdinamikusabb szektornak számít. Folytatódott viszont az elektronikai ipar zsugorodása, több mint 23 százalékkal zuhant júliusban. Kevésbé, de csökkent az élelmiszeripar kibocsátása is. Az utóbbi hónapokban a hazai exportőrök szempontjából fontos piacok is döcögnek, főként a júniusi konjunktúra volt kedvezőtlen. Az EU átlagában mindössze 3,6 százalékkal haladta meg a júliusi kibocsátás a 2010. azonos időszakit. ■ B. D. Kölcsönös információcserét és a kisiparosok, valamint a takarék- szövetkezetek egymásra találását bátorító ajánlásokat tartalmaz az az együttműködési megállapodás, amelyet csütörtökön - a XX. Magyar Kézművesség Napján - írt alá Szűcs György, az IPOSZ elnöke és Varga Antal, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) ügyvezetője. „Az IPOSZ bátorítja a mintegy 238 ipartestület tagjait, hogy azonos kondíciójú ajánlatok esetén számlavezető pénzintézetként, pénzügyi szolgáltatóként a működési területükön lévő takarékszövetkezetet válasszák” - mondta Szűcs György. Az OTSZ ugyanakkor kiemelt partnerként ajánlja a szövetkezeti hitel- intézetek figyelmébe az ipartestületek mintegy 45 ezres tagságát, s javasolja: egyéb versenyképességüket növelő tanácsadással is segítsék az kisiparosokat és kézműveseket. „A takarékok jelentős szerepet töltenek be a kisvállalkozások finanszírozásában. A Széchenyi Kártyához kapcsolódó hitelkihelyezésben két éve piacvezetőnek számítanak. Megvizsgálják, miként lehet a kártya használatát az IPOSZ tagjaira még inkább kiterjeszteni, ami a takarékok pénzpiacon betöltött szerepére is jótékony hatást gyakorolhat” - mondta Varga Antal, az OTSZ ügyvezetője. ■
