Heves Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-15 / 216. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. SZEPTEMBER 15., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP Tízmilliós kár, lebontják az erőmű leégett munkásszállóját Fojtogató gyermekruházat fogyasztóvédelem A leváló díszek igen könnyen belélegezhetők Kedvezményes árú burgonya a rászorulóknak Hatvanban A Mátrai Erőmű egyik alvállal­kozója öltözőként működtette azt a '70-es években felhúzott épületet, ami szerdára virradó éjjel gyulladt ki. Valaska József, a társaság igazgatóságának el­nöke úgy fogalmazott: a XII. szá­mot viselő egykori munkásszál­ló az erőmű területén, de keríté­sén kívül áll. A házban senki nem tartózkodott, senki sem sé­rült meg. A kár megállapítása fo­lyamatban van, az első becslé­sek szerint tízmilliós nagyság- rendű. Az alvállalkozó 106 alkal­mazottjának a Mátrai Erőmű máshol biztosít öltözési és tisz­tálkodási lehetőséget, a leégett épületet pedig elbontja, ahogyan ezt már megtette tizenöt hason­lóval - tudatta Valaska József, hozzátéve azt is: a hajnali tűz­eset semmilyen zavart, fennaka­dást nem okozott az erőmű mű­ködésében. ■ S. P. Nem volt jó a turizmusnak a nyár közepe Több volt a vendég, de nem nőtt a vendégéjszakák száma az év első hét hónapjában. A Központi Statisztikai Hivatal gyorstájékoz­tatója szerint a kereskedelmi szálláshelyeken megszálló ven­dégek száma tavalyhoz viszo­nyítva két százalékkal, árbevé­telük pedig négy százalékkal nőtt. A legnagyobb vendégfor­galmat és bevételt júliusban1 Pé- gisztrálták, de még ez is csak a 2006ms szintet érte el. Augusztusig kétmillió külföldi több mint 5,4 millió vendégéj­szakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken, többet, mint ta­valy ilyenkor. Érdekesség, hogy jobban kedvelték a négycsilla­gos szállodákat és a Balatonon és a fővároson kívüli vidéket. A 2 millió 211 ezer belföldi vendég­re több mint 5,3 millió vendégéj­szaka jutott, az adatok két, illet­ve három százalékkal rosszab­bak a tavalyinál. Az esős július nem tett jót a turizmusnak, az adatok szerint ekkor mérhető volt a visszaesés. A Tisza-tó hoteléiben, kempingjeiben a kül­honiak 13 százalékkal több, a ha­zaiak 6 százalékkal kevesebb ideig szálltak meg. ■ T. B. Kovács János Szemünk fénye a gyer­mek. Ám a kicsinyek­nek egy lépést sem kell tenniük, a nem megfelelő ruházat ugyanis enélkül is komoly veszélyt je­lenthet számukra. Hé, skacok, sokkal lazábban! A rossz gyermekruhák és a silány díszítések gyakran veszélyesek lehetnek. Szomorú balesetek sora bizo­nyítja, hogy a rossz gyermekru­házat is könnyen okozhat fulla­dást. A Heves Megyei Kormány- hivatal Fogyasztóvédelmi Fel­ügyelősége a nyáron ebben a té­mában is folytatott vizsgálato­kat, az ellenőrzés eredményes­sége érdekében rövid, tíznapos akciót. Az elmúlt év tapasztala­tai ugyanis azt mutatták, hogy a vizsgálat elindulását követően a kereskedők egymástól értesül­tek a vizsgálati szempontokról, s a termékekből a sokszor ve­szélyt jelentő húzózsinórokat el- | távolították, vagy a 140 cm alat- | ti gyermekruhákat teljes egészé- | ben leszedték a polcokról, meg- g hiúsítva ezzel a hatékony ellen­őrzést - hangsúlyozta a szűkre szabott vizsgálati időszak kap­csán dr. Bernáth Luca, a felügye­lőség vezetője. A szakember elmondta: a Nem­zeti Fogyasztóvédelmi Hatóság el­sődleges feladatának tekinti a csecsemők és a kisgyermekek számára készített ter­mékek piacfelügye­leti ellenőrzését, ezért 2001 óta folyamatosan, országo­san is végez ilyen vizsgálatokat. A jövőben egyébként mindez ki­emelt feladatuk lesz.