Heves Megyei Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 151-176. szám)

2011-07-04 / 154. szám

2011. JÚLIUS 4., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP Nyalat édesség szájban forgatva fagylalt A természetes alapanyagú, főzött készítmény még mindig a legkeresettebb Mennyi kalóriát fogyasztunk a fagylalttal? _____________ A fagyi fajtája energia-bevitel kcal/100g Vizes 80 Gyümölcs sorbet 90 Tej alapú 129 Gyümölcsfagylalt 132 Tejes fagylalt 150 Jégkrém 160 Krémfagylalt 188 Tejszín alapú 350 FORRÁS: KULINÁRIS VILÁG INTERNETES PORTÁL ■ A megszokott választék mel­lett az emberek­nek igényük van az új ízekre. A fagylalt épp úgy hozzá­tartozik a nyárhoz, mint a napsütés. A fogyasztók viszont nem mindig tud­ják, mit is kapnak a pén­zükért. A jó terméknek titkai vannak, amiket a cukrász féltve őriz. Sike Sándor Betekinthetünk az egyik messze földön híres egri cukrászda „bo­szorkánykonyhájába”, ami csak keveseknek adatik meg. Halász Jánosné, a fagyizót 84 éve alapí­tó Sárvári Kálmán lánya mutat­ja meg a ma már teljesen zárt rendszerű gépekkel dolgozó mű­helyt. Természetesen a jó fagylalt készítéséhez nem boszorkány­ságra van szükség, sokkal inkább mesterségbeli tudásra, amit hosz- szú évek tapasztalata alapoz meg. Ezt gondoljuk mi is, de Erzsiké néni szavai határozottan megerő­sítik a feltételezésünket. Mi valójában a jó fagyi titka? Ma, amikor egymást érik a cuk­rászdák, és esetenként még pék­árukat forgalmazó boltban is le­het kapni a jeges készítményt, különösen aktuális a kérdés. A válasz nem túl bonyolult: az alap­anyag minősége és az eljárás ere­detisége együtt adják azt, hogy müyen terméket kap a vásárló. A Sárvári-fagylaltozó nemcsak, hogy ugyanazon a helyen műkö­dik több mint nyolc évtizede, de abban sem változtatott, hogy mind a mai napig kizárólag ter­mészetes alapanyagokkal dolgo­zik. Az igazi többletet és egyben a titkot is a recept jelenti. Ezt az ősök sok-sok év alatt kísérletez­ték ki és az utódok az ő útmuta­tásaikat követve ál­lítják elő a nyári csemegét, csak a technológia fejlet­tebb a réginél.- Kizárólag ma­gas zsírtartalmú ter­melői tejet, teavajat és valódi, ál­lati tejszínt használunk. Gyü­mölcsfagyijaink pedig friss gyü­mölcsből készülnek - fogalmaz Erzsiké néni, aki nem rejti véka alá, hogy ez bizony jóval több em­bert, energiát, figyelmet igénylő munka, amit tükröznek az áraik is. Az országban szinte minde­nütt - de még külföldön is - is­mert Sárvári név azonban köte­lez, nem szabad, hogy alább ad­janak mindabból, amit az alapító Fogyasztási tanács a régmúltból a fagylaltot, ami a mai na­pig a legkedveltebb nyári csemegék közé tartozik, ré­gen édes nyalatnak hívták. Fogyasztását így ajánlották 1822-ben: „Tiégy a nyelvedre egy nyalatot, azt hosszasan forgasd a szádban egészen addig, amíg át nem veszi a szád kellemes hőmérsékle­tét. így hosszabb ideig élvez­heted a finom ízt, és a tor­kod sem fájdul meg. ” mos-fagyizó. Harmos Mariann elmondása szerint az édesapja 1972-ben kezdte el a munkát itt. Azóta is a hagyományos ízek - vanília, csoki, puncs - a legkere­settebbek, legalábbis az 1994-ben átadott belvárosi cukrászdában. A Harmos- féle kínálat­ból a leg­híresebb a citrom­ínyenc fagylaltkedvelők azokat a vendéglátókat keresik, ahol a jeges édességet gombócokként mérik tölcsérbe hosszú évtizedek alatt felépített, a család pedig immáron negye­dik generáción át visz tovább mind a mai napig. Megemlítjük Erzsiké néninek, ma úton-útfélen láthatjuk, hogy főzött fagylaltként hirdetik termékeiket egyes cukrászdák és utcai árusok, láttunk már olyat is, hogy kézműves jelzővel ü- lették a fagyijukat.- Igyekszünk eleget tenni a mai modern kor követelményeinek is a különleges ízvilágú, illetve dié­tás fagylaltjainkkal, miközben to­vábbra is ragaszkodunk a tradíci­óhoz - válaszolja. - Aki a minősé­gi készítményre vágyik, nálunk mindig megtalálja. így például a magyar különlegességnek számí­tó pándi meggyes és szatmári szü- vás fagylaltjainkat is. Egy év híján negyven esztende­je szolgálja ki vendégeit a Har­fagyi volt, ezt az édesapja kísérle­tezte ki hosszú évek során.