Heves Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)
2011-08-15 / 190. szám
5 2011. AUGUSZTUS 15., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP Háborúztak a pikkelyesekkel a főpecások Bélapátfalván Az idő is kegyeibe fogadta a Horgász Egyesületek Heves Megyei Szövetsége szervezésében a tag- szervezetek elnökeinek és titkárainak meghirdetett bélapátfalvi horgászversenyt. Ezúttal a horgászvezetők adtak számot tudásukról és indítottak szolid háborút a pikkelyesek ellen. ■ Második lett az országos bajnokságon a megyei csapat. Az észak-hevesi város egyesülete rendezőként mindent megtett, hogy optimális körülmények fogadják az egyesületek ide látogatott irányítóit. A versengésre 15 tagszervezet tizenhét csapata nevezett be. A házigazdák bőséges reggelivel várták a „kollégákat”, majd a helyiek vezetője, Bárdos Zsolt elnök nyitotta meg a Heves megyei horgászvezetők találkozóját. Tóth Dezső, a Horgász Egyesületek Heves Megyei Szövetségének elnöke rövid tájékoztatót adott a jelenlévőknek a megyei sikerekről, többek között szólt arról, hogy Heves megye csapata második helyezést ért el az Országos Horgász Csapatbajnokságon. Megköszönték Szabó Lajosnak, az Egri Egyesület volt elnökének, titkárának a 25 éves vezetői munkáját és köszönetképpen emlékplakettet adtak át neki. ■ Sz. R. Gesztenyefákat permeteznek Eger közterületein Permetezik az Egerben köztereken lévő gesztenyefákat a következő hetekben. Augusztus 15-28. között a lakóövezetekben található növényeket mentesítik a kártevőktől a Városgondozás Eger Kft. munkatársai. Ez alatt nem szabad a fák közelében tartózkodni, alattuk parkolni és zárva kell tartani a közelben élő lakóházak ablakait. A vizekre és a rovarokra nem veszélyes a szer, amit a levegőbe juttatnak. Ennek ellenére a lakosságnak is körültekintő magatartást kell gyakorolnia, főleg a gyermekeket kell megfelelően tájékoztatni. ■ Ostromot fújtak a szelek színjátszás A legvadabb diktatúrában szóltak a hazafiasságról Ahelyett, hogy a fényes szelekről és a szocialista erkölcsről játszottak volna a rendszernek tetsző darabot, ők a hazafiasság regényét, az Egri csillagokat választották. Szuromi Rita Fél évszázada, a legvadabb Ráko- si-diktatúra éveiben ötven ember úgy döntött, színpadra viszik Gárdonyi Géza regényét, az Egri csillagokat.- Az Egri Városi Színjátszó csoport a volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetségéből nőtte ki magát amatőr művészeti csoporttá - eleveníti fel a múltat a ma már Gyöngyösön élő Varga Pál, akinek a teljes családja kötődött a társulathoz: az édesanyja rendezett, a bátyja pedig játszott is. - Mi 1944-ben költöztünk Egerbe a Jánosi tanyáról. Volt egy egri házunk, a szülők úgy döntöttek, költözünk. Édesanyám szatmári évei alatt amatőr színját- szóskodott. Ő lett az első Egri csillagok rendezője azzal a Fink Kálmánnal együtt, aki is mert figurája volt az egri művészvilágnak. Fink Kálmán kapcsolatai révén hívták el Szinetár Györgyöt, aki színpadra írta Gárdonyi regényét. Soha előtte senki nem próbálta a hazafiasság alapművét ilyen nagyszabású színpadi produkcióként bemutatni. Az egri ostrom történetét három felvonásban, kilenc képben láthatták a nézők. A művet először 1953. júniusában játszották, a Rákóczi szabadságharc 250. évfordulója előtt tisztelegve.