Heves Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-14 / 215. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. SZEPTEMBER 14., SZERDA Az első helyen is végezhetnek a hevesi tesztelők a nyelvi játékon Szeptember 1-je óta zajlik az „Ország nyelvi tesztje” elnevezé­sű online-versengés, hogy bizo­nyítsa: javult Magyarország nyelvtudása. A verseny egyik megyei koordinátorát, Micski Juditot kérdeztük a részletekről.- Hogyan és kinek lehet be­kapcsolódni a versengésbe?- Bárki, aki rákattint a www.azorszagnyelvitesztje.hu honlapra, és kitölti a tesztet. Ha egy pontot sikerül szereznie, már nyereményeket - angliai nyelvtanfolyam, csoportos kur­zusok, nyelvi segédanyagok - kaphat a játékos.- Szeptember 15-én éjfélkor zárul a versengés. Hogy áll Heves megye?- Az első héten a 15. helyen áll­tunk, tegnapra feltornáztuk ma­gunkat az ötödikre. Arra buzdí­tok mindenkit, szánjon időt a tesztre, mert jó esélyünk van a dobogós helyezésre. Eger iskola­város, a diákoknak sem árt egy kis idegen nyelvi játék.- Mi a versengés tétje?- Mindenki nyer, hiszen az in­gyenes agytorna senkinek sem árt. Az első három megyében rá­adásul 10-10 hátrányos helyzetű gyermek egy évig ingyenes nyelv- oktatásban részesülhet. ■ B. K. ÖKOsabban kellene élni az egrieknek is A város több pontján lesznek programok a szeptember ló-án kezdődő Európai Mobilitási Héten. Az Agria Parkban tartott keddi tájékoztatón elhangzott: szeptember 15-én a városházán a klímavédelemről tartanak elő­adásokat, a nyitónapon pedig drogügyi konferencia, és szórakoztató programok lesznek. 17-én az Érsekkertben rendezik meg a „Családok autó nélkül” programot, vasárnap pe­dig kerékpártúra indul Szilvás­váradról a Lázbérci-tóhoz. Az Agria Parkban szeptember 19- től kezdődik az Öko-hét, ahol zöldprogramokat szerveznek kismamáknak, családoknak és fiataloknak. ■ B. K. Klimatikus látkép. Ha lesz rá elegendő pénz, akkor az egri kórházban a ventilátorokat és szabályozó szelepeket biztosan cserélni kell majd. Egy jó klíma fél egészség légkondicionálás A betegeknek jót tesz, ha nem kell izzadniuk Alighanem a kórházak­ban fekvő betegek várják leginkább, hogy véget ér­jen a nyarat idéző szep­temberi kánikula. Heves megye kórházaiban ugyanis, ahogy a hazai egészségügyi intézmé­nyek többségében, nincs mindenütt klimatizálás. Gyöngyösön a fél kórház­ban van légkondicionáló, Hatvanban szellőzőrend­szer üzemel, Egerben sze­lepcserékre készülnek. Sike Sándor Dr. Assani Omar, a gyöngyösi Bugát Pál Kórház orvos-igazga­tója szerint gyógyítóintézmé­nyük helyiségeinek közel fele légkondicionált. A műtők, a ra­diológia és a sürgősségi osztály hűtött levegővel üzemel, utób­biban ki is kapcsolható a rend­szer. Az orvos-igazgató szerint fontos lenne, hogy az egészség- ügyi intézmények légkondicio: náltak legyenek. Mint mondta, j egy infúzióra kötött fekvőbeteg­nél például a lelkiismeretes or­vos a nagy hőségben légkondi­cionáló nélkül biztosan meg­emeli a dózist a beteg érdeké­ben. Ez pedig a kiadási oldalon jelentkezik költségként. Szerin­te egyébként a jól karbantartott légszabályozók nem járnak ve­széllyel, ráadásul egy frissen műtőit betegnek kifejezetten jót tesz, ha nem izzad. Pálfalvi Ferenc, a Markhot Ferenc Kórház műszaki osztá­lyának vezetője elmondta: az át­vizsgálások alapján a ventiláto­rok és szabályozó szelepek 98 százaléka megérett a cserére, ha lesz pénz rá, el is végzik a felújí­tást. Az egri kórház