Heves Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)
2011-08-09 / 185. szám
4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. AUGUSZTUS 9., KEDD HEVES MEGYE GAZDASAGA Három pilléren nyugszik a kárt szenvedett gazdák állami segítsége Kárenyhítési alap, állami gyorssegély és kedvező hitellehetőségek segítik a fagy- vagy más kárt szenvedett gazdákat - sorolta Simon Attila, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) Heves Megyei Kirendeltségének vezetője. A fagykár enyhítése három pilléren áll. Ennek az egyike a kárenyhítési alap, amibe a gazdák minden évben befizetik a hektáronként előre megállapított összegeket. Ez az összeg 2011-ben gyümölcsösnél 2000, míg szántónál 800 forint volt. Ennek a befizetésnek június 30- ig kellett teljesülnie. Ebből 4-4,5 milliárd forintos keretre lehet számítani, amelyből a viharkárral vagy belvízzel sújtott területek gazdái is részesülnek, akik szintén befizetők.- A második pillér a gyorssegély, amit az igényelhet, akinek nincs köztartozása, az MVH-nál regisztrációval rendelkezik, nem áll felszámolás alatt, a fagykár mértéke az előző három legeredményesebb év hozamához viszonyítva eléri a 70 százalékot, s az előírt határidőn belül bejelentést tett. Erre 1,27 milliárd forintot teremtett elő a kormány. A kárt a falugazdászok igazolják, s az igényléshez szükséges nyomtatványokat is hozzájuk kell eljuttatni 2011. augusztus 19-ig. A kifizetés a tervek szerint október 1-jén kezdődhet. Az előzetes számítások szerint ebből a keretből 40-50 ezer forinthoz juthatnak a fagykárt szenvedett gazdálkodók - részletezte a gyorssegély mibenlétét Simon Attila. ■ Nem csak a fagykárt szenvedett gazdák kérhetnek segítséget. Hozzátette: a kárrendezés harmadik pillére az MFB bevonásával kidolgozott hitelkonstrukció. Húszéves futamidőre, 3 év türelmi idővel kamat- és bankikölt- ség-mentes hitel kapható állami garanciavállalás mellett. Az előzetes számítások szerint átlagos gazdasági évek mellett a futamidő lejárta előtt vissza lehet fizetni a kölcsönt. ■ Oldalszerkesztő: Tóth Balázs Telefon: 06-30387-3204 Hirdetési ügyben: 06-36 513-633 Gazdasági oldalunk legközelebb augusztus 16-án jelenik meg. Kétfelől is szorít a frank vállalkozások A saját hitel nő, a fogyasztás pedig csökken Vajon mit főznek ki az adósság ellen? A megnövekedett törlesztőrészletek miatt a vendéglátósok forgalma is csökkent. Képünk illusztráció A lakosságon és az önkormányzatokon kívül a vállalkozások is szenvednek a frankárfolyam miatt. Ők is deviza alapú kölcsönből fejlesztettek. Tóth Balázs Továbbra is erős a svájci frank. Az alpesi valuta árfolyama hétfőn délelőtt benézett 250 forint alá is, pedig korán reggel már 255 forint fölé, új történelmi csúcsra erősödött. Délután azonban ismét 252-253 forint közötti áron jegyezték a svájci fizető- eszközt. Ez nem csupán a lakosságot, hanem a vállalkozásokat is aggasztja. Egyrészt ők is a helvét devizán alapuló kölcsönt vették fól néhány évvel ezelőtt, másrészt a lakosság folyamatosan csökkenő elkölthető jövedelme az ő bevételeikre is kihatással van.- A lakossági hitelek 79, a vállalkozói kölcsönök 21 százaléka deviza alapú, és mindezek kétharmada is svájci frankos. Összesen tehát ma Magyarországon a hitelállomány negyven százaléka a svájci frank árfolyamától függ - ismerteti a helyzetet Bánfi Sándor, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági igazgatója.