- Érdekes, a legvadabb Rákosi- diktatúra éveiben senkinek sem tűnt fel, hogy egy klasszikusba régi világ értékeit hordozó darabot játszunk - meséli Varga Pál. - Pedig a csoportban legalább ötve- nen dolgoztunk, plusz a statiszták, és mindig telt ház előtt léptünk fel. Az első bemutatónk a Dózsa filmszínházban, a mai Urániában volt, de felléptünk a későbbi Gárdonyi Géza Szín- T ^ házban is, sw j*. Zenés változatban tért vissza a mű az egri csillagok fél évszázaddal később musicalként tért vissza Egerbe. A várvédők regényét 1998 nyarán tűzték ismét műsorra a Líceum udvarán. Ám a művet már profi társulat, a Gárdonyi Géza Színház mutatta be. A volt amatőrök többsége nagy- vagy dédszülőként látta a darabot. nek akkor még nem volt állandó társulata. Megjártuk Makiárt, Füzesabonyt és Felsőtárkányt is a darabbal. Az akkor középiskolás Varga Pál szinte családi vállalkozásban állt esténként a pódiumra. Édesanyja rendezett, testvére alakította Dobó Istvánt. A nővére a magánéleti boldogságát köszönhette az előadásnak, hiszen a férjét, aki az alkalmi társulás súgója volt, itt ismerte meg.- Az egyik jelenet elevenen él az emlékeimben - nosztalgiázik Varga Pál -, hiszen saját testvéremmel, vagyis Dobóval vívtam. Ezt egy statisztának kellett volna eljátszania, de ő egy vívásos jelenetben megsérült. Édesanyám úgy döntött, a további baleseteket elkerülendő, legyek én a török és vívjak meg a bátyámmal. Később egy jelenetben kiesett a kard a kezemből és lezuhant az alattunk lévő emeletre. A fegyver a padlóba állt, egy már fekvő török mellé. Centiken múlt, hogy nem lett komoly baleset belőle. A Varga családot később a sors az élet más-más területeire sodorta. Bátyja Kaposvárra került, ahol súgóként dolgozott. Pált tanárképző főiskolára vették fel, ahol eleinte táncolt, később a sportot választotta. Nővére női szabóként dolgozott. Ma a fél évszázaddal ezelőtti emlékeket csak egy plakát őrzi. És azok a házasságok, szerelmi emlékek, melyek az Egri csillagok próbáin születtek. Nem láttak ellenségképet a produkcióban A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ után a hadifoglyok psalád- tagjait tömörítő szervezetből alakult olyan civil mozgalom, amely a színjátszás irányába mozdult el. Munkásemberek, középiskolások csapódtak a társulathoz, amely közösséget kínált számukra. Ma is megfejthetetlen talány, hogy az akkori rendszer miért nem látott ellenségképet az ideológiai darabokat műsorukra nem tűző színjátszókban - gondolkodik el varga pál (képünkön). EGYPERCES INTERJÚ „Drukkolnak” az egriek a börtönnek A közelmúltban ünnepelte elindításának harmadik évfordulóját a „Börtön a városért” elnevezésű program. Juhász Attilát, a Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnokát kérdeztük.- Legutóbb az Érsekkertben dolgoztak a fogva tartottak. Mi volt az esemény különlegessége?- A rendkívül nagy tömegeket megmozgató Bikavér Ünnep után állítottuk helyre Eger legismertebb parkját, a rendezvény helyszínét. Ez a feladat - ami a program történetében a 33. volt - is jelzi, hogy egyre szorosabb és feladatorientáltabb a kapcsolat a várossal és a Városgondozással, de a helybeliek is „drukkolnak” nekünk.- Hogyan viszonyulnak a programhoz a „rabok”?