Heves Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 204-229. szám)
2011-09-09 / 211. szám
14 HORIZONT HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. SZEPTEMBER 9., PENTEK Afrikából érkezett meg az első fecske thummerer vilmos Noszvaji csoda lépésenként: rózsatövektől a kóser borokon át a szakma csúcsáig ~~ Az 1995-ös Év Bortermelője cím után újabb szakmai csúcsot jelentő, a kollektívát díjazó elismerést vett át a napokban Thummerer Vilmos: a noszvaji borászat lett idén az Év Pincészete. Kühne Gábor * 270- Úgy tartják, bátraké a szerencse, no és hogy azé a legnagyobb siker, aki elsőként vág bele valami újba. Önökre ez mind igaz, hiszen egy biztos,* jól fizető egzisztenciát hagytak ott 1971-ben, a vállalkozásbarát környezetnek aligha nevezhető szocialista világban a „maszek” létért. Honnan merítettek erőt?- A tanulmányi éveim alatt nyaranta dolgozni jártam a KSH-hoz, itt találkoztam olyan fiatalokkal, akik maszek kertészetekben is vállaltak munkát. Innen jött az ötlet, hogy meg kéne próbálkozni a dísznövényekkel, főleg rózsatőtermesztéssel. A nagyrédei évek alatt már ezzel foglalkoztunk a háztáji gazdaságunkban, s mi tagadás, jól ment az üzlet Azt is láttuk: ha teljes erőnkkel ezzel foglalkozunk, sokkal többet kereshetünk. Végül 1971-ben elszántuk magunkat, s visszaköltöztünk Egerbe. Az egyháztól béreltünk egy kis földet a felnémeti temető mellett. Bevált a dolog, jókor fogtunk hozzá: tulajdonképpen mi voltunk az első fecskék. Talán mondanom sem kell, a vágott virág hiánycikk volt akkoriban, nagy keresletet kellett kielégíteni. Lépésről lépésre fejlesztettünk, fóliasátraink is lettek idővel. ként működik, mint azt az iskolában vagy a téeszben tanultuk. Amikor először voltam egy dél-tiroli gazdaságban, majdnem elsírtam magam, főleg, amikor megkóstoltam a borukat. Végül is ez adott erőt, s azt mondtam, ha ők meg tudták csinálni, nekem is sikerülni fog... Mindennek az alapja a minőség, hogy igyekezzünk minél jobb bort készíteni.- Ha jól tudom, az Ön mintaképe a bor- deaux-i Chateau Margaux.- így igaz. Egy franciaországi úton jutottunk el a Chateau Margaux-ba, s itt tapasztaltam meg, milyenek az igazi nagy vörösborok. Ezért tekintek mintaként erre a gazdaságra. Megjegyzem: jegyes egri dűlők mikroklímájuk miatt Bordeaux-ot idézik ugyan, de összességében inkább Burgundiára emlékeztetnek az itteni adottságok.- Térjünk vissza a Thummerer borászathoz! Hogyan tettek szert a noszvaji pincerendszerre?- Az igazi teret a rendszer- váltás nyitotta meg. Láttuk, hogy a két kis egri pince nem lesz elég, ezért meg akartuk venni a privatizáció előtt álló Egervin tulajdonát képező Csomós-tanyát. Az ajánlatunkra hónapokig nem reagáltak, amikor pedig kiprovokáltam a választ, kaptunk egy visszadátumozott elutasító levelet. Aztán barátaim hívták fel a figyelmemet rá, hogy a nehéz helyzetbe került Egri Csillagok Téesz eladni kénytelen az évtizedek óta üresen álló noszvaji pincéjét. Borzalmas állapotban volt, de megláttam benne a lehetőséget, és 1992-ben 5,4 millió forintért megvettem az 1400 négyzetméteres üres „lyukat” bő egyhektárnyi területtel. Több lépcsőben kibővítettük, ma már 4200 négyzetméteres, és 16 ezer hektoliteres pincerendszert rejt.- A minapi díjátadón azt mondta, hitelek nélkül működik a gazdaság. Ha jól sejtem, e tekintetben sincs sok párjuk.- Attól tartok, valóban nem sokan mondhatják el ezt magukról. Persze, a kezdet sokkal nehezebb volt. A ’90-es évek elején az álmainkhoz pénzügyi forrás kellett. Szerencsére akadt bank, amelyik látott fantáziát bennünk. Vettünk fel Start-hitelt, világbanki hitelt, meg sok másfélét. De arra ügyeltünk, hogy ne erőnkön felül fejlesszünk. Nem csináltunk csilivili csodapalotát, gigantikus pincebirodalmat, inkább az eszközök, a modern technológia beszerzésére figyeltünk. És folyamatosan telepítettünk, a legjobb dűlőkben vettünk földet. így lett a hét hektár szőlőből közel száz. Sokat pályáztunk, volt, ami nyert is, ám a három legnagyobb nem. Ezért kellett önerőből átépítenünk a pince melletti egykori istállóromot, felépíteni az erjesztő épületét, megvenni a szőlőkombájnt, majd elkészíteni a tárolóépületeket és a gépparknak a garázst Három évvel ezelőtt pedig, amikor a válságnak csak a szelét éreztük, úgy döntöttünk: visszafizetjük a kölcsönöket, azóta sokkal könnyebben lélegzünk.