- A megyei vállalkozásokra nagyban kihat a magas frank- árfolyam. Egyrészt rontja a cégek jövedelempozícióját, nő a tőke- és kamatteher, fölélik a tartalékaikat. A korábbi beruházásaik nyomán, ha exportra szállítanak, akkor nem tudnak termelni, mert nincs pénzük alapanyagra, az emberek fizetésére, egy spirálba kerülnek. Lesz egy holt eszközük, miközben azért küzdenek, hogy megItthon nem indult be a hitelezés bánfi Sándor fölveti a bankok szerepét is, amelyek nem könnyítették a hitelhez jutás feltételeit. A vállalkozók arra számítottak, hogy a termelés növekedésével beindul a piac, a finanszírozásba pedig beszállnak a bankok is, de ez itthon nem így történt, nyugatabbra viszont igen. Az árfolyam miatt azonban hiába folyamatos a kölcsönök törlesztése, a pénzintézetek hitelszerkezete nem javult. Hiába indult be a Heves megyei ipar, pluszforrás híján júniusban és júliusban megtörni látszott az export lendülete. A frank már nem lesz olyan olcsó, mint régen kosa László (képünkön) szerint illúzió, hogy a régi szintre, 160-180forintra visszasüllyed a svájci frank árfolyama, de még a most áhított, néhány hónapja nagyon drágának számító 200forintos frank is álom. Úgy véli, ennél magasabb szinten stabilizáló dik majd a valuta ára. Kérdés, ez milyen helyzetbe sodorja a vállalkozásokat A 180 forintos árfolyam bebetonozásáról úgy véli, a kölcsönt úgyis vissza kell fizetni, a magánszféra jó része pedig úgyis kénytelen lesz belemenni. Ennek viszont az lesz az ára, hogy a hitelek futamidői meghosszabbodnak, s ez további évekre beszűkíti majd a piacot tartsák megrendelőiket. Ha belföldi piacra termelnek, akkor azzal szembesülnek, hogy a lakossági kereslet csökken a növekvő törlesztőrészletek, a kevesebb elkölthető jövedelem miatt. A magas árfolyamot tehát megszenvedik a tartós fogyasztási cikkek gyártói, az idegen- forgalom, a vendéglátás, a szolgáltatók, a kereskedelem - teszi hozzá az igazgató. Kosa László, a Mátra Party Kft. ügyvezetője is arról számol be, hogy a cégeket két oldalról fenyegeti a 255 forintos frank.- Száz forinttal drágult a deviza ahhoz képest, amilyen árfolyamon fölvettük néhány éve. Komolyabb‘gond viszont a kereslet csökkenése, ha a piac élénk volna, elviselhetőbb lenne a drága frankkal járó megnövekedett hitel visszafizetése is - fejti ki a vállalkozó: Ők néhány évvel ezelőtt fejlesztésre vettek föl kölcsönt, és kiszámolták, hogy a magas árfolyam 5-8 év beruházását viszi el, a vállalkozások tehát lényegében fölélik a fejlődést biztosító forrást. Mindazonáltal néhány évvel ezelőtt a bankárok a svájci frankos hitelezést preferálták, olyan lehetőségek nyíltak meg ezzel, amelyet érdemes volt kihasználni. Jó tanácsok szőlőtermesztőknek EGER Szőlészeü tanácskozást tartanak ma fél tíztől Egerben, a Károly Róbert Főiskola Szőlészeü és Borászati Kutatóintézetében, a Kőlyukte- tőn. Varsányi Lajos, az Egri Hegyközség Tanácsának elnöke a borvidék szüret előtti helyzetéről beszél, Schmidt Ágnes, a Heves Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának munkatársa pedig egy új, hatékony készítményt mutat be a peronoszpóra ellen. További két, növényvédelmi szereket gyártó cég előadója egy gombaölő szert és műtrágyafajtákat mutat be. Három hevesi a nagy tartozók közt heves megye Közzétette a jelentős összegű adóhiánnyal érintett adózók legfrissebb listáját a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Ebbe a felsorolásba azok a magánszemélyek és társas vállalkozások kerülnek bele, akik adóhiánya meghaladta a 10, illetve 100 millió forintot, s ezt nem fizették be a megadott határidőig. A listán egy horti és egy egri magánszemély, valamint egy felszámolás alatt álló hevesi cég neve szerepel. Együttes tartozásuk megközelíti a 450 millió forintot. A társas vállalkozás 344 mülió forint adótartozást halmozott föl, míg a két magánszemély 57, illetve 46 millió forint adósságot görget maga előtt. Hamarosan kérhető az újratelepítési jog heves megye Szőlő-új ratele- pítési jogot értékesít a Mező- gazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH). A telepítési jogtartalékból vásárolt jogosultság nem forgalomképes, azt kizárólag annak vásárlója használhatja fel, két borpiaci éven belül. A kérelmeket postán kell benyújtani az MVH Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatóságához augusztus 15. és október 31. között. A vásárlási kérelemben megjelölt területnagyság nem lehet nagyobb a telepítési engedély iránti kérelemben szereplőnél. Feleannyi lakás sem cserélt gazdát, mint a válság előtt eladó Eger ingatlanok szempontjából már csak a negyedik legdrágább megyeszékhely Magyarországon A használt lakások piacán a 2009 év végi mélypont után 2010-ben lassult az árak esése, az új lakások árának csökkenése viszont tavaly volt a legnagyobb arányú, hatszázalékos. Jelenleg az új és a használt lakások piacán is öt százalékkal alacsonyabbak az árak a 2007. évihez mérten. A használt lakások reálértéke mintegy 18 százalékot esett a bázisévhez viszonyítva. Az új lakások értéke ugyan emelkedőben van, ám nagyon kevés cserél gazdát. Az eladott otthonok száma 2009 után lényegében változatA régióban a községekben cserélt gazdát a legtöbb ház és lakás. lan maradt, az éves teljes lakásforgalom 90 ezerre tehető, persze volt két kiugró pont, az illetékváltozások és a hitelezési szabályok, valamint a szocpol eltörlése idején. Régiónkban a 2007-es 18 400-ról 2010-ben 7 600-ra csökkent a magán- személyek közötti lakástranzakciók száma. A legkisebb mértékben a községekben esett vissza az eladás, így immár ott pörög legjobban a lakáspiac, megelőzve a megye- székhelyeket és a városokat. Utóbbiak négy éve még élen jártak ebben, persze csak Észak- Magyarországon. Tavaly az új lakások 85 százalékát Budapesten és környékén vagy a megyeszékhelyeken adták el (2009-ben 78 százalékát). Egy új lakás átlagosan 16,4 millió forintért kelt el, míg Észak- Magyarországon 14,4 millióért, ez pedig emelkedést jelent. A piacot a családi és sorházak húzták, sem új építésű társasházi lakásból, sem lakótelepi ingatlanból nem adtak el százat régiónkban. Az új lakások fajlagos árának országos átlaga négyzet- méterenként 282 ezer forint volt. A használtaknál romlott a helyzet, az átlagos eladási ár 8,4-ről 7,2 millió forintra zuhant, az átlagos négyzetméterár 112-ről 96 ezerre. Országos szinA falusi házak még most is kelendőek Észak-Magyarországon ten ezzel ellentétes volt a folyamat, a piacra kerülő használt lakások átlagos ára 2009-hez képest kissé nőtt, 10,1-ről 10,6 millió forintra. A négyzetméterár 153-ról 160 ezer forintra emelkedett. A budapesti árszínvonal másfélszerese a megyeszékhelyekének (1,6) és több mint háromszorosa (3,4) a községekének. A megyeszékhelyek között 2010-ben Székesfehérváron, Győrben és Debrecenben voltak az árak a legmagasabbak (175-178 ezer forint négyzetméterenként) és Salgótarjánban a legalacsonyabbak (93 ezer). Eger 2007-ben még a harmadik legdrágább megyeszékhely volt, tavaly negyedik lett. ■ 1