- A fogva tartottak lelkesedése továbbra is példaértékű. Rendesen dolgoznak azért, hogy ismét bekerüljenek a kimenő csapatba, hiszen számukra ez egyfajta jutalom. Mi arra törekszünk, hogy minél több embernek adjunk lehetőséget, így 3-4 új elitéit mindig van a soron következő feladathoz. Tudni kell, hogy olyanok is vannak közöttük, akik életükben itt végeznek először munkát szervezetten és rendezetten..- Úgy tudjuk, az egri kezdeményezést több helyen átvették...- Ismereteim szerint a Börtön a városért program 10-12 hazai intézetet „ihletett meg” eddig. Természetesen mindenhol a helyi körülményekhez igazítják a megvalósítást. ■ S. B. S. Juhász Attila: - Az egri kezdeményezést tucatnyi helyen követik A zápor sem zavarta el a vendégeket fesztivál Kétezer csörögefánk fogyott el szombaton a poroszlói Strandpartyn A szomszédos megyéből hoznak gombát a Mátrába Remek hangulatban zajlott a Strandparty és Csöröge Fesztivál, amit szombaton tartottak Poroszlón, a szabadstrandon. Reggel 9 órakor kezdődött a program strandfoci kupával, amit egész napos forgatag követett. Két sztárvendég is fellépett a színpadon; délelőtt az Irigy Hónalj mirigy, este pedig a Bonbon együttes adott műsort. Rengeteg érdeklődőt vonzott a csörö- gesütés is, amit a Poroszló Turizmusáért Egyesület szervezett.- Ezer-ezerötszáz ember vett részt a fesztiválon. A csöröge is nagyon kelendő volt, kétezret készítettünk belőle és mind elfogyott - mondja Bornemisza János polgármester. - Amikor Strandfocijelenet a Strandpartyról A képgalériát keresse a HEOLhu-ni elkezdett szakadni az eső, egy pillanatra úgy tűnt, ezzel vége is a rendezvénysorozatnak, de a közönséget egyáltalán nem zavarta a zápor: az eső idejére a sátrak alá húzódtak és csöröge- fánkot kóstoltak. A színpadon egészen este 8 óráig szórakoztatták a közönséget, fellépett a Nagyiváni Hagyományőrző Néptánccsoport is. A nap folyamán egyébként lehetett vízibiciklizni, evezni, csónakázni, bárki kipróbálhatta a vízi kosárlabdát, meglátogathatta a vízi sétányt és a tanösvényt. Volt kézimunka-kiállítás, régi konyhai eszközök bemutatója, a bográcsban pedig birkapörkölt, halászlé főtt. ■ Sz. K. A nyár elején a galambgomba hiányzott a Mátrából, most pedig a vargányát keresik hiába a gombázni járók. A hegyen ugyanis a vártnál rosszabb a gombatermés, éppen ezért a piaci árusok is Nógrád és Borsod megyéből hozzák a vargányát. A szakember szerint a Mátra erdeiben az időjárás miatt nem nőnek a gombák. Szekrényes József gombaszakértő már júniusban megállapította, hogy felborult a természet rendje, hiszen a különböző gombafajták nem az eddig megszokott, évszakoknak megfelelő időpontokban jelennek meg. A vargánya hiányának most az az oka, hogy az eső utáni párás időszak és a 15-18 Celsius-fok feletti éjszakai hőmérséklet az elmúlt hetekben elmaradt, ezek nélkül pedig nem indul be a gombák fejlődése. Az egyik legízletesebb gomba, a vargánya kilónkénti ára egyébként 1400-1600 forint között mozog a gyöngyösi piacon. A vargánya mellett kapható még ott rókagomba és császárgalóca. Az előbbi kilójáért 1800, de akár kétezer forintot is elkérnek az árusok, pedig a Mátrában a nyár eleje óta bőséggel szedhető. Fontos, hogy a gyűjtők mindenképpen vizsgáltassák meg egy szakemberrel a saját szedé- sű gombákat, ugyanis a sejtmérgező kalaposok fogyasztása halálos is lehet. ■ J. M. i A I A
