Heves Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)
2011-08-04 / 181. szám
2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. AUGUSZTUS 4„ CSÜTÖRTÖK A NAP TÉMÁJA gárdonyi Géza Száznegyvennyolc éve született a „láthatatlan ember” - Jelenleg is fordítják a regényt francia nyelvre - Megihlette a marcipánművészt - Száz éve töretlen turisztikai vonzerőt jelent y KULTUSZREGENY A REMETELAKBAN A sikeres, de mégis boldogtalan Gárdonyi talán az egriek közül is kevesen tudják: a város irodalmi halhatatlanságát megalapozó Gárdonyi Géza eredetileg Ziegler néven látta meg a napvilágot Agárdpusztán, 1863. augusztus 3-án. A család folyamatosan vándorolt az országban, éppen oda, ahová a gépészmérnök apát hivatása szólította. A betegségre hajlamos Gárdonyi az Egri Érseki Római Katolikus Tanítóképző Intézet növendő ke lett. Szegénysorú család sarjaként érseki ösztöndíjat kapott, és alkalmi házitanítóként egészítette ki keresetét. Az egri évek alatt a Drukk című diákélclapban jelentek meg első írásai. Fiatal korában néptanítóként és újságíróként kereste kenyerét. Kántortanítói állásáról 1885-ben mondott le, és házasságot kó tött Csányi Máriával, akivel Győrben telepedett le. Egészségi és idegállapota folyamatosan romlott, s miután 1892- ben feleségétől különvált, magára maradt a századfordulós Budapesten. Bródy Sándor bátorította, költözzön Egerbe. 1897. február lóén az egri várra néző, Sánc-ne- gyedi Hóhér-dombon vásárolt egy parasztházat, s még abbén az évben idős édesanyjával és két idősebb fiával Égerbe költözött. Az alakja köré fonódó legenda közvetlenül Egerbe költözése után alakult ki. Kortársai „egri remetének” vagy „láthatatlan embernek” nevezték. Gárdonyi megközelíthetetlen ember hírében állt. Megközelíthetetlen ember hírében állt. A váratlan látogatóktól és riportot kérő újságíróktól elzárkózott, a társasági élettől is távol tartotta magát, de barátait szívesen fogadta. Társadalmi elismerésben nem szenvedett hiányt: a városvezetés 1912-ben átkeresztelte a lakhelyéül szolgáló Takács utcát Gárdonyi Géza utcára, 1932-ben az egyik szomszédos utca Egri csillagok útja lett. A halálát-1922. október 30. - követő évben megalakult a Gárdonyi Társaság. A színház pedig alapításának évében, 1955- ben vette fel az író nevét. A regény továbbélései: musicaltől a hangoskönyvig Kopcsik Lajos mestercukrász: ahogy Gárdonyi Géza egriségét és szellemiségét látta Keller Péterrel. Száznegyvennyolc éve született agárdpusztai otthonukban az „egri remete”, Gárdonyi Géza, aki 110 éve alkotta meg a hősiesség és hazaszeretet kultuszkönyvét, az Egri csillagokat. Születésnapját három éve ünnepli az utókor. Szuromi Rita--------------: j----------------------—— ---------Há rom évvel ezelőtt az egykor házvezetőjének ajándékozott leanderről ültettek egy friss sarjat Gárdonyi Géza születésnapján tisztelői és az egri irodalombarátok. Tavaly társadalmi munkában újították fel a Gárdonyi-ház kerítését. Az idén Kopcsik Lajost ihlette meg az író, publicista képi világa. Eger tegnap Gárdonyi Gézát köszöntötte. - Kicsit szégyellem magam, hogy nem nekem jutott eszembe, hanem az író dédunokája javasolta egy séa klasszikus mozifilm A regénymegjelenése után az Egri csillagok legnagyobb közönségsikerét Várkonyi Zoltán 1968-ban készült filmje hozta. A jelenetek egy részét Pilisbe rosjenő határában forgatták, ahol külön e célból építették fel az egri vár másolatát. A vár azóta pusztul, de ma is kedvelt turistacélpont. A filmváltozat számos ponton eltért a regény cselekményétől A nyitókép nem a patakban für- dőző