Heves Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)

2011-08-29 / 201. szám

4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. AUGUSZTUS 29.. HÉTFŐ MEGYÉNK KISTÉRSÉGEI hivatás Vízen még sosem félt, szerinte a közút veszélyesebb TISZA-TAVI KISTÉRSÉG Kiss Imre vízre száll, ahogy teszi ezt ötven éve. Élményekkel, kalandokkal teli út ígérkezik azoknak, akik vele tartanak a csónakban. Beszélgetésünk előtt né­hány héttel élte át legve­szélyesebb viharát a Ti- sza-tavon Kiss Imre. Pe­dig ötven éve járja a vizet. Szuromi Rita Ismeri a túlélési technikákat, ha­bár szerencsére sosem volt rá szüksége. A tiszafüredi Kiss Im­re fél évszázad rutinjával vezeti a csoportokat az örvényi Sza­tócs-kikötőben.- Velem született a természet szeretete - eleveníti fel a kezdete­ket s mivel apám korán meg­halt, nem volt, aki tanítson. Ma­gam jártam a vizet, és addig szemléltem minden madarat, amíg látótávolságon belül volt. Minden a horgászattal indult. A tó kialakítása előtt itt egy csodá­latos ártér húzódott, tele mellék­ágakkal, morotvákkal, hatalmas nemes erdőkkel. Mentem a csó­nakkal és figyeltem. Ekkor jöttem rá arra is, hogy a természetszere­tet nem öncélú, hanem egyet je­lent a növények, az állatok és a víz védelmével, megóvásával. Imre bácsi szívesen emlékszik vissza azokra az évekre, amikor a Poroszló és Tiszaörvény közöt­ti részt nem tó borította, hanem ártéri erdő. Rendezett, jól járható utakon közlekedtek, gondozott nemes tölgyek, égererdők gazda­gították a tájat, az ártéri gyümöl­csös gazdagon termett, közte pe­dig csillogó és halban gazdag víz­tükrök nyugtatták a szemet.- Amikor elkezdődött a tó fel­töltése, úgy gondoltam, most nem biztos, hogy jót tesznek ez­zel a mesebeli tájjal - fogalmaz­za meg véleményét. - A Tisza vi­ze lelassul, megkezdődik a fel- iszapolódás. Az idő mintha iga­zolna. Ma is gyakran érzem, ta­lán gazdátlan ez a tó. fiolott ak­kora természeti kincs van a bir­tokunkban, hogy azt talán fel sem fogjuk. Európa legtermésze­tesebb tava a Tisza-tó, még akkor is, ha mesterséges. Az itteni nö­vényvilág és madárpopuláció azonban páratlan gazdagságú. Kiss Imre szerint jót tenne a tó­nak, ha a lehetőségekhez képest „terveznék". Például a szigeteket úgy próbálnák kialakítani, hogy azok ne terjeszkedni tudjanak, hanem magasodni. A nyílt vizű területeken pedig a hajózhatósá­got kellene erősíteni.- A súlyom, a nád és a gyékény sok gondot okoz - folytatja -, hi­A kedvelt tündérfátyol A VALKI MEDENCE egyik kÜ- lönlegessége a tündérfátyol. A hínárféle fontos szerepet tölt be a tó életében, hiszen kivonja a vízből a szennyező anyagokat, és hozzájárul az oxigéntermeléshez. Levelein fészkel a fokozottan védett fattyúszerkő. szén lassan lesznek olyan részek, melyek a vízinövények miatt megközelíthetetlenek. Az 1989- es kormányrendelet pedig - amely megtiltotta a valkí meden­cében az elektromos motor hasz­Legényes tréfák az örvényben Kiss Imre szerint Tiszaörvény nevével ellentétben nem örvé­nyes, csupán két kisebb vízfor­gás van a közelben, ám egyik sem veszélyes. Gyermekkorá­ban ismerősei közül páran kérkedtek azzal, hogy megjár­ták az örvény fenekét. Ezt is túl lehet élni. Állítólag egyet­len biztos technika van: a ke­zeket szorosan a test mellett kell tartani, kapálózni tilos, és minél merevebb a testhelyzet, a víz annál gyorsabban kidob­ja azt, akit elnyelt Levegőt előtte persze nem árt venni. nálatát - kifejezetten rosszat tett ennek a vadvíznek. Ott, ahol a horgászok motorcsónakkal köz­lekednek, legalább gyérül a sú­lyom. Ahol mindez tilos, ott aka­dálytalanul burjánzik.