- Ha már említette a szőlőt, mely dűlőkben telepítettek?- Számomra fontos a dűlő, nagyon odafigyelek, mit hová telepítsek. Eger határában a Mész-hegy-, az Afrika-, a Nagy- Eged-, az Öreg Mezei-, Noszvajon a Tekenőhát-, a Csókás-, a Kőkötő-, a Pipis- , Szomolyán a Nagyvölgy-tető- és a Szérűhely-, Novajon pedig a Juhszalagos- és az Öreg-hegy-dűlőben van szőlőnk. Sok fajtával dolgozunk, gyűjtjük a tapasztalatokat. Van Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Merlot, Piriot noir, Blauburger, Túrán, Cabernet dorsa, Csókaszőlő és Kadarka, illetve Királyleányka, Chardonnay, Sauvignon blanc, Muscat ottonel, Zenit, Szürkebarát, Pinot blanc, Olaszrizling és Tramini. Mindez sokféle stílusra ad lehetőséget, a könnyedebbtől a nagytestű borig, a fajtabortól a cuvée-ig. Évi 300-350 ezer palackot értékesítünk, ez hamarosan felmegy 400-450 ezerre. A borok 80-85 százaléka belföldön talál vevőre.- Soha semmi nem tántorította el? Pedig volt itt egy balsikerű kóser-kaland...- Abból is sikerült jól kijönnünk. A ’90- es évek közepén megkerestek Belgiumban élő magyar származású zsidók, készítsünk kóser bort nyugat-európai és amerikai magyar zsidóknak. Néhány év próbálkozás után azonban kudarcba fulladt a dolog, nem fogyott az édes vörösbor. Végül nem kóser borként, hanem Tréfli néven ment piacra, azóta is keresett termékünk. Összességében pedig azt mondhatom: olyan kudarc, ami eltántoríthatott volna, nem ért. A kezdetektől fogva saját két kezünkkel dolgoztunk meg mindenért, ha kellett, nyulat tartottunk, mert nem volt pénzünk húsra, ha kellett, saját magunk fontuk meg a szalmakoszorút a virághoz, és nyolc évig barlanglakásban éltünk, mert a lakásra fordítható pénzből, a jövőre gondolva, inkább beruháztunk. ■ ..Amikor először voltam egy dél-tiroli gazdaságban, majdnem elsírtam magam.”- Mi vetett véget a virágos karriernek?- A ’80-as évek elején beköszöntött első olajválság. Olajjal fűtöttük a fóliasátrakat, az árrobbanás után azonban nyilvánvalóvá vált, ha nem lépünk, mindenünk odalesz. Ezért 1982-ben eldöntöttük, szőlőtermesztésre váltunk. Ehhez földre volt szükség, ám szabad területek alig-alig voltak. Végül sikerült az egri tanácstól parlagon hagyott, elvadult, elgazosodott, elbo- zótosodott dűlőkben, az Afrikában és a Mész-hegyen, mesz- sze a várostól 11 hek) tárt bérelnünk.- Felteszem, akkor is Önök voltak az elsők...- Valóban, bár azért „nem vakon repültem rá” a történetre, hiszen Nagyrédén 270 hektárnyi szőlőre ügyeltem. Ráadásul ahhoz, hogy a te- A győztes kollektíva, lepítéshez állami támogatást kapjunk, „szocialista színezetet” is adni kellett a vállalkozásnak, ezért barátokkal, köztük például Tóth Ferenccel összeállva szakcsoportot alakítottunk. Végül hét hektárt telepítettem be 1984-ben.- Arra is volt elképzelésük, hogy mit tesznek a szőlővel?- Már akkor is a borra figyeltem, borkóstolóban gondolkodtam. Ehhez eleve több fajtát kellett telepítenem, így lett Kékfrankosunk, Cabernet sauvignon-unk, Királyleánykánk, Muscat ottonelünk, Szürkebarátunk, Pinot blanc-unk, Irsai Olivérünk. Mire az első szürethez értünk 1987- ben, már más szelek fújdogáltak, ezért úgy döntöttünk, négy - akkor még lédig- borunkat benevezzük az országos borversenyre. Nagy sikert arattunk: az Egri Bikavér arany-, a Szürkebarát, a Királyleányka és a Pinot blanc pedig ezüstérmet kapott, mi lettünk a legeredményesebb egyéni termelők, s mi nyertük el a Hungexpo különdíját is. Erre már sokan felfigyeltek, hiszen a vendéglátásban ekkor már javában tartott a rendszerváltás, az éttermeket, vendéglőket és a kocsmákat sorra vették ki gebinbe. A következő lépés már adta magát: lédig borok helyett palackozottakra van szükség. Veszteség az erdészetnek, de nyereség a borászatnak- édesapám erdész volt, és gyerekfejjel én is erdész akartam lenni - meséli a kezdetekről Thummerer Vilmos. - Amikor kísérgettem, gyakran vezetett el az utunk a felnémeti szőlőültetvények mellett, sőt többször magam is szüreteltem. Ezzel együtt az általános iskola után még mindig erdész akartam lenni, csakhogy a felvételire be sem hívtak. így kerültem a Gárdonyi Géza Gimnáziumba. Amikor eljutottam az érettségiig, már nem járt a fejemben az erdészet, akkor már láttam e szakma kevésbé romantikus oldalát is. így Kecskemétre kerültem a felsőfokú technikumba szőlő-gyümölcs szakra. Amikor elvégeztem, 1964-ben egy rövid idő re a Csányi Állami Gazdaságba kerültem, egy évre rá pedig a nagyrédei Sző lőskertben lettem kerületvezető. Az ország egyik legjobb téesze volt, olyan emberek élnek itt, akik tudják: akkor kell dolgozni, amikor ideje van, nem akkor, amikor kedvünk kerekedik. Aztán eljött 1971...- Amivel szintén az élre áltak...- Kétségtelen, ezzel is az elsők között voltunk, például a villányi Tiffán Edével. Arról sem lehet elfeledkezni: sokan bele is buktak, mert nem figyeltek a minőségre.- Apropó, minőség! Miként sikerült felfedezni, hogy nem csak az akkoriban egyetlen járható útnak tetsző tömegborkészítés létezik a vüágon?- A saját szememmel láttam, amikor nagy nehezen kijutottam Ausztriába, Olaszországba, később Franciaországba. Ezeken a helyeken kiderült: minden másKétség nem férhet hozzá: csodát rejt a pince. m"/* Thummerer Vilmos és az Év Pincészete címmel járó vándordíj. Elejétől fogva a minőségre koncentrálnak. Szakmai sikerek itthon és külföldön az Érmet nyert Thummerer- borokat igen hosszasan lehetne itt sorolni, ezért csak néhányat emeltünk ki közülük. PANNON BORMUSTRA, PANNONHALMA,CSÚCSBOROK: ■ 2000:1997 Vili papa cuvée ■ 2001:1995 Vili papa cuvée; 1997 Vili papa cuvée ■ 2002: 2000 Tekenőháti Merlot; 1999 Egri Bikavér reserve; 2000 Egri cuvée Polett; 1999 Vili papa cuvée ■ 2003: 2000 Vili papa cuvée n 2005: 2000 Egri Bikavér reserve m 2006:2003 Egri Bikavér reserve; 2003 Tekenőháti Merlot DECANTER WORLD WINE AWARDS, LONDON: 2007:2003 Vili papa cuvée - bronzérem CHARDONNAY DU MONDE, BORDEAUX: 2009:2006 Egri Chardonnay válogatás - ezüstérem LE MONDIAL DU ROSE, CANNES: 2008:2007 Egri Kékfrankos- Merlot rose - aranyérem VINALIES INTERNATIONALES, PÁRIZS: 2007: 2003 Egri cuvée Garabonciás -* ezüstérem; 2003 Egri cuvée Evőé - ezüstérem VINAGORA NEMZETKÖZI BORVERSENY: ■ 1998:1995 Vili papa cuvée- aranyérem ■ 2000:1995 Vili papa cuvée- ezüstérem; 1997 Vili papa cuvée - aranyérem ■ 2002:1999 Egri Bikavér reserve - ezüstérem; 2000 Egri Cabemet sauvignon - aranyérem m 2004: 2001 Egri Pinot gris „Mészhegy” - ezüstérem; 2000 Egri Bikavér reserve- ezüstérem; 2000 Vili papa cuvée - ezüstérem ■ 2006: 2003 Egri Cabernet sauvignon válogatás - aranyérem; 2003 Egri cuvée Evőé - aranyérem;. 2003 Egri cuvée Garabonciás - aranyérem; 2001 Egri Pinot gris - aranyéreni; 2000 Vili papa cuvée- aranyérem; 2000 Egri cuvée Anett - aranyérem m 2008:2007 Egri Kékfrankos-Merlot mse - aranyérem m 2011: 2006 Egri Cabernet sauvignon válogatás - aranyérem; 2006 Vili papa cuvée - ezüstérem; 2010 Egri Csillag - ezüstérem CHALLENGE INTERNATIONAL DU VIN, BORDEAUX: ■ 2004: 2000 Tekenőháti Merlot - ezüstérem; 1999 Tekenőháti Merlot - bronzérem; 1999 Egri Bikavér reserve - bmnzérem; 1999 Vili papa cuvée - bmnzérem ■ 2008: 2003 Vili papa cuvée- aranyérem; 2007 Egri Királyleányka - bronzérem ■ 2011: 2007 Kleio - ezüstérem; 2006 Vili papa cuvée- bronzérem t
