Heves Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 204-229. szám)
2011-09-15 / 216. szám
4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. SZEPTEMBER 15., CSÜTÖRTÖK MEGYÉNK KISTÉRSÉGÉI DEL-HEVES KISTÉRSÉGE Feljelentést tettek az elszúrt beruházás miatt A tenki önkormányzat feljelentést tett a szennyvízberuházás anyagi és műszaki problémái miatt. Az elmúlt egy évben a falu vezetői azt tapasztalták, hogy több törvénytelenség is történt a megvalósult beruházás során.- A rákötések száma jelentősen elmaradt az irreális ár miatt az ígérttől, ráadásul a műszaki tartalommal is komoly gondok vannak - jelezte Szopkó Tamás polgármester. A tisztítótelep körül is több szabálytalanságot találtunk. Nem a szennyvízrendszer ellen vagyunk, de ha már ez épült és így, akkor szeretnénk, ha az szabályosan, megfelelő műszaki tartalommal működne, és nem szennyezné a környezetet. A mások által elkövetett hibát és károkat nem szabad a lakossággal megfizettetni.- Nem szeretnénk a terheket a lakosságra hárítani, ezért vizsgáljuk a beruházás személyi felelőseit. ■ Szopkó Tamás: Azt akarjuk, ^ ^ hogy a rendszer működjön. Oldalszerkesztö: Szuromi Rita Telefon: 06-30 556-5072 Hirdetési ügyben: 06-36 513-633 Dél-hevesi kistérségi oldalunk legközelebb 2011. október 13-án jelenik meg. Aranyos sárkánygyümölcs édes élet Kádárék készítették el az idei megyetortát Kilencvenhét darab tizenkét szeletes országtortát sütött a kiskörei Kádár Cukrászda az államünnepre. A megye kecskeméti barackos kölestortáját a Tisza-par- ti városban vágták fel. Szuromi Rita Ötödik éve hagyomány, hogy augusztus 20-ra meghirdetik az Országtorta-pályázatot. Az idén a nyertes a kecskeméti Zila cukrászda receptje lett. A hivatalosan is országtortává választott 12 szeletes édességet minden megye elkészítette, a kölesalapú tésztára öntött barackos-csokis finomságot Heves megye rendezvényén Szén József, Kisköre volt polgármestere szelte fel.- A kormány ötödik éve ír ki pályázatot a legfinomabb és leg- magyarabb édesség elkészítésére - meséli Kádár Ferenc cukrász. - Az idén a részvétel egyik követelménye volt, hogy egészséges, természetes alapanyagokból készült édesség kerüljön az asztalra, ami a magyar növény- termesztési hagyományokat tükrözi. így született meg a kecskeméti barackos kölestorta, amelynek az eredményhirdetés után lett nyilvános a receptje, így jelenleg is készítik az ország 150 cukrászdájában. Nos, az idei országcsemege - amely 26 recept közül lett a legjobb - valóban csak hazai ízekre és alapanyagokra épül, és az egyik legősibb gabonafajtát, a kölest hasznosítja. A torta tésztájában nincs liszt, vagyis lisztérzékenyek is fogyaszthatják: a hagyományos búzalisztet mandulaliszttel váltották ki. A köles íze megjelenik a tésztában és a tejszínben, a kötött formában elkészített torta tetejét pedig kecskeméti baracklekvár és csoki díszíti.