Heves Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)
2011-08-16 / 191. szám
6 2011. AUGUSZTUS 16., KEDD GAZDASÁG A BUX index 2011. augusztus 15-én NYERTESEK 2011. oe. 15. Részvény Utolsó ár (Ff ) Változás (%) Millió Ft Synergon 258 14,66 8 ORC 1850 14,19 4 TVK 2 600 10,63 10 E-Star 9 245 6,87 123 Mól 17 500 6,70 4 277 Rába 620 6,16 33 OTP 4 450 5,95 10 606 CIG Pannónia 760 4,10 11 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Egis 15 600-0,63 195 Danubius 3 180-0,46 3 A BUX index az elmúlt napokban 20600 ................. 20 000 19 733 16400 — pont 08.05 08.08 08.09 08.10 08.11 08.12 / FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 08.15.) Új elszámolási ár MALMI BÚZA 2011. szeptember 48500 TAKARMÁNYBÚZA 2011. szeptember 45 500 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. szeptember 63 800 OLAJNAPRAFORGŐ 2011. október 103 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. augusztus 15-én 1€ 1$ 1CHF l i i 270,80 Ft 189,09 Ft 238,09-2,85 Ft-3,35 Ft-11,61 Ft Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 08.15.) Vételi Eladási Budapest Bank 263,36 279,66 CIB Bank 262,21 284,07 Citibank 260,31 282,01 Erste Bank 264,97 280,23 FHB Bank 263,53 279,27 K&H Bank 265,74 281,06 MKB Bank 266,17 279,83 OTP Bank 264,27 277,83 Raiffeisen Bank 266,68 278,68 Több tejet kér a világ előrejelzés A növekvő kereslet elsodorhatja az uniós kvótát is A teheneken nem múlik, ha jó takarmányt kapnak, ontják a finom tejet Újabb indok lehet az EU-s tejkvóta eltörlése mellett a világ egyre növekvő tejkeresletének alakulása. A fokozottabb igény oka a fejlődő országok szélesedő középosztályában keresendő, ám a felfutás mértékéről megoszlanak a vélemények. Braunmüller Lajos Akár 30 százalékkal is nőhet a folyékony tejtermékek iránti globális kereslet a 2010 és 2020 közötti időszakban - áll a Tetra Pak tegnap publikált legfrissebb, 100 ország tejfogyasztási szokásait feltérképező tanulmányában. A növekedés hátterében a globális gazdasági növekedés, az urbanizáció, és a fejlődő országok középosztályának dinamikus bővülése áll. A világ jelenlegi 270 milliárd liternyi éves tejfogyasztása az évtized végére eléri a 350 milliárd litert. Bár az előrejelzések szerint Észak-Amerikában és Európában a tejfogyasztás kis mértékben ugyan, de csökkenni fog. Magyarországon újabban megint lassú növekedésnek indul a fogyasztás. A világ azonban egyre több tejet akar. Kínában a 2000-es évek eleje óta tapasztalható, egyre fokozódó „tejőrület”. A divat hatására a nyugati életformát utánzó kínaiak már jóval több tejet és tejterméket fogyasztanak a korábbinál. Különösen a különféle sajtok népszerűek. A tejdivat oka az a hiedelem, hogy a nyugati ember erejének, egészségének oka a hús és a tej nagymértékű fogyasztása. A 2002 és 2005 között nem kevesebb, mint 65 százalékkal növekvő kínai tejfo- J gyasztás hamar kimerítette az I ausztrál tejpor-, és tejzsírraktá- rakat. Nagyjából az elmúlt évtized közepétől fogva állt elő az a helyzet, hogy Kína igényeit már nem képes kielégíteni Ausztrália és Új-Zéland. Peking új tejforrás után nézett, amit elsősorban az Egyesült Államokban, Kanadában és Európában talált meg. A komolyabban feldolgozott, minőségi, csomagolt tejtermékeket, mint például a joghurtot, sajtot és dobozos tejet a kínaiak és indiaiak többsége még nem engedheti meg magának, de rohaEgy pohárral naponta MAGYARORSZÁGON 2010-ben fejenként napi 1,8 dl tejet fogyasztottunk. Ez éves szinten 67,5 liter tejet jelent, amely jelentősen meghaladja a jelenlegi világátlagot, de az EU 63 literes fejenkénti tejfogyasztása is elmarad az itthoni átlagtól. Annak ellenére, hogy az elmúlt években - a fogyasztás visszaesésével