- Azt tapasztalom, hogy a megszokott választék mellett az embereknek igényük van az új ízekre. Természetesen mi is a kí­nálatunkba veszünk olyan fagy­laltokat, mint a cherry, vagy a kinder csoki. Napjainkban leg­inkább a Sárvári, a Dobos és a Marján cukrászdát tekinthetjük versenytársnak, de valójában nem nagyon figyelünk erre, jól megvagyunk egymással. Szerin­tem mindenkinek megvan a ma­ga törzsvásárlói köre - magya­rázza Harmos Mariann, akit ar­ról is kérdezünk, hogy van-e olyan különlegesség, amit csak ők készítenek. Megtudjuk, hogy igen, mégpedig az egri csoki né­ven ismert termékük. Ebben bi­kavérben áztatott mazsola adja a sajátos ízt. Karamellt viszont csak vasárnap készítenek, mert másként kell főzni, mint az ös­szes többi fagyit. Gyöngyösön, Hatvanban és Hevesen nincs régi, ismert fagy­laltkészítő mester. Néhány mást árusító üzletben alakítanak ki nyárra fagyizót, ahol porból ké­szült tölcsérbe való hűsítőt kí­nálnak. Nem szabad visszaélni az ajánlott termékkel HALÁSZ JÁNOSNÉ ERZSIKÉ szerint a fagylaltalap- anyag-előállító ipar az elmúlt időkben nagyot fejlődött, rendkívül sok gyár­tó cég létezik, leg­többjük azonban távol áll a termé­szetes alapanya­gokból, hagyományosan készítettektől. A főzön­ként, vagy kézművesként való ajánlás kétségkí­vül- bizalmat keltő, nem lenne szabad visszaél­ni vele. Fagylaltjaikat maguk folyamatosan, frissen készítik a forgalom függvényében. Ezek­ben az édességekben a vanília ízt az igazi vaní­liarúd adja, a ribizliét pedig a gyümölcs. Úgy véli, a jégkrémekkel és a dobozos, nagyüzemi készítményekkel szemben még ma is a hagyo­mányos, igazi fagyi a trónkövetelő. EGYPERCES INTERJÚ „Hazatért” a Damjanich igazgatója Tóth Zsoltot csütörtökön öt évre a Damjanich János Szak- középiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatójává vá­lasztotta a hatvani képviselő- testület. Megbízatásáról, az el­következő fél évtized elvég­zendő legfontosabb tennivaló­iról kérdeztük.- Ön egy éve önként állt fel ugyanezen intézmény veze­tői székéből. Miért?- Az összevont intézmény­szerkezetben nem találtam a helyemet, ezért megpályáz­tam a lőrinci Március 15. Gim­názium és Szakképző Iskola vezetői állását. Jól éreztem ott magam, igazán remek kollek­tívát ismertem meg.- Most pedig visszatért me­gyénk egyik legnagyobb ok­tatási intézményébe. Mond­hatjuk, hogy hazajött?- Mondhatjuk, hiszen hu­szonöt éven át dolgoztam itt, ebből tízet igazgatóhelyettes­ként, kettőt pedig direktorként Ismerem az iskola gondjait és a tennivalókat. Több mint ezer­egyszáz gyerek jár hozzánk, lesz hát munka bőven.- Melyek a legsürgetőbb feladatok?- Készülünk a következő tanévre, áttekintjük a gyer­meklétszámot, elkészítjük a tantárgyfelosztást. Augusztu­sig az új szervezeti és műkö­dési szabályzat, valamint a házirend jóváhagyásának is meg kell történnie, hogy sza­bályszerűen tevékenykedhes­sünk. Az új oktatási törvény jelentős változásokat ígér mind a szakiskolai, mind a szakközépiskolai képzés te­rén. Erre is fel kell készíteni az intézményt. ■ T. 0. fesztivál Az esős időjárás ellenére is népszerűek voltak a programok A felnémeti Templomdombi Pin­cepáholy nevű csapat nyerte el a szakmai első díjat a kakasételek főzőversenyén a VI. Nemzetközi Kakasfesztiválon a hét végén Makiáron. A közönségdíjat a felsőtárkányi Amatőr Gasztronó­musok kapták. Huszonegy gár­da nevezett be a falu önkormány­zata és az Együtt Makiárért Egyesület által szervezett ren­dezvényre. A környező települé­seken kívül Budapestről is ér­keztek versenyzők, akik 605 ki­ló kakast dolgoztak fel. I- Makiáron nagy a házi gaz- I dálkodás hagyománya, mindig is | sok baromfit tartottak az itt élők. | Mi, „fiúk” ültünk össze annak s idején kitalálni, milyen fesztivált A szakács elégedett kakaspörköltjével. Képgaléria a HEOLhu hírportálon rendezzünk, így lett a kakasé a fő­szerep. Ha a nők terveztek volna, akkor most Tyúkfesztiválunk len­ne - viccelődött Havasi László, Makiár polgármestere. A rendezvény az eső elle­nére is rengeteg érdeklődőt vonzott, akiket színpadi programok szórakoztattak. Bemutatkoztak a helyi te­hetségek, óvodások, iskolások, a karateklub, az ugrókötelesek, az RSG-csoport. Volt néptáncelő­adás, operett- és sanzonest, tűzoltóbemutató, sztárvendég­nek Nádas Györgyöt és Túri Luit hívták meg a szervezők. Nem maradhatott el a kakasszépség­verseny sem, amit Antal Zoltán jószága nyert meg. ■ Sz. K. Kisnánai középkor. A felújított kisnánai várban ismét lovagokat avattak a hét végén. A vitézjelöltek az ügyességi versenyen számos próbát álltak ki, egyebek között ágyúgolyót cipeltek. A gyerekek várostroma után a nap végén a boszorkányok is sorra kerültek: a bűnöst máglyán égették el. Napközben középkori zene és várjátékok, katonák felvonulása szóra­koztatták a vendégeket. A képgalériát keresse a HEOLhu hírportálon! Hatszáz kiló kakast főztek Makiáron

Next

/
Thumbnails
Contents