új épületé­ben mindenütt van légkondicio­náló. A régebbi épületszárnyak­ban, ahol a klímák üzemelése elengedhetetlen - CT, MR, labor, műtők -, fokozott figyelmet for­dítanak a karbantartásra. A hat­vani Albert Schweitzer Kórház­ban csak a műtőkben van lég­kondicionálás, de ott előírás is, tudtuk meg dr. Stankovics Eri­ka ügyvezető igazgatótól. Hat­vanban egyébként inkább egy fűtést és hűtést egyaránt szolgáló szellő­zőrendszerről van szó. A traumato- ^ lógiai, sebészeti, nőgyógyásza­ti műtők három szinten helyez­kednek el, ezekben a helyisé­gekben túlnyomást kell bizto­sítani, hogy ajtónyitáskor a kór­okozók ne kerülhessenek be a műtőtérbe. A szellőzőrendszer szűrőbetétéit ugyanúgy kell tisztítani, mint a ha- gyományos klímákét. A kettő között az a különb­ség, hogy előbbi a belté­ri, a túlnyomásos pedig a kinti levegőt használ­ja. Hatvanban a szellőzőrendszer elöregedett, ezért az üze­melés is sok­ba kerül. A hibátlan klímának nincsen ellenjavallata a szabályosan beállított lég kondicionáló nem okozhat egézségügyi problémát, állítja DR. ROMÁN SÁNDOR háziorvos (képünkön). Olyan betegség­ről nem tud, ami miatt nem lenne szabad hasz­nálni ezeket. Azt viszont fontosnak tartja, hogy a kinti hőmérséklettől legfel­jebb csak 7 Celsius- fokkal alacso­nyabbra állítsuk a hőfokszabályo­zót. Azoknak, akik ventilátor­ral próbálják el­viselhetőbbé ten­ni a hőséget, nem árt tudniuk: ez alaposan felka­varja a port, az al­lergiától szenve­dőknek tehát ezzel is számolniuk kell.- a légiós baktérium megisszuk, ßrdünk benne, mégsem betegszünk meg, mégis veszélyes lehet. Ha a vízpermetet belélegezzük, akár bele is halhatunk a Legionella baktérium okozta kór­ba. 1976-ban, egy ex-legionárius- gyűlésen 182 ember betegedett meg, w 29-en meghaltak, mert a szállodai lég­kondicionáló párásítójában megtelepedett a hírhedt baktérium. A lehetséges fertőző forrá­sok: a szökőkutak, a klímaberendezések, a hű­tőtornyok, a párásító berendezések, a pezsgő­fürdők, az akvárium, a kerti locsoló és a spriccflaskák. Eger és/vagy Szigetvár kapja a Leghősiesebb Város címet A „Leghősiesebb Város” címet adományozná Szigetvárnak há­rom fideszes képviselő. Bánki Erik, Lezsák Sándor és Pichler Imre pénteken benyújtott parla­menti indítványa rögzíti: az Or­szággyűlés fejet hajt Szigetvár la­kóinak és védőinek az 1566-os tá­madás idején a város és hazánk hősies védelmében tanúsított bá­tor és önfeláldozó magatartása előtt, ezért Szigetvár védőinek tántoríthatatlan bátorságát örök emlékezetül törvénybe iktatja. Az Országgyűlés Szigetvár vá­rosnak a „Leghősiesebb Város” - „Civitas Invicta” - címet adomá­nyozza - tartalmazza a kormány- párti képviselők javaslata. Hétfőn a szocialisták is javasla­tot tettek: ők Egernek (is) adomá­nyoznák a címet. Az ellenzéki po­litikusok indítványában az áll: a Parlament fejet hajt Eger lakói­nak és védőinek az 1552-es táma­dás idején a város és hazánk hő­sies védelmében tanúsított bátor és önfeláldozó magatartása előtt, és Eger városnak a „Civitas Invicta” címet adományozza. Dr. Sós Tamás és Kolber Ist­ván indoklásában jelzi, egyetért a fideszes képviselők kezdemé­nyezésével, de javasolják, hogy az egykori „egri erősséget” meg- védők emlékére ugyanilyen cí­met adományozzon az Ország- gyűlés. ■ P. A. Új otthont kapna az arborétum minden növénye Pályázaton nyert támogatást a gyöngyösi Károly Róbert Főisko­la az erdőtelki arborétum komp­lex