két gyermek, hanem Szulejmán szultán, akit rituálisan felöltöztetnek sátrában. Ezt követően me séli el Bornemissza Gergő és Cecey Vi- cuska török fogságba esésének történetét. A film mellőzi Gábor pap figuráját, és a szultán elleni merényletkísérlet is kimaradt. tánk alkalmával, milyen szép is lenne, ha dédapja portréja is a Marcipániában állna - idézte fel a múltat Kopcsik Lajos mestercukrász, akinek a Gárdonyi Géza szellemiségét és egriségét ábrázoló kompozícióját tegnap az egriek is megismerhették. A Herczeg István grafikussal közösen megálmodott alkotást Cs. Varga István irodalomtörténész egy narratívának nevezte, hiszen az író széke, az Egri csillagok és a pipa hűen adja vissza az „egri remete” mítoszát. Cs. Varga István egyben azt is jelezte: megkezdődött a városban az író születésének 150. jubileumi évére történő készülődés, s ehhez a nyitányhoz méltó Kopcsik Lajos alkotása. Az eseményen jelen volt Keller Péter dédunoka, aki nem titkolta: dédapja szellemisége ma is meghatározó a családban.- Ahogy múlik az idő, egyre többet hallok meg dédapám üzeFordították és most is fordítják Vietnam: Gárdonyi Géza regényét az egri hősökről eddig több, mint húsz nyelvre fordították le. Különlegességnek számít a távol-keleti nyelveken visszaadott regényfolyam. A vietnami változat Le Xuan Giangnak köszönhető, aki eddig már több magyar irodalmi műveket ültetett át vietnami nyelvre, köztük Gárdonyi Géza regényét is. A Déry Tibor-díjas műfordítót kulturális tevékenységéért Arany Érdemkereszttel tüntették ki Budapesten. Le Xuan Giang az '50-es években Magyarországon tanult, itt ismerkedett meg nyelvünkkel. Első műfordítói sikere 1972- ben épp az Egri csillagokhoz kötődik. Kína: A közelmúltban pedig elkészült a regény kínai fordítása is. Dr. Galla Endréné, született Mao Sou-fu másfél év alatt jutott a munka végére. A fordító munkája kezdetén Egerben is járt, s akkor a vár és a város vezetése örömmel vette tudomásul, hogy talán a hatalmas kínai piacra is „betörhet” a mű. A fehér ßst azóta sem szállt fel, sőt dr. Galla Endréné nem talált kiadót a regényre, ezért kínai barátai segítségével néhány példányban nyomtatta ki a várvédők történetét, hogy néhány sanghaji könyvtárban kölcsönözni lehessen. - Nagyon bánt, hogy itt Magyarországon senkit sem érdekel, hogy Kínában is megismerjék ezt a csodálatos történetet. Néhai férjem lefordította Petőfi Sándor verseit kínaira, s a könyvnek olyan sikere volt, hogy azóta hétszer adták ki. Az Egri csillagokat is szeretnék Kínában, de itthon évek óta nem találok rá kiadót - panaszolta Mao Sou-fu. netéből - fogalmazott. - Az ő egész életét a szolgálat jellemezte. Alapértékeit még fiatalon megfogal mazta, s ehhez egész életében hű maradt. Életelve volt az alá zatosság, Krisztus követése, az emberi értékek tiszteletben tartása. Számomra is tiszteletre méltó, ahogyan ezekhez az elvekhez hű tudott maradni. Arra a kérdésünkre, hogy vajon Gárdonyit miért kerülték el a különféle korok és politikai fuvallatok, Keller Péter azt válaszolta: talán dédapám is ezt akarta. - Életében sem volt híve a hangos ünneplésnek, sőt elutasította azt. Ma Gárdonyi Gézát az utókor úgy kezeli, ahogy azt Gárdonyi Géza szerette volna. Aki olvassa, az különösebben hangos éltetés nélkül szereti és csodálja az ő regényeit és életművét. FRANCIAORSZÁG: Virág Ibolya egri származású, Párizsban élő fordító épp most fordítja az Egri csillagokat francia nyelvre. - Körülbelül a háromnegyed részénél tartok. A regényt nehéz fordítani, mert Gárdonyi szép stílusát, a hangot, amely az