- Gazdátlan, mégis varázslatos - réved az imént emlegetett valki medence felé Imre bácsi, majd azt is elárulja, miért. - A kedven­cem a fás-éri rész és a Szartos- lapos vége. Olyan gémféléket lát­hatunk ott, amelyek Európában is egyedülállók. Aztán ott vannak a különleges növénycsoportosu­lások. Ki és hol láthat együtt tün­dérfátyolt, tündérrózsát, mocsári vízitököt és boglárkát? A Szabics-kikötő munkatársát az élet nem csak az élővilág isme­retére, de a túlélésre is megtaní­totta. Mondja, két hete vendégek­kel együtt élte át élete legveszé­lyesebb helyzetét. A csapói holt­ágban érte el őket a vihar, előbb babszemnyi, majd diónyi jegek estek. Méter magas hullámok do­bálták a csónakot.- Mindennek van túlélési tech­nikája - árulja el. - A lényeg ilyenkor az, hogy a motor le ne áll­jon, és mindig a hullámokkal szemben haladjunk, mert akkor az nem tudja oldalára borítani a csónakot. Ha mégis leáll a motor, be kell evezni egy nádasba. A fa­csónak a legbiztonságosabb, mert ha borul is, nem süllyed. Kiss Imre azt mondja, jó ezt tudni, de fölösleges rágondolni. A víz ugyanis még mindig sok­kal biztonságosabb, mint a köz­úti közlekedés. Veteránvasakkal tisztelegtek a hajósok előtt Az egykori hajósok, csónakmo- tor-készítők és -fejlesztők előtt tisztelegtek a Tisza-tavi vete­rán csónakmotor-túrával. Az ötlet a sarudi Gál János fejében született, aki a helyi csónak- motor-gyűjtemény fenntartója, gyarapítója.- Tizennyolc veteránmotor huszonkét érdeklődővel indult el a tavon, a Kis-Tiszán keresz­tül Poroszlóig - jelezte a szerve­ző. - Emlékezetes és megható pillanatai voltak a rendezvény­nek, ahogy a múzeumból életre keltett veteránvasak vízre száll­tak. Az egykori Pannóniák ma ugyanolyan büszkén szelték a vizet, mint fénykorukban. ■ MÚLTIDÉZŐ Morotvákat képez a túlfejlődő kanyar A KÖZÉP-TISZÁN számos mo- rotva található. A szó jelen­tése egyébként holtág, holt víz, folyóból elzárt halastó. A morotvák kialakulása a középszakasz jellegű folyók­hoz kapcsolódik. Ezek a fo­lyók medrük homorú partja­it pusztítják, domború part­jait viszont hordalékuk lera­kásával építik, így kanya­rogva haladnak torkolatuk felé. Amikor egy-egy kanya­rulat hurokszerűen túlfejlő­dik, a nagy árvizek alkalmá­val levágódik és holtággá, vagyis morotvává alakul. Oldalszerkesztö: Szuromi Rita Telefon: 06-30 556-5072 Hirdetési ügyben: 06-36 513-633 Tisza-tavi kistérségi oldalunk legköze­lebb szeptember 26-án jelenik meg. Guinness-rekord született a nyáron a Tündérrózsa- kikötőben Augusztus 16-ától Guinness- rekorddal büszkélkedhet Sa­rud. Gál János szervezésében, a Tündérrózsa-kikötőben sike­rült a leghosszabb Tisza-tavi hajókaravánt összekapcsolni. Eddig ehhez hasonló rekord- kísérlettel sem dunai, sem ti­szai kikötőkben nem próbál­koztak. A karaván egy órát ha­ladt a vízen. A rekordkísérlet­be