élőhely-rehabilitációjának előkészítésére. A több mint 8 mil­lió forintos fejlesztés jövő június­ban fejeződik be. Az előkészítés során felmérik a tervezett élőhely-rekonstrukci­ós munkák környezeti kockáza­tát, majd beszerzik a szükséges környezetvédelmi engedélyeket és elkészítik a kivitelezéshez szükséges terveket. Az élőhely­rehabilitációs program megvaló­sításához szükséges összegre de­cemberben adja be pályázatát a főiskola. A munka csak azután kezdődhet el, ha sikeres lesz a pályázatuk. ■ J. M. Drámajáték a jobb fellépésért egri pinceszínház Önismereti tanfolyamot is szerveztek Lezárult a sok gyermeket játékra hívó Pinceszínház programja. A Tatár Gabi színművész alapította társulat az egri önkormányzattal karöltve több iskola tanulóival is­mertette meg a színjátszás örö­mét a megyében. Szerveztek ön­ismeret-fejlesztő tanfolyamot, tá­borokat és interaktív színielő­adásokat. A Csukás István Ágacs­ka című művéből készült darab nagy sikert aratott az Érsekkert­ben. A drámajátékra épülő foglal­kozásokon a gyerekek kipróbál­hatták magukat a hírnevet jelen­tő deszkákon, s az improvizációs helyzetgyakorlatok során olyan képességeket is elsajátíthattak, melyeket az élet színpadán is tud­nak majd kamatoztatni. ■ B. R. Beugró 2.0. Az Egri Pinceszínház színészei, köztük Baráth Zoltán, Pálfi Zoltán és Sós Diána rögtönzésekkel is szórakoztatták a nagyérdeműt. Nem csak az ikertornyok és em­berek ezreinek pusztulása volt szörnyű - az is hihetetlen és po­koli, egyenes adásban látni egy hasonlóan meleg szeptembe­ren, tíz éve, a régi szerkesztő­ségben. De az is szörnyű, ami utána jött. Beköszöntött a féle­lem, a gyanakvás kora és a bi­zalom pusztulása. New York, a Nagy Alma, ahogy arrafelé be­cézik, a szabad világ, a nyugati kultúra fájának egyik legéde­sebb termése, jelképe volt: a bi­zalomé. A bizalomra épülő tár­sadalomé. Észak-Amerikában élő roko­nok, barátok, ismerősök állítot­ták, arrafelé nincs olyan, hogy személyi igazolvány. Dpkument jeszty? Nyet! De mégis mi van, ha megállít a rendőr vagy igazol­tatnak, hát a hatóság, hivatal, kérdeztük hitelenkedve. Először Alma és fája is: nem állít meg a rendőr, ha különösen nyomós oka, gyanú­ja nincs rá, hogy rosszban sán- tikálsz. Csak úgy nem tartóztat­hat fel senki, nem kérheti, iga­zold, azonos vagy önmagaddal. A modern világ a bizalomra épül. Ez rendült meg alapjai­ban egy évtizede. Elhiszed, a kezedben lévő papír, műanyag lap, digitális számsor ér any- nyit, hogy a másik elfogadja tő­led, beváltsa arra, amire szük­séged van. Amit a jelenben élünk, nem függetlenül az év­tizede történtektől, bizalmi vál­ság, aminek a gazdasági gon­dok az egyik - igaz, látványos - tünete. A bankok nem bíz­nak egymásban sem, nem hite­leznek, az államok sem bíz­nak, és a vállalkozások, az em­berek sem, hogy mindenki iga­zat mond, betartja a szavát. Senki sem tudja biztosan, ki­nél mennyi rossz, mérgezett hitel szunnyad még. Mi sajnos eddig sem nagyon tudtuk, milyen a bizalom társa­dalmában élni. Errefelé a ható­ság, a hivatal, az állam is alap­vetően abból indul ki, hogy alattvalója át akarja verni, lop, csal és hazudik. A nyugati elv: pár százalék zsivány miatt nem érdemes a többség életét megnehezíteni. Az itt élők al­kalmazkodtak is a fenti beren­dezkedéshez és követelmény­hez. Sikerült egy nehezen él­hető világot teremteni ma­gunknak. Ikertornyok pusztu­lása nélkül is. ■ Kovács János > i t t

Next

/
Thumbnails
Contents