- A pályázaton követelmény, hogy a cukrászok a hagyományt ötvözzék a modern megjelenéssel - folytatja Kádár Ferenc. - A kormány felhívására egyébként Kokobongó, mint saját találmány kádárék folyamatosan dolgoznak azért, hogy nevüket különlegességekkel kapcsolják össze. Saját receptjük a kokobongó, a muskotályos borkrémtorta és a guru-szelet. Kádárék azt mondják, csak olyan édessé- ^ /, get készítenek, * amit maguk is megvennének és megennének. mi is rendszeresen nevezünk, a legjobb eredményt két éve értük el, amikor a muskotályos borkrémtortánk - utalva az Egri Borvidék országos jelentőségére - a második helyezett lett, de ez persze azért nem ugyanaz, mintha a hivatalos Országtorta- minősítést elnyerhettük volna. A bírálat rendje szerint a beküldött receptekből kiválasztják a három legjobbat, de abból csak egy nyerhet. A győztes süti receptjét aztán közzéteszik az ipartestületek, s minden évben van egy cukrászda, aki saját megyéjének készíti el az ünnepi édességet. Az idén Heves megyében mi voltunk ezek, ezért is szelték fel a megyetortát Kiskörén. A hivatalos országtorta egyébként egész évben kapható, igaz, nem minden cukrászda készíti, a megyében Kiskörén, Hevesen, Egerben és Gyöngyösön lehet kóstolni. A köles nem mindenki kedvence, ezért a reformkonyha alapanyagának felhasználása megosztotta a kóstolókat, az édes^zájúak tíz százalékának nem nyerte el a tetszését. Kádár Ferencet azonban nem csüggesz- tette el, > hogy az eddigi pályázatokon „csak” a Névjegy: KÁDÁR FERENC SZÜLETETT: Kisköre, 1983. február 24. család: nőtlen Végzettsége: cukrászmester hobbi: a cukrászat LEGNAGYOBB EREDMÉNYE: az aranyérmes sárkánygyümölcs fagyi, Országtorta-pá- lyázat2. helyezés. Országtorta 2011. Kádár Tamás cukrászmester megválogatja, milyen alapanyagokkal dolgozik. második helyig jutott. Fagyicsodái közül a piros színű, ázsiai eredetű sárkánygyümölcsös fagylalt aranyérmes lett, de kapott már ezüstöt mogyorós fagyija, bronzot pedig vaníliája. A család - hiszen az édesapa is cukrász - nem csupán a konyhán tesz ki magáért, hanem a városban is. Rendszeresen vállalnak mecenatúrát Kiskörén. Hogy miért?- Számunkra fontos, hogy a gyerekek jó minőségű alapanyagból készült édességhez jussanak. Tudjuk, sok család nem engedheti meg magának azt, hogy valódi édességet tegyen a gyerek elé. Ezért támogattuk azokat a közösségeket, akik eddig megkerestek minket. Kádár Ferencet fiatal kora ellenére már jegyzi a szakma. A felújítás alatt kidőlt a százéves hivatal fala Zsadányban Nem várt vis maior helyzet nehezíti a tarnazsadányi polgár- mesteri hivatal felújítását. A tetőszerkezet cseréjekor a korábbi terhétől megszabadult fal megadta magát.- Alap nélkül, minimális kőre rakták annak idején a hivatal falait - jelezte Dobi István polgár- mester s ennek most meglett a kára. A tetőszerkezet eltávolításakor kidőlt egy hátsó fal, melyet újra kellett rakni. A kivitelező ígéri, az egyhetes csúszás ellenére is elkészül a hivatal felújítása a hónap végére. Az ügyfél- fogadás, ha háborús körülmények között is, de folyamatos. Százéves épületet kell helyrehozni Zsadányban A beruházás értéke közel 30 millió forint, eredményeként a kornak megfelelő ügyintézést tudnak majd biztosítani a zsadányiaknak. ■ Korai figyelmet szorgalmaz az önkormányzat Október végére készült el a tarnaörsi óvoda bővítése. A Tarnaörs-Boconád ÁMK Intézményfenntartó Társulás tagintézményében kialakítanak egy fejlesztő- és tornaszobát, és eszközöket is vásárolnak. A beruházással egy új szolgáltatás jön létre, az egységes óvoda-bölcsőde. A cél, hogy azoknál a hátrányos helyzetű, munkanélküli családoknál is minél hamarabb használják ki ezeket a