párhuzamosan - hazánkban is csökkent a tejigény, a várakozások szerint a 2011 -2015 közötti időszakban 0,1 százalékkal, azaz fejenként majdnem egy literrel nő majd éves tejfogyasztásunk. Éves tejfogyasztás Finnország 128,8 Ausztrália 106,3 Kanada 94,7 Amerikai Egyesült Államok 83,9 MAGYARORSZÁG 67,5 EU-átlag 63,1 Ausztria 54,8 Kína 8,8 * A VILÁG NÉHÁNY ORSZÁGÁBAN, LITER/FŐ FORRÁS: GFK, VG-GYÜJTÉS mosan nő azok száma, akik már keresik ezeket a termékeket. „A következő években emelkedni fog a világ tej igénye, de hullámzásokat, kilengéseket várok a keresletben és az árakban is” - mondta Istvánfálvi Miklós. A Tej Terméktanács elnöke szerint „a prognózis mértéke kissé eltúlzott, de nem elképzelhetetlen, hogy a folyó tej piacán mindez megvalósul. A tejtermékek esetében ez már kérdéses” - tette hozzá. Egy hosszabb távon kitartó emelkedő trend lehetőséget jelent az ágazat hazai szereplőinek is. „Ez a növekedés elsősorban a feldolgozott termékeknél jelentkezhet, illetve megfordulhatna a jelenlegi csökkenő tendencia.” „Előállítási oldalról világszinten semmiféle problémát nem jelent majd a megnövekedett tejkereslet kielégítése” - mondta el Raskó György, aki a felmérés trendjével egyetért, ám annak mértékét kissé eltúlzottnak tartja. Az agrárközgazdász hozzátette: „Az EU korábban mesterségesen építette le a saját tejtermelési kapacitását. Ha a valóban fizetőképes, a minőségi termékekre vevő kereslet a világban megnő, a tejtermelés szinte azonnal képes ezt követni. Ekkor a tejkvóták leépítése vagy megszüntetése következne be az Európai Unióban” - vélte. „A legeltetésre alkalmas országokban - Németország, Dánia, Nagy-Britannia és Lengyel- országOl - viszonylag gyorsan 10-20 százalékos termelésnövelést tudnak végrehajtani. Magyarországon azonban a tejtermelés döntő részét adó nagygazdaságokat kedvezőtlenül érinti a megváltozott földtörvény. Mivel a tejgazdaságok nem látják biztosítottnak a takarmánytermő területeik jövőjét, nem kezdenek fejlesztésekbe, így könnyen kimaradhatunk a kínálkozó lehetőségből” - tette hozzá Raskó. Százezer hektárnyi állami földet találtak Elkészült az állami földvagyon- audit, amely szerint 100 ezer hektárnyi termőföld és 25 ezer ingatlan nem volt nyilvántartva a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél, a földek mintegy 30 százalékán pedig teljesen más művelést folytatnak, mint ami a fóldbejegyzéseken szerepel - írta a Magyar Hírlap hétfőn. Farkas Imre vidékfejlesztési államtitkár elmondta, a jogi audit augusztus végéig tart, de a pontos nyilvántartás már elkészült. A szóban forgó 100 ezer hektárt elhanyagolt állapotban találták. Az államtitkár óriási luxusnak nevezte azt, hogy a kétmillió hektárra tehető állami fóldvagyon öt százalékáról eddig semmilyen információval nem rendelkeztek. Megdöbbentőnek nevezte az államtitkár azt, hogy a területek 30 százaléka osztatlan közös tulajdonban van, s mint mondta, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet célja, hogy ezt megszüntesse, rendezze a jogi hátteret. Ez a munka 2-3 évig is eltarthat. A nemzeti fóldvagyon teljes átvilágításával az is a cél, hogy valamennyi állami tulajdonban lévő földet hasznosítsanak. Ezért a szervezet tartós haszonbérleti pályázatok formájában adja ki művelésre az eddig ideiglenesen hasznosított, vagy használaton kívüli földeket. Az első nagyobb pályázati csomag szeptember 10- re várható, amelyben mintegy 60 ezer hektárnyi terület kerülhet a gazdákhoz. ■ Gyengült tegnap is a svájci frank Hétfőn reggel tovább gyengült a svájci frank árfolyama. Míg 7 órakor még 242 forint környékén állt a frank a bankközi devizapiacon, kilenc óra előtt már 238,91 forintba került, aztán már 