övé, szeretném a lehető legjobban visszaadni franciául. Azonkívül, hogy az Egri csillagok egy nagyszerű könyv, irodalmi értékein túl azért választottam, mert a franciák nem ismerik Közép- Európa történelmének ezt a részét Történelmi regényeket ugyanakkor szívesen olvasnak. Véleményem szerint a regénynek minden adottsága megvan ahhoz, hogy siker legyen belőle, és eljusson az olvasóközönséghez - mondta el lapunk kérdésére a fordító. A bemutatót egyébként Párizsban tervezik. OLASZORSZÁG: Megjelenés előtt áll itt is a kötet, Nagy Patrícia fordításában már nyomdakész állapotban van a könyv. Egyébként az Egri csillagok az első olyan kötet, amelynek rovásírott fordítása is megjelent. MUSICAL A VÁRVÉDELEMRŐL A Gárdonyi Géza regényéből készült musicalt, Várkonyi Mátyás és Béres Attila zenés törté nelmi darabját 1997-ben mutatták be a Margitszigeten. A hatalmas sikert követően 1998-ban az egri Gárdonyi Géza Színház is műsorára tűzte: az akkori Agria Nyári játékok előadásaként a Líceum szabadtéri színpadán láthatták először az egriek, Beke Sándor rendezésében, Dobó Istiánt Kelemen Csaba alakította. A produkció később felkerült az egri vár történelmi falai közé. A musical legnagyobb sikerét 2006-ban, a Csíksomlyói búcsú esti programjaként élte: ott Gyermekkori álom vált a könyvvel valóra az egri csillagok millenniumi kiadását győrfi andrás illusztrálta. A festőművész gyermekkora óta készült álma megvalósítására. - Nem egy kiadó felkérésére, hanem saját örömömre rajzoltam meg a regényt, úgy, ahogy bennem élt - meséli Győrfi András. százezer ember látta az akkor már Blaskó Balázs- és Kelemen Csaba-féle rendezést. ■k -k -k INTERAKTÍV FILM ÉS KALANDJÁTÉK Hat évvel ezelőtt az Eurá pa Kulturális Fővárosa prog ram előkészítéseként rendelte meg Eger önkormányzata „A lumurdzsák gyűrűje” című interaktív játékot. A turisztikai népszerűsítő céllal készült kalandjáték forgatókönyvírója Pierrot volt. Az interaktív filmet a város harminc helyszínén forgatták, többségében az egri Gárdonyi Géza Színház színészeivel A főszerepet Görög László és Jordán Adél játszotta, de ismét feltűnt az alkotásban Bárdy György és Pásztor Erzsi is. A modem török-magyar harc különlegessége a panoráma-technika volt. k k k OLVASÁST NÉPSZERŰSÍTŐ REGÉNY Szintén hat évvel ezelőtt, a BBC „The Big Book” című olvasást népszerűsítő játékának mintájára indította el a Magyar Televízió a Nagy Könyv elnevezésű vetélkedőt, hogy megtalálja Magyarország legkedvesebb regényét. A hazai olvasók kedvence az Egri csillagok lett. A Nagy Könyv játék után kapott felkérést Popovits Zoltán, Finnországban élő szobrászművész „A Nagy Könyv” című köztéri alkotás elkészítésére. A művet 2006 szeptemberében avatták fel Egerben, a főiskola B épülete előtt. k k k HANGOSKÖNYV BITSKEY TIBORRAL Húsz és fél óra alatt olvasta fel Bitskey Tibor színművész Mojzer Márta rendezésében az Egri csillagokat CD-re. Bitskey Tibor kötődése nem újkeletű a történethez, hiszen a Várkonyi Zoltán rendezte játékfilmben ő alakította Mekcsey alkapi- tányt. A színész méltó tolmácsolásában a legnépszerűbb magyar regény az átélés új élményét adja, cd és dvd lejátszón egyaránt meghallgatható. A kor igényeihez alkalmazkodva a felvétel MP3-OS formátumban is elkészült- Aztán a Palatínus Kiadó úgy döntött, kell nekik a munkám. Képzeletemben ez a késő reneszánsz kor sárga- arany-barna-fekete színekben él, és alapvetően meghatározza képi világomat. A millenniumi kiadás különlegessé ge, hogy korábban illusztrált Egri csillagok csak az 1970- es években jelent meg würtz ÁDÁM RAJZAIVAL. * *