lehetőségeket, ahol kirívóan alulszocializáltak á gyerekek. A fejlesztőszobában az alapkészségeket, a tornaszobában a mozgáskultúra kialakítását segítik, míg a tehetséges gyermekekkel egyéni foglalkozások is végezhetők. ■ Aranykoszorús gazdává lett a tiszanánai agrárvállalkozó kitüntetés Már az iskolában tanítani kellene a gyerekeket arra, hogy magyar termékeket vásároljanak, egyenek Aranykoszorús Gazda kitüntetést vehetett át a közelmúltban egy tiszanánai agrárvállalkozó, Vankó Gábor. Az országban tizen- ketten kapták meg ezt az elismerést a Vidékfejlesztési Minisztériumtól.- Minden elismerés jólesik, de persze, ha valaki, hát mi végképp nem ezért dolgozunk - szögezi le Vankó Gábor. - A gazdálkodást 1993-ban kezdtem 60 hektárral, azóta 2700 hektárra nőtt a gazdaság nagysága, igaz, ennek csak háromnegyede saját, a többit béreljük. Mint nagyon sokan, úgy mi is a kárpótláskor indultunk. Az apám után kapott kárpótlási jegyen nem hifi-tornyot vettünk, hanem földeket. Lassan fejlesztettük fel a gazdaságot. Aranyszabály a mi szakmánkban, hogy a lehető legtöbbet vissza kell forgatni, különben képtelenek leszünk fejlődni. Eszünkbe sem jutott, hogy az első jobb évben luxusterepjárót vásároljunk, hanem a gépparkot bővítettük, s tesszük ezt a mai napig is. Aki a földből gyorsan ki akarja venni a hasznot, az nem sokáig jut. Szeretni kell ezt a hivatást nagyon, és nem szabad sajnálni minél többet visszaforgatni, hiszen csakis így jutunk előbbre. A Vankó család ma már önéi- I látó, a vetéstől az aratásig minden géppel rendelkeznek, sőt a termény egy részét tárolni is tudják. A sikerhez hozzájárultak a Vankó Gábor: Aki haladni akar, az a hasznot visszaforgatja Névjegy: VANKÓ GÁBOR SZÜLETETT: Tiszanána, 1940. 09. 29. CSALÁDI ÁLLAPOTA: nős, egy lánya van. elismerései: Kiváló Dolgozó, Aranykoszorús Gazda. hobbi: régen a méhészkedés, most „csak” a gazdálkodás. mezőgazdasági pályázatok Mindenre pályáztunk, amire lehetett, s tízből nyolcszor nyertünk is - mondja.. - Ehhez kell egy jó pályázatíró, és persze figyelni kell a szakmára, hogy mit hoz a jövő. A feleségem a hatalmas adminisztrációs munkában rengeteget segít, ha nekem kellene ezzel is foglalkoznom, soha nem jutnék fel a traktorra. Az elmúlt években már egy jó csapat ■ segített minket, amibe a jó könyvelő éppúgy beletartozik, mint a jó növényvédelmi szaktanácsadó. Vankó Gábor szerint a magyar mezőgazdaság rákfenéje a rablóprivatizáció. A hazai feldolgozó- ipart szinte teljes egészében eladták, a hazai termelőket ezzel kiszolgáltatták a multiknak. Egészen másképp alakult volna a magyar gazdaság, ha itthon tartják a terméket és annak feldolgozását. A magyar termék magyar munkahelyet jelent, ezt tanítani kellene már az iskolában is, ahogy azt is, hogy a hazait kellene előnyben részesíteni.- Mi csak belső piacnak kellettünk az uniónak, közben leszoktatták az embereket arról, hogy állatokat tartsanak, földet műveljenek. Nem kell csodálkozni, hogy itt tartunk. A Vankó családnak nem kell attól félni, hogy nem lesz utánpótlás. Lányuk, Ágnes agráregyetemen tanul, természetes, hogy ő veszi át majd egyszer a gazdaságot. Ám a család addig is keményen dolgozik, mert mint a feleség, Ibolya mondja, a férje egyébként is munkamániás, és a föld nem tűr nyári szünetet... ■ r 1