238,55 forintba. Később ismét 241 forint felé kúszott a jegyzés, délután fél 4 után pedig 240,42 forint volt egy svájci frank a devizapiacon. Az euróért délután fél 4 után nem sokkal pedig 271,48 forintot adtak a kereskedők, tehát nem változott jelentősen az árfolyama. ■ Kevesebb a mobilra előfizető Fél év alatt tizedével csökkent a termelés KSH Tart a mélyrepülés - Az építőipar egy év alatt harmadával kevesebb szerződést kötött Júliusban csaknem 3 ezerrel, 11,702 millióra csökkent a három mobiltelefon-szolgáltató előfizetőszáma, miközben a forgalmat generáló ügyfeleké 24 ezerrel, 10,983 millióra nőtt - közölte a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság tegnap a távirati irodával. A hívásfogadásra alkalmas kártyák száma alapján száz főre 117,4 SIM-kártya jutott. A hónap végére a teljes ügyfélszám alapján számolva a T-Mobile részesedése a júniusi 44,50 százalékról 44,52- re, a Vodafone-é 22,59-ről 22,66-ra nőtt, míg a Telenoré 32,90-ről 32,82 százalékra csökkent. ■ Tovább tart az építőipar mélyrepülése, miután az év első felében közel tizedével csökkent a szektor termelése, és a megkötött szerződések száma alapján még nem jött el mélypont - olvasható ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közzétett adataiból. Az év hatodik hónapjában az építőipari termelés a kiigazítat- lan és a munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint is 13,9 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi értékhez képest, tavaly júniusban 17,6 százalékos volt a visszaesés. A szezonálisan kiigazított adatok a májusi emelkedés után az előző havinál 5,6 százalékkal alacsonyabb értéket mutattak, amivel az iparág áprilisi teljesítménye alá bukott.. A vizsgált hónapban az épületek építése 17,2 százalékkal, az egyéb építményeké 10,54 százalékkal maradt el a 2010. júniusi értéktől. Szezonálisan kiigazított indexek alapján júniusban az érték az előbbi csoportnál 7,6, az utóbbiaknál 1,7 százalékos visz- szaesést mutat. Júniusban az építőipar ágazatai közül az épületek építése ágazat termelése - ami az épületépítési projekt szervezését és az épületek szerkezetépítését tartalmazza több mint egyötödével, 21,4 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. Az egyéb építmények ágazat termelése 1,9 százalékkal mérséklődött az egy évvel korábbi, rendkívül alacsony bázishoz viszonyítva. A speciális szaképítés ágazaté - amelynek zömét szerelési és szakipari munkák adAz építőipari termelés értéke (milliárd forint, 2011) Január 73,3 Február 88,0 Március Április Május 140,6 Június VfrCRAFIKA Forrás: KSH ják -, 15,8 százalékkal maradt el a 2010. júniusitól. A KSH a 2011-es év feléről megjegyezte, hogy az időszakban a termelés 9,6 százalékkal volt kisebb, mint 2010 azonos időszakában. ■ A szektorban megkötött szerződések alapján van ennél még lejjebb is. Az idén júniusban az építőipari termelés értéke 154,9 milliárd forint volt, míg az első hat hónapban 689,3 milliárd forintot ért el. A júniusban kötött új szerződések volumene 6,5 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel azelőttinél, ezen belül az épületek építésére kötötteké esett vissza 14,7 százalékkal. Az egyéb építmények építésére kötött új szerződések volumene 1,5 százalékkal volt magasabb a 2010. júniusihoz mérten. Az év első hat hónapjában az építőipari vállalkozások 28,1 százalékkal kisebb volumenű új szerződést kötöttek, mint egy évvel korábban. Az építőipari vállalkozások június végi szerződésállományának volumene 36,2 százalékkal csökkent a 2010. júniusihoz viszonyítva, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződések állománya kétötödével, az egyéb építményeké egyhar- madával volt kisebb. ■ VG