- Vizsgálatunk célja a forga­lomban lévő, veszélyesnek minő­sülő csecsemő- és kisgyermek­ruházati termékek kiszűrése volt. Az ellenőrzés mintavétel és laborvizsgálat nélkül, kizáró­lag a helyszí­nen, szemrevé­telezés alapján történt. A vizsgá­lat kiterjedt a 14 év alattiak - csecse­mők, kisgyer­mekek és gyer­mekek - részé­re gyártott nyá­ri, szezonális ru­házati termékekre, így például a fürdőruhákra, rövidnadrágokra, nyári ruhákra és szabadidőru­hákra - tette hozzá a fogyasztó- védő hatóság képviselője. Az akció során a felügyelőség munka­társai a megyében nyolc kereskedelmi egységben,összesen 12 fajta, 81 veszélyes csecsemő- és kisgyermek-ruhá­zati terméket találtak és vontak ki a forgalomból. Az ok: nem megfelelően alkalmazott húzó­A riasztási rendszer 2000 óta a veszélyes termé­kekre - élelmiszerek, orvos- technikai eszközök, orvossá­gok és takarmányok kivételé­vel - alkalmazzák. A forga­lomba kerülő, egészségre ká­ros termékeket a RAPEX Bi­zottság hetenként lajstromba veszi. A programban Izland, Liechtenstein és Norvégia is részt vesz. Neve a Rapid Alert System forNon-Food Products kezdőbetűiből áll. zsinórok, illetve húzózsinór-vég­ződések miatt a termékek nem teljesítették az alapvető termék- biztonsági követelményeket. Az elvégzett kockázatértékelések alapján valamennyi ruháról megállapították, hogy a harmo­nizált közösségi szabvány előírá­saival szemben „a nem megen­gedett módon alkalmazott funk­cionális és díszítő zsinórok hasz­nálata miatt fojtási és balesetve­szélyt jelenthetnek” a gyerme­keknek. A hazai fogyasztóvédelmi ha­tóság európai összehasonlítás­ban is élen jár a veszélyes termé­kek kiszűrésében. A bevizsgált és veszélyesnek ítélt termékeket a hatóságok az úgynevezett RAPEX riasztási rendszeren ke­resztül jelentik be az uniós álla­moknak, így az EU tagországai értesülhetnek a forgalomban fel­lelhető veszélyes termékekről. Tanácsos egyébként a gyermek­holmikat mindig olyan helyen vásárolni, amely kifejezetten gyerekruhák forgalmazására szakosodott. A kicsiknek készült problémás ruhák egyébként jel­lemzően az Európai Unión kívü­li országok termékeit forgalma­zó üzletekből kerülnek elő. Kritikus húzózsinórok és apró díszek a kisgyermekruházatnál fontos előírás, hogy a ka­pucninál, illetve a nyakrészen semmiféle húzózsi­nórt, díszítő zsinórt nem szabad elhelyezni, ponto­san azért, mert ez könnyen a gyerek nyaka köré tekeredhet, és fojtásveszélyt jelent rájuk nézve. Még a nagyobb gyerekeknek szánt ruhák húzó­zsinórja esetén sem lehet olyan kemény anyag­ból végelzárót alkalmazni, ami szintén sérü­lést okozhat. A leváló, letörő részeket, díszíté­seket a gyermekek könnyen le is nyelhetik. Ezek többségéről ugyanis bebizonyosodott, hogy a nem megfelelő rögzítés miatt már na­gyon kis erőhatásra is igen könnyen leválhatnak, s miután egészen apró részekről van szó, ezeket a kisgyermekek még be is lélegezhetik. i ■ Nyolcvanegy veszélyes ruhá­zati terméket találtak. Folytatás az 1. oldalról A városvezetés - kapcsolódva a kormányzati koncepcióhoz - fel­újíttatná az FC Hatvan népkerti sporttelepét. A négy éven át tartó beruhá­zás 300 millió forintba kerülne, az első etaphoz 50 millióra vol­na szükség. A pénzt a helyi cé­gek e célra fordítható adójából biztosítanák. A Gesztenyéskert óvodát felújítják és modernizál­ják, így több gyermek befogadá­sára lesz majd alkalmas az intéz­mény, így nyolc új munkahely is létesül az óvodában, ahol hosz- szabb nyitva tartással felügyel­nek a gyermekekre. A fejlesztést a Bosch finanszírozza. Határo­zat született arról is, hogy az ön- kormányzat a Temető út 14. szám alatt kegyeleti szolgáltató­helyet működtet, s a lakosság igénybe veheti a szóróparcellát is, ahol hozzátartozói hamvait helyezheti el. ■ T. 0. Nem rémhírek miatt, de lesz elterelés Újhatvanban a közeljövőben je­lentősen megváltozik a 