a sarudi strand vendégei is bekapcsolódtak. ■ Az 56 sarudi és t^jlő- rincfalvi vízi járműből két óra alatt hozták létre a hajókaravánt. Az eredményt hivatalossá tette és rögzítette a Guinness- rekordokat jegyző bizottság ré­széről Sebestyén István, s er­ről oklevelet is átadott Gál Já­nosnak. ■ Ki szabályozta a belvizeket? A FOLYÓSZABÁLYOZÁSOK előtt folyamatosan gondot okozott a Tisza mentén élőknek a belvíz. Az első belvízmente­sítési terveket a XIX. század közepén Barócs János készí­tette el. Barócs János Ápor- kán született 1826-ban, mér­nöki minősítést a budapesti egyetem mérnöki fakultá­sán szerzett. A szakember 1853-ban a Heves-Szol- nok-Jászvidéki Társulat szolgálatába lépett. Nevéhez fűződik a Tisza jobb parti te­lepüléseinek vízrendezése a Laskó torkolatától a Zagyva torkolatáig. A terület első nagyobb vízrendezési tervét 1857-ben készítette el, ám a kivitelezés csak 30 évvel ké­sőbb valósult meg. Közben 1878-ban megépítette az or­szág első belvízátemelő szi­vattyútelepét, a Sajfokit. barócs Jánost e hatalmas és pontos mérnöki munká­ért nyugdíjba vonulásakor, 1884-ben, királyi koronás arany érdemkereszttel tün­tették ki, 1893-ban pedig ki­rályi tanácsosi címet kapott. Nevét szeptembertől Saru­don emlékpark viseli. A föld munkásai előtt tisztelegnek látványosság Mára a gépesítettség miatt szinte feledésbe merült a szakma Újabb látványelemmel bővült a tiszaörvényi Szabics-kikötő árté­ri sétaútja. A látogatók a halá­szat mesterségének kellékéi után most egy hasonlóan jelen­tős szakma, a kubikosság rejtel­meibe is bepillanthatnak.- A kubikos szó a német „kubikmeter”, vagyis köbméter első tagjából ered - mondja Kiss Ferenc túravezető - Az 1850-es években említik a földmunkáso­kat először így, mint a mezőgaz­dasági és az ipari munkás közöt­ti átmeneti típust, olyan vándor­munkást, aki az ármentesítési, folyószabályozási, út- és vasút­építési földmunkákat végezte. A kubikolást nehézsége miatt csak javakorabeli, erős emberek tud­A kubikosmesterségnek a Göbe tó partján állítottak emléket ták végezni. Elvétve nők és ser­dülők úgynevezett csikóként se­gítettek talicskát vontatni. A paraszti eredetű szerszámo­kat és a talicskát a lehető legtö­kéletesebbre fejlesztették a könnyebb munkavégzés érdeké­ben. A talicska kerekének cél­szerű elhelyezése és súlyelosztá­sa olyan kedvező volt, hogy az összsúly több mint 70 százaléka a kerékre jutott. A kubikoshám a nyakló vagy pantallér volt, amely a karokra eső súly továb­bi csökkentésére szolgált. A kitermelt föld után fizetett munkásoknak a munkahely kö­zelében felállított rőzsekunyhója és szerszámai Tiszaörvényben tekinthetők meg. ■ Optimális halasítás. Befejeződött az idei halasítás a Tisza-tóban. A halá­szati hasznosító 47 millió forint értékben helyezett kopoltyúsokat a víz­be, ennek eredményeként jelentősen felfrissült és megszaporodott a tó halállománya. Az ebben az esztendőben kihelyezett halak mérete ideális feltételek közt pár év múlva a tíz kilót is megközelítheti. A Tisza-tavi ha­lak a vadvízi körülmények között erőteljesen védekeznek a horgon, ezért a fogásuk igazi élményt nyújt majd a horgászoknak. 1 * f Í A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents