Heves Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 204-229. szám)
2011-09-14 / 215. szám
2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. SZEPTEMBER 14., SZERDA Az első helyen is végezhetnek a hevesi tesztelők a nyelvi játékon Szeptember 1-je óta zajlik az „Ország nyelvi tesztje” elnevezésű online-versengés, hogy bizonyítsa: javult Magyarország nyelvtudása. A verseny egyik megyei koordinátorát, Micski Juditot kérdeztük a részletekről.- Hogyan és kinek lehet bekapcsolódni a versengésbe?- Bárki, aki rákattint a www.azorszagnyelvitesztje.hu honlapra, és kitölti a tesztet. Ha egy pontot sikerül szereznie, már nyereményeket - angliai nyelvtanfolyam, csoportos kurzusok, nyelvi segédanyagok - kaphat a játékos.- Szeptember 15-én éjfélkor zárul a versengés. Hogy áll Heves megye?- Az első héten a 15. helyen álltunk, tegnapra feltornáztuk magunkat az ötödikre. Arra buzdítok mindenkit, szánjon időt a tesztre, mert jó esélyünk van a dobogós helyezésre. Eger iskolaváros, a diákoknak sem árt egy kis idegen nyelvi játék.- Mi a versengés tétje?- Mindenki nyer, hiszen az ingyenes agytorna senkinek sem árt. Az első három megyében ráadásul 10-10 hátrányos helyzetű gyermek egy évig ingyenes nyelv- oktatásban részesülhet. ■ B. K. ÖKOsabban kellene élni az egrieknek is A város több pontján lesznek programok a szeptember ló-án kezdődő Európai Mobilitási Héten. Az Agria Parkban tartott keddi tájékoztatón elhangzott: szeptember 15-én a városházán a klímavédelemről tartanak előadásokat, a nyitónapon pedig drogügyi konferencia, és szórakoztató programok lesznek. 17-én az Érsekkertben rendezik meg a „Családok autó nélkül” programot, vasárnap pedig kerékpártúra indul Szilvásváradról a Lázbérci-tóhoz. Az Agria Parkban szeptember 19- től kezdődik az Öko-hét, ahol zöldprogramokat szerveznek kismamáknak, családoknak és fiataloknak. ■ B. K. Klimatikus látkép. Ha lesz rá elegendő pénz, akkor az egri kórházban a ventilátorokat és szabályozó szelepeket biztosan cserélni kell majd. Egy jó klíma fél egészség légkondicionálás A betegeknek jót tesz, ha nem kell izzadniuk Alighanem a kórházakban fekvő betegek várják leginkább, hogy véget érjen a nyarat idéző szeptemberi kánikula. Heves megye kórházaiban ugyanis, ahogy a hazai egészségügyi intézmények többségében, nincs mindenütt klimatizálás. Gyöngyösön a fél kórházban van légkondicionáló, Hatvanban szellőzőrendszer üzemel, Egerben szelepcserékre készülnek. Sike Sándor Dr. Assani Omar, a gyöngyösi Bugát Pál Kórház orvos-igazgatója szerint gyógyítóintézményük helyiségeinek közel fele légkondicionált. A műtők, a radiológia és a sürgősségi osztály hűtött levegővel üzemel, utóbbiban ki is kapcsolható a rendszer. Az orvos-igazgató szerint fontos lenne, hogy az egészség- ügyi intézmények légkondicio: náltak legyenek. Mint mondta, j egy infúzióra kötött fekvőbetegnél például a lelkiismeretes orvos a nagy hőségben légkondicionáló nélkül biztosan megemeli a dózist a beteg érdekében. Ez pedig a kiadási oldalon jelentkezik költségként. Szerinte egyébként a jól karbantartott légszabályozók nem járnak veszéllyel, ráadásul egy frissen műtőit betegnek kifejezetten jót tesz, ha nem izzad. Pálfalvi Ferenc, a Markhot Ferenc Kórház műszaki osztályának vezetője elmondta: az átvizsgálások alapján a ventilátorok és szabályozó szelepek 98 százaléka megérett a cserére, ha lesz pénz rá, el is végzik a felújítást. Az egri kórház új épületében mindenütt van légkondicionáló. A régebbi épületszárnyakban, ahol a klímák üzemelése elengedhetetlen - CT, MR, labor, műtők -, fokozott figyelmet fordítanak a karbantartásra. A hatvani Albert Schweitzer Kórházban csak a műtőkben van légkondicionálás, de ott előírás is, tudtuk meg dr. Stankovics Erika ügyvezető igazgatótól. Hatvanban egyébként inkább egy fűtést és hűtést egyaránt szolgáló szellőzőrendszerről van szó. A traumato- ^ lógiai, sebészeti, nőgyógyászati műtők három szinten helyezkednek el, ezekben a helyiségekben túlnyomást kell biztosítani, hogy ajtónyitáskor a kórokozók ne kerülhessenek be a műtőtérbe. A szellőzőrendszer szűrőbetétéit ugyanúgy kell tisztítani, mint a ha- gyományos klímákét. A kettő között az a különbség, hogy előbbi a beltéri, a túlnyomásos pedig a kinti levegőt használja. Hatvanban a szellőzőrendszer elöregedett, ezért az üzemelés is sokba kerül. A hibátlan klímának nincsen ellenjavallata a szabályosan beállított lég kondicionáló nem okozhat egézségügyi problémát, állítja DR. ROMÁN SÁNDOR háziorvos (képünkön). Olyan betegségről nem tud, ami miatt nem lenne szabad használni ezeket. Azt viszont fontosnak tartja, hogy a kinti hőmérséklettől legfeljebb csak 7 Celsius- fokkal alacsonyabbra állítsuk a hőfokszabályozót. Azoknak, akik ventilátorral próbálják elviselhetőbbé tenni a hőséget, nem árt tudniuk: ez alaposan felkavarja a port, az allergiától szenvedőknek tehát ezzel is számolniuk kell.- a légiós baktérium megisszuk, ßrdünk benne, mégsem betegszünk meg, mégis veszélyes lehet. Ha a vízpermetet belélegezzük, akár bele is halhatunk a Legionella baktérium okozta kórba. 1976-ban, egy ex-legionárius- gyűlésen 182 ember betegedett meg, w 29-en meghaltak, mert a szállodai légkondicionáló párásítójában megtelepedett a hírhedt baktérium. A lehetséges fertőző források: a szökőkutak, a klímaberendezések, a hűtőtornyok, a párásító berendezések, a pezsgőfürdők, az akvárium, a kerti locsoló és a spriccflaskák. Eger és/vagy Szigetvár kapja a Leghősiesebb Város címet A „Leghősiesebb Város” címet adományozná Szigetvárnak három fideszes képviselő. Bánki Erik, Lezsák Sándor és Pichler Imre pénteken benyújtott parlamenti indítványa rögzíti: az Országgyűlés fejet hajt Szigetvár lakóinak és védőinek az 1566-os támadás idején a város és hazánk hősies védelmében tanúsított bátor és önfeláldozó magatartása előtt, ezért Szigetvár védőinek tántoríthatatlan bátorságát örök emlékezetül törvénybe iktatja. Az Országgyűlés Szigetvár városnak a „Leghősiesebb Város” - „Civitas Invicta” - címet adományozza - tartalmazza a kormány- párti képviselők javaslata. Hétfőn a szocialisták is javaslatot tettek: ők Egernek (is) adományoznák a címet. Az ellenzéki politikusok indítványában az áll: a Parlament fejet hajt Eger lakóinak és védőinek az 1552-es támadás idején a város és hazánk hősies védelmében tanúsított bátor és önfeláldozó magatartása előtt, és Eger városnak a „Civitas Invicta” címet adományozza. Dr. Sós Tamás és Kolber István indoklásában jelzi, egyetért a fideszes képviselők kezdeményezésével, de javasolják, hogy az egykori „egri erősséget” meg- védők emlékére ugyanilyen címet adományozzon az Ország- gyűlés. ■ P. A. Új otthont kapna az arborétum minden növénye Pályázaton nyert támogatást a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola az erdőtelki arborétum komplex élőhely-rehabilitációjának előkészítésére. A több mint 8 millió forintos fejlesztés jövő júniusban fejeződik be. Az előkészítés során felmérik a tervezett élőhely-rekonstrukciós munkák környezeti kockázatát, majd beszerzik a szükséges környezetvédelmi engedélyeket és elkészítik a kivitelezéshez szükséges terveket. Az élőhelyrehabilitációs program megvalósításához szükséges összegre decemberben adja be pályázatát a főiskola. A munka csak azután kezdődhet el, ha sikeres lesz a pályázatuk. ■ J. M. Drámajáték a jobb fellépésért egri pinceszínház Önismereti tanfolyamot is szerveztek Lezárult a sok gyermeket játékra hívó Pinceszínház programja. A Tatár Gabi színművész alapította társulat az egri önkormányzattal karöltve több iskola tanulóival ismertette meg a színjátszás örömét a megyében. Szerveztek önismeret-fejlesztő tanfolyamot, táborokat és interaktív színielőadásokat. A Csukás István Ágacska című művéből készült darab nagy sikert aratott az Érsekkertben. A drámajátékra épülő foglalkozásokon a gyerekek kipróbálhatták magukat a hírnevet jelentő deszkákon, s az improvizációs helyzetgyakorlatok során olyan képességeket is elsajátíthattak, melyeket az élet színpadán is tudnak majd kamatoztatni. ■ B. R. Beugró 2.0. Az Egri Pinceszínház színészei, köztük Baráth Zoltán, Pálfi Zoltán és Sós Diána rögtönzésekkel is szórakoztatták a nagyérdeműt. Nem csak az ikertornyok és emberek ezreinek pusztulása volt szörnyű - az is hihetetlen és pokoli, egyenes adásban látni egy hasonlóan meleg szeptemberen, tíz éve, a régi szerkesztőségben. De az is szörnyű, ami utána jött. Beköszöntött a félelem, a gyanakvás kora és a bizalom pusztulása. New York, a Nagy Alma, ahogy arrafelé becézik, a szabad világ, a nyugati kultúra fájának egyik legédesebb termése, jelképe volt: a bizalomé. A bizalomra épülő társadalomé. Észak-Amerikában élő rokonok, barátok, ismerősök állították, arrafelé nincs olyan, hogy személyi igazolvány. Dpkument jeszty? Nyet! De mégis mi van, ha megállít a rendőr vagy igazoltatnak, hát a hatóság, hivatal, kérdeztük hitelenkedve. Először Alma és fája is: nem állít meg a rendőr, ha különösen nyomós oka, gyanúja nincs rá, hogy rosszban sán- tikálsz. Csak úgy nem tartóztathat fel senki, nem kérheti, igazold, azonos vagy önmagaddal. A modern világ a bizalomra épül. Ez rendült meg alapjaiban egy évtizede. Elhiszed, a kezedben lévő papír, műanyag lap, digitális számsor ér any- nyit, hogy a másik elfogadja tőled, beváltsa arra, amire szükséged van. Amit a jelenben élünk, nem függetlenül az évtizede történtektől, bizalmi válság, aminek a gazdasági gondok az egyik - igaz, látványos - tünete. A bankok nem bíznak egymásban sem, nem hiteleznek, az államok sem bíznak, és a vállalkozások, az emberek sem, hogy mindenki igazat mond, betartja a szavát. Senki sem tudja biztosan, kinél mennyi rossz, mérgezett hitel szunnyad még. Mi sajnos eddig sem nagyon tudtuk, milyen a bizalom társadalmában élni. Errefelé a hatóság, a hivatal, az állam is alapvetően abból indul ki, hogy alattvalója át akarja verni, lop, csal és hazudik. A nyugati elv: pár százalék zsivány miatt nem érdemes a többség életét megnehezíteni. Az itt élők alkalmazkodtak is a fenti berendezkedéshez és követelményhez. Sikerült egy nehezen élhető világot teremteni magunknak. Ikertornyok pusztulása nélkül is. ■ Kovács János > i t t