3. számú főút - helyi közterületi elnevezés­sel: Rákóczi út - forgalma. A csa­tornaépítés során - a tervek sze­rint hat héten át - terelőútra irá­nyítják az autósokat, ami eseüeg fennakadásokat okozhat a közle­kedésben, noha Horváth Richárd alpolgármester szerint ennek le­hetőségét a legaprólékosabb egyeztetésekkel igyekeztek mini­málisra csökkenteni. Az alpolgármester egyben ha­tározottan cáfolta azt a híreszte­lést, miszerint a beavatkozásra azért van szükség, mert olyan műszaki problémák merültek fel, amelyek a szennyvízhálózat egyes részeinek kibontását teszik szükségessé. A Hírlap kérdésére nyomatékosította: a csatornaépí­tés olyan szakaszba ért, amikor szükségessé vált a híd és a Köl­csey utcai rész közötti cső lefek­tetése, s kizárólag emiatt kerül sor a forgalomterelésre. Utóbbi­ak konkrét időpontjáról és az egyéb tudnivalókról részletesen tájékoztatják majd a lakosságot és a közlekedőket. ■ T. 0. Vizsgálatot kértek a sportcsarnok miatt Kézzelfogható az összefogás adomány Mindenki csak egy részét csinálja az egésznek Több fejlesztés Hevesben, de nem az építőiparban Nyolc hónapig tartó tájékozódás után ügyészségi vizsgálatot kez­deményezett a Jobbik hevesi cso­portja a városi sportcsarnok épí­tésének - általuk visszaélésnek vélelmezett - ügyei miatt. Teg­nap az ügyészség fogadónapján átadták azt az aktacsomagot, amelynek korábbi áttanulmá­nyozása után úgy döntöttek: szükséges lenne megvizsgálni a sportcsarnok építésének jogi és gazdasági hátterét.- Nem büntetőfeljelentést tett a Jobbik hevesi szervezete, ha­nem vizsgálatot kért annak ér­dekében, történt-e jogsértés - kommentálta a történteket Kiss Tamás, a párt önkormányzati képviselője. Az egymilliárd fo­rintos vállalás véleményünk sze­rint veszélyezteti a város pénzügyi stabilitását, s ennek a közösségnek nem volt szüksége ilyen horribilis beruházásra. A politikai szervezet szerint a fejlesztést finanszírozó bankkal és a kivitelezővel kötött szerző­dések sok esetben ellentétesek a képviselő-testület határozatai­val. Úgy vélik: előfordult, hogy egy-egy pénzügyi döntést nem támasztottak alá testületi állás- foglalással. Természetesen szerettük volna megtudni a város polgár- mesterének álláspontját is, de Csáki Zsigmond hivatalos elfog­laltsága miatt nem tudott reagál­ni az elhangzottakra. ■ Sz. R. Nem csupán unatkozó házi­asszonyok, hanem komoly szak­mai tudást igénylő kézműves ter­mékek előállítói az egri Folttün­dérek. A művészi igénnyel készí­tett lakástextileket mindenki sza­badidejében, munka mellett ál­modja meg. Színpompás, igényes takaróikkal most a gyermekott­hon lakóit ajándékozták meg. Az adományt Víg Józsefné igazgató vette át. Egy-egy takaró 30x30 centis blokkokból áll össze, min­den egyes darab más keze mun­kája, az ország minden tájáról ér­kezett felajánlás. Ezeket az egri csoport dolgozta össze, mely sok­színűségében Uy módon az össze­fogást és a segíteni akarást is szimbolizálja. ■ B. R. Az egész a részletekben. Egy takaró akár tizenhét ember munkája is le­het, és mindegyik alkotójának személyiségét tükrözi. A Heves megyei székhellyel mű­ködő gazdasági szervezetek az idei második fél évben növelték beruházásaikat a KSH szerint, a tavalyi, közel 14 milliárd forint­ról 14,26 milliárdra. Mindez azt jelenti, hogy az első negyedéves stagnálást követően javultak a féléves eredmények, 22,3 milli- árdról 22,6 milliárdra. A megye iparának teljesítmé­nyéhez mérten ez azonban még mindig kevés, s ez főleg annak a következménye, hogy a már tavaly is gyengélkedő építőipar idén lényegében megfeleződött. Nem csoda tehát, hogy a beru­házások értékét tekintve Heves megye csak Nógrád.és Zala me­gyét előzi meg. ■ T. B. * k I 4 X (

Next